Idén már másodszor találkozik orosz csúcsvezetővel Orbán Viktor. A magyar kormányfő vasárnap a kazanyi vizes-vb-n megbeszélést folytat Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnökkel. A magyar és az orosz kormányfő találkozóján a két ország kapcsolatainak aktuális kérdéseit tekintik át. A megbeszélés egyben történelmi is lesz, mivel
hivatalosan még nem tárgyalt egymással a két politikus.
Vlagyimir Putyin február 17-i budapesti látogatása meglehetősen nagy vihart kavart nemzetközi körökben. A két fél akkor meglehetősen feszült nemzetközi légkörben találkozott pár nappal a minszki fegyverszünet megkötése után. A tárgyalásokon szóba került a hosszú távú gázszerződés meghosszabbítása, a paksi bővítés, és a régiók közötti együttműködés is.
A Putyin-látogatás óta magas szintű magyar-orosz találkozó nem volt, leszámítva Szijjártó Péter májusi moszkvai útját, de konkrétumok ott sem születtek. Részben ennek is köszönhető, hogy Magyarország elszigeteltsége enyhült. Bár az Orbán-kormány többször is utalt rá, hogy ellenzi az orosz szankciók meghosszabbítását, de
amikor erről szavazni kellett, nem lógott ki az uniós tagállamok sorából.
A vasárnapi találkozón minden bizonnyal szóba kerülhet a szankciós politika jövője is. Ennek apropóján érdemes megemlíteni, hogy július 29-én Miro Cerar, Szlovénia miniszterelnöke Medvegyevvel folytatott megbeszélése után azt nyilatkozta, hogy
nem támogatják az oroszellenes szankciókat, és azok azonnali eltörlése mellett szólalnak fel.
Emellett a felek biztosan kitérnek majd a paksi beruházásra is.
Orbán Viktor első, 1998-ban megalakult kormánya alapvetően oroszellenes politikát folytatott. A koszovói háború idején komoly diplomáciai botrányt okozott, hogy Magyarország vonakodott átengedni egy szerbeknek szánt orosz segélyszállítmányt. Az 1998-99-es orosz gazdasági válság hatására olyan magyar cégek, mint a Rába, az Ikarusz vagy a Globus megszűntek, vagy exportjuk minimálisra csökkent.
A magyar-orosz kapcsolatokban 2001-től újabb fellendülés volt megfigyelhető. Az orosz gazdaság fizetőképességének javulásával egyre nagyobb szerepet kaptak a magyar építőipari vállalatok, a gyógyszeripar és az élelmiszeripar szereplői.
Orbán Viktor 2009-ben kezdte javítani a viszonyát Oroszországgal,
így novemberben elment a kormánypárt szentpétervári kongresszusára.
2010-es választási győzelme után Orbán meghirdette a keleti nyitás politikáját. Hosszas előkészület után összejött a magyar kormányfő és Vlagyimir Putyin tárgyalása, és bár látványos eredmény nem történt,
a kényes ügyekről, mint például a Mol vagy a Malév kérdése, elkezdtek beszélni.
2013. januárjában a két ország tárgyalásokat kezdett a paksi atomerőmű bővítéséről. Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor egy évvel később, 2014. január 14-én állapodott meg a Paks II. projektről. A két új blokk építését 80 százalékban orosz hitelből valósítja meg a Roszatom.
A beruházás becsült összköltsége 3500 milliárd forint.
Az első új blokk 2023-ra készülhet el.