Orbán Viktor minden témában találhat szövetségeseket az uniós színtéren, de az EU jövőjét illető vitákban lényegesen nehezebb dolga lesz, mint a bevándorlás ügyében – mondta az Origónak Novák Zoltán annak kapcsán, hogy a Méltányosság Politikaelemző Központ azt vizsgálta, mely kérdésekben tér el a magyar miniszterelnök véleménye az uniós fővonaltól. Juhász Attila szerint Orbán Viktor nagyon sokszor kettős beszédet alkalmaz, így igazodva az uniós és a magyar közvélemény igényeihez.

Bevándorlás, EU, terrorizmus, Putyin és Ukrajna – manapság ezek azok a kérdések, amelyek a legtöbbet szerepelnek kontinensünk politikai napirendjén. Éppen emiatt a Méltányosság Politikaelemző Központ azt vizsgálta, hogy az ezekkel kapcsolatos álláspontjait tekintve Orbán Viktor inkább a fővonalba tartozó vagy különutas politikusnak számít.

A bevándorlás kérdésében megállapították, hogy ezt a diskurzust főleg a nagy nyugat-európai államok határozzák meg, míg a kerítést építtetni akaró Orbán inkább középutasnak számít. A leginkább alternatív álláspontot a bevándorlókat szívesen fogadó Stefan Löfven svéd és Aléxisz Cíprasz, az augusztus 20-án lemondott görög miniszterelnök képviseli.

Orbán Viktor miniszterelnök az unióban egyáltalán nem számít különutasnakFotó: Polyák Attila - Origo

Orbán nem maradt egyedül

Novák Zoltán az Origónak elmondta, bár Magyarországon úgy tűnik, hogy a kormányfő nagyon kilóg az uniós véleménytérképről, a vizsgálat mégis azt mutatja, hogy Orbán Viktor nem tekinthető kifejezetten különutas politikusnak. A legnagyobb eltérés főleg az unió jövőjéről szóló diskurzusban látható, de David Cameron, brit miniszterelnök véleményével még mindig azonos platformon mozog Orbán álláspontja – mondta a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa.

Jól látszik, hogy a magyar kormányfő a legtöbb témában nem marad egyedül álláspontjával az unión belül. A bevándorlás ügyében egyértelműen a középmezőnyben foglal helyet Orbán, mondta Novák Zoltán. Amiben a magyar miniszterelnök különbözik uniós társaitól, hogy lényegesen élesebben fogalmaz velük szemben.

A magyar miniszterelnök sok esetben nem marad egyedül a véleményévelForrás: MTI/ Miniszterelnökség/Burger Barna

Ellentétek

A bevándorlás estében ennek a legfőbb oka, hogy a nyugat-európai országok vezetői nem engedhetik meg maguknak az élesebb szavakat az ott élő, európaitól eltérő kulturális rétegek miatt, mert ezzel belső feszültségeket keltenének. Magyarországon viszont nincsenek jelentős, letelepedett bevándorlói csoportok, ezért Orbán Viktornak nagyobb a retorikai mozgástere – mondta Novák Zoltán.

Az elemző szerint a magyar-szerb határszakaszon épülő kerítés sem áll szemben az unió érdekeivel, éppen emiatt érthető, hogy nincsen komolyabb felszólalás ezzel szemben. Míg Orbán Viktor a bevándorlás egyik legfőbb okának a jóléti rendszerek gazdasági vonzerejét tartja, addig az unió vezetői közül ezt csak Cameron osztja, míg a többiek inkább a kialakuló konfliktuszónákban látják a migrációs hullám okait.

Alkalmi szövetségek

Juhász Attila az Origónak úgy vélekedett, hogy a magyar kormányfő az egyes ügyek mentén, alkalmi szövetségeseket találhat, hiszen alapvetően így működik az Európai Unió. Ilyen volt a közelmúltban a kötelező menekültkvóta kérdése, melyet a visegrádi országok kormányfőivel együtt elutasított Orbán Viktor – mondta a Political Capital elemzője.

Juhász Attila szerint a menekültkvóta ügyében pont az volt a baj, hogy nem tért el a magyar kormányfő álláspontja az unióstólFotó: Polyak Attila - Origo

Az más kérdés, hogy ez az álláspont épp Magyarországnak nem volt érdeke, hiszen hazánk a Nyugat-Európába vezető szárazföldi tranzitútvonal miatt nagy migrációs nyomásnak van kitéve szemben a többi visegrádi országgal, nekik tehát nem volt érdekük a kvóta.

Magyarországnak az lett volna az érdeke, hogy a migrációs terhekből nem részesülő országok nagyobb részt vállaljanak a feladatokból, Orbán mégsem támogatta a tervet. Sőt, később az önkéntes kvótára is dupla nullát mondott a kormányfő, amivel teljesen egyedül maradt az EU-ban, ennél még a szintén speciális esetként kezelt Bulgária is többet vállalt – vélekedett Juhász Attila. 

David Cameron egy dologban biztosan osztja Orbán véleményétForrás: Eddie Mulholland / The Telegraph

A Moszkvához való viszony

A magyar kormányfő és az unió fősodorban lévő véleménye között a legnagyobb különbség az EU jövőjéről szóló vitában van. Míg Magyarország egyértelműen a konföderáció mellett áll, ami azt jelenti, hogy az európai nemzeteknek meg kell őrizniük a szuverenitásukat, nemhogy nem csökkenteni, de éppenséggel növelni kell a tagállami hatásköröket, addig az unió vezető államai a föderáció mellett állnak – mondta Novák Zoltán. Ebben a kérdésben Orbán Viktor a kisebbségi – de erősödő – álláspontot képviseli.

