Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Megérkeztek a szerb-horvát határra az első menekültek. Szerda reggelig körülbelül 150-en érkeztek Horvátországba, jelentette be Zoran Milanovic kormányfő. A szerb lapok szerint az autóbuszok Sid után, a határ közelében állnak meg, a menekültek pedig
a kukoricáson át, a hivatalos átkelőhelyet elkerülve léptek be Horvátországba.
A horvát rendőrség azonban megtalálta és a regisztrációs pontra szállította őket. A menekültek azt mondták, hogy azért nem akartak regisztrálni, mert úti céljuk Nyugat-Európa.
Szerda este 10 órakor 1300 menekült érkezett Tovarnikba, a horvát-szerb határállomásra, és megtöltötte a 11 vagonból álló, Zágrábba menő vonatot. Tovarnikban egyelőre nem érezni, hogy jelentősen nőtt a menekültek száma - mondta a község elnöke az Origónak. A megyei válságstáb és az önkéntesek készek, hogy szükség esetén élelmet, vizet, takarókat vigyen a határra. Szerdán, az esti órákban Belgrádban tárgyalt Ranko Ostojic horvát és Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter a migránsügyekről. Megállapodtak, a két ország rendőrsége állandó kapcsolatot tart, hogy gyorsan cserélhessék az információkat a menekültek mozgásáról, és azért, hogy elkerüljék az incidenseket, mert 48 órán belül 2000 újabb menekült érkezésére számítanak.
Horvátország első körben 3000 menekültet tud fogadni, és tovább is engedi őket Nyugat-Európába. Szeptember elején jelentették be, hogy a Schengen Alap pénzügyi hozzájárulásával két menekültügyi befogadóállomás épül: a Split melletti Triljben és a Vukovár melletti Tovarnik városában.
A Közel-Kelet felől érkező menekültek eddig Görögországon, Macedónián és Szerbián keresztül érkeztek Magyarországra, majd innen tovább nyugatra. Ivica Dacic szerb külügyminiszter a határzár építésének kezdetekor azt mondta, a kerítés két útvonalra terelheti a migránsokat: vagy Horvátországon vagy Bulgárián keresztül próbálhatnak nyugatra jutni.
A Horgos és Kanizsa környékén rekedt menekülteknek nem maradt sok választásuk.
Vagy visszamennek Belgrádba, hogy onnan induljanak Sid felé, vagy Zombor és Bezdán érintésével, a Dunai hídon keresztül próbálnak Horvátországba menni. Ez azonban csak akkor járható út, ha nem akarják elkerülni a regisztrációt.
Azok, akik most érkeznek Presevóba, a dél-szerbiai városkába, már Sidbe, a horvát határ felé indulnak a buszokkal.
A horvát kormány azt is jelezte, hogy aknamentesítőket küldenek a térségbe: a 90-es évek jugoszláv háborúiból még sok robbanószerkezet maradt.
A zágrábi belügyminisztérium szerint 2014-ben 516 illegális határsértőt tartóztattak fel a hatóságok. Idén még csökkent is a számuk, az év első hét hónapjában 118-an lépték át így a határt.
A horvát kormány a visegrádi államokkal szemben nem ellenezte a menekültkvótákról szóló terveket, és vállalta 550 menekült befogadását.
A horvát útvonalat Gelencsér Attila fideszes képviselő is valószínű alternatívának tartja, szerinte emiatt elképzelhető, hogy a migránsok Somogy és Baranya megyékbe érkezzenek. Emiatt, mint mondta, „szükség lehet a horvát határ lezárására is”. Ezt erősíti Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozata is, ő a Die Presse című osztrák lapnak adott interjújában úgy fogalmazott: "A csempészek határozzák meg az útvonalat, nem az emberek. A cél egyértelmű: Németország vagy a skandináv országok, illetve néha Ausztria is szerepet játszik az afgánok térképén. Nyilvánvaló, hogy az útvonal már nem a magyar-szerb határon fut. Másfelé fognak menni.
Ezért határoztuk el, hogy a Romániával közös határra is kerítést építünk. De a horvát határ bizonyos pontjára is kerítést fogunk állítani."
Bár a Magyarországot és Horvátországot elvileg egy természetes határ, a Dráva választja el, az államhatár valójában sok helyen a folyó régi medrét követi. Bolhó és Péterhida környékén például egészen kacskaringós a határvonal, amely a Dráva mai vonalát számos ponton metszi. Így ezt a szakaszt meglehetősen nehéz lenne kerítéssel védeni. Ugyanakkor
a folyó a menekültek számára is akadályt jelent.
Horvátország szintén problémásan zárhatná csak le a szerb-horvát határt. Egy évtizedek óta rendezetlen határvita miatt ugyanis nem tisztázott, hol ér véget a szerb és a horvát felségterület. A Duna mentén több területet Szerbia és Horvátország is a magáénak tart, amelyek emiatt afféle senki földjeként, kihasználatlanul húzódnak a két ország között. Az egyik ilyen területet legutóbb egy cseh politikus, Vit Jedlicka és követői próbálták birtokba venni az ott alapítandó, Liberland nevű mikroállam számára. A „honfoglalókat” kitoloncolták illegális határátlépés miatt.
A Horvátországon keresztül utazó menekülteknek már nem érné meg Magyarország felé fordulniuk: ugyan schengeni államba érkeznének, de azonnal ki is utasíthatják őket valamilyen jogcímen.
Célszerűbb Zágráb érintésével Szlovéniába menniük, hogy onnan próbálják meg elérni Ausztriát majd Németországot.
A szlovén belügyminisztérium augusztusban közölte, hogy felkészültek, és két éven belül 500 embernek adnának menekültstátuszt. Szlovéniába eddig szintén rendkívül kevés menekült lépett be, augusztusban csak 140-en tartózkodtak az országban.
A mostani hullám, szlovéniai forrásaink szerint, mégis kissé váratlanul érheti a ljubljanai kormányt. A kabinet arra készül, hogy kijelöli a befogadóállomások helyét: úgy tudjuk, ezek Grad, Lendva, Podlehnik, Brezice, Ilirska Bistrica területén lehetnek. A terv szerint itt legfeljebb 48 órát tartózkodnának a menekültek. Azokat, akik Szlovéniában kérnek menedékjogot,
a rendelkezésre álló 208 hely egyikére helyezhetik el.
A szlovén kormány egyébként úgy számol, hogy 6000 menekült fogadására van kapacitása. Forrásaink szerint a kabinet arra számít, hogy csak tranzitország lesznek, és a menekültek minimális időt tartózkodnak ott. Ljubljana egyelőre nem tervezi, hogy Szlovénia határain is szigorítja az ellenőrzést. Ausztria azonban szerdától a szlovén határon is bevezette az ellenőrzést.
Bulgária, szemben Horvátországgal, már évek óta a menekültek egyik legfontosabb tranzitországa. Olyannyira, hogy Bulgária már 2014-ben kerítést épített a török határ egyes részeire. A bolgár határzár összesen 85 kilométer hosszú, a magyar kerítéshez hasonlóan 3 méteres szögesdrótos elemekből áll. A kerítést több mint 14 milliárd forintból építették, vagyis arányaiban jóval drágább volt, mint a 8,5 milliárdból épült, 175 kilométer hosszú magyar határzár. A kerítés, úgