Kanadai lelkész akarta megdönteni a rendszert Észak-Koreában

KIM Dzsong Un ARCKIFEJEZÉS Közéleti személyiség foglalkozása mosolyog NÖVÉNY politikus SZEMÉLY Phenjan, 2015. július 7.
A Rodong Sinmun című észak-koreai pártlap által 2015. július 7-én közreadott dátummegjelölés nélküli képen Kim Dzsong Un első számú ész
Phenjan, 2015. július 7. A Rodong Sinmun című észak-koreai pártlap által 2015. július 7-én közreadott dátummegjelölés nélküli képen Kim Dzsong Un első számú észak-koreai vezetőről, a Koreai Munkapárt első titkára (k) látogatást tesz a phenjani növényi kutató intézetben, ahol többek között számítógép által vezérelt hidroponikus termesztés folyik, valamint az intézet otthont ad számos, ultra-modernnek nevezett biomérnöki kutatási létesítménynek. (MTI/EPA/Rodong Sinmun)
Vágólapra másolva!
"Beismerte" állítólagos - államellenes - bűncselekményeit egy Észak-Koreában fogva tartott kanadai lelkész.
Vágólapra másolva!

Meg akarta dönteni a rendszert

A phenjani állami média - mint arról nyugati hírügynökségek pénteken Szöulból beszámoltak - idézte a 60 éves, koreai származású Hyeon Soo Lim kanadai lelkipásztort, aki az észak-koreai hatóságok által összehívott sajtóértekezleten "beismerte", hogy az elmúlt hónapokban "humanitárius segély" ürügyén több területen is kísérletet tett az észak-koreai rendszer megdöntésére.

Illegálisan utazhatott be

A sajtóértekezleten állítólag meg nem nevezett külföldi médiumok képviselői is jelen voltak. Hivatalos közlés szerint

a kanadai lelkipásztor "valamennyi államellenes bűnét" beismerte.

Ezen kívül az országba történt "illegális beutazással" is vádolták őt.

Kim Dzsong Un első számú észak-koreai vezető középen Forrás: MTI/EPA/YONHAP/RODONG SINMUN/-

Százszor járt Koreában

A lelkész január 31-én indult el Észak-Koreába, ahol rendszeresen segíti egy szanatórium, egy csecsemőotthon és egy árvaház munkáját.

Családja és egyháza azóta nem hallott róla.

A férfi eddig több mint százszor utazott a külvilágtól szinte teljesen elzárt kommunista országba. A kanadai kormány március elején értesült arról, hogy a torontói Fény Koreai Presbiteriánus Egyház lelkipásztorát az észak-koreai hatóságok fogva tartják.

Nem ő az első

Észak-Korea az elmúlt időszakban több amerikai, dél-koreai és más nemzetiségű állampolgárt őrizetbe vett vallási okokból, akiket jellemzően a rendszert felforgató tevékenységekkel vádoltak meg, de hosszabb-rövidebb fogva tartást követően szabadon engedték őket.

Kanada 2010-ben felfüggesztette diplomáciai kapcsolatait a kelet-ázsiai kommunista rezsimmel,

és 2011-ben az észak-koreai atomrobbantásokra válaszul szankciókat vezetett be Phenjannal szemben.