A külpolitikai kérdéseket illetően Orbán igazából csak Oroszország esetében számít egy kicsit különutasnak, de Aléxisz Cíprasz lemondott görög, mind Robert Fico szlovák, mind Matteo Renzi olasz miniszterelnök inkább a magyar kormányfő véleményével osztozik. Novák Zoltán szerint a Moszkvához való viszonyt nagyrészt a geopolitikai pozíció és energiafüggőség szintje határozza meg.

Az energiafüggőség határozza meg a Moszkvához való viszonytForrás: Kapuk Dodds / Getty

Nonszensz

Juhász Attila szerint Orbán sokszor kettős beszédet alkalmaz, ellentmond saját magának. Van olyan nyilatkozata, amely nagyon eltér, van olyan, ami belesimul az uniós álláspontok főáramába, ha ilyenről lehet beszélni egyáltalán. Például ahogy a Méltányosság elemzése is utal rá, a menekültügyről Orbán egészen kivételes nyilatkozatokat is tett. A debreceni menekülttáborban kijelentette, hogy ott mindenki megélhetési bevándorló vagy, hogy be kell záratni az összes menekülttábort, ezek pedig nyilvánvalóan nonszensz kijelentések – mondta Juhász Attila. 

A Jobbik demonstrált a debreceni menekülttábor bezárásáértForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Nem jó a tagállami hatáskör

Az elemző szerint a Méltányosság elemzésében elsikkad (pontosabban összemosódik a kvóta-kérdéssel), hogy Orbán Viktor egyedül van azzal, hogy tagállami hatáskörben tartaná a menekültügyet, ami viszonylag integrált (szemben a bevándorlás szabályozásával, ami jelenlegi tagállami hatáskör).

A menekültügy globális probléma, egy tagállam, különösen egy kisebb tagállam, nem tudja hatékonyan kezelni, az EU segítségére szorul, ezért nem is követeli senki, hogy ez tagállami hatáskör legyen. Amikor Orbán ezt teszi, akkor nem pusztán az EU többi kormányával megy szembe, hanem a saját országa érdekeivel – mondta Juhász Attila.

Oroszország ügyében Aléxisz Cíprasz egyetért OrbánnalForrás: MTI/AP/Thanászisz Sztavrakisz

Diplomáciai jelek

Egyelőre úgy tűnik, Orbán minden témában találhat szövetségeseket az uniós színtéren, de az EU jövőjét illető vitákban lényegesen nehezebb dolga lesz, mint a bevándorlás ügyében. Az utóbbira jó példa, hogy a kvótarendszert is a magyar kormány érdekeivel egyező módon fogadták el – mondta Novák Zoltán.

Ha csak a közép-európai régiót nézzük, egyedül Oroszország megítélésében van komoly konfliktus a kormányfők véleménye között. A legnagyobb ellentét Magyarország és Lengyelország között van az orosz kérdésben, és ennek már konkrét diplomáciai jelei is mutatkoztak.

Lengyelországban nem tetszik a magyarországi orosz politikaForrás: MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak

Törések

Érzékelhető egy észak-dél vélemény-törésvonal is, a szakember szerint az e mögött rejlő magyarázó tényezők az eltérő makrogazdasági kondíciókban, geopolitikai helyzetben, történeti hagyományrendszerben keresendőek. A bevándorlásra vetítve például az észak-európai államokban a gazdaság lényegesen jobb állapotban van, így ők könnyebben tudnak bevándorláspárti álláspontot elfoglalni – mondta Novák Zoltán.

Leállították Orbánt

Juhász Attila szerint a nagy stratégiai szövetségesek szintjén az Orbán-kormány általában a német álláspontot támogatja uniós szinten, deklaráltan a német külpolitikát követi, a szabadságharcos retorika pedig általában csak a hazai közönségnek szól, ám a németek így is gyakran kritizálnak. A britek kevésbé kritikusak az Orbán-kormánnyal szemben, ők hagyományosan egy gyenge, laza EU-t szeretnének, így számukra az EU gyengítésében potenciális szövetséges Orbán.

A magyar külpolitika általában a némethez igazodikForrás: MTI/EPA/Koca Sulejmanovic

Juhász Attila arról is beszélt, hogy a jelenlegi külpolitikai körülmények miatt valóban kevésbé fontos Magyarország, illetve a magyar kormány is törekedett arra, hogy a nyugati kapcsolatait javítsa. A legfontosabb, hogy Oroszországtól igyekezett távolodni az utóbbi időben Orbán, miután felismerte, hogy az ukrán konfliktusban az EU és főleg az Egyesült Államok részéről nem fogják elnézni a különutas politikát. Amióta ezen a téren Orbán a korábbinál megbízhatóbb szövetségesként viselkedik, a kritikák is halkabbak – vélekedett az elemző.

Egyes ügyek persze így is válthatnak ki erős reakciókat, legutóbb például a halálbüntetés felvetése után nagyon egyértelműen leállították a magyar miniszterelnököt, aki gyorsan le is vette a napirendről a kérdést, holott korábban épp úgy fogalmazott, hogy azt „napirenden kell tartani” – mondta Juhász Attila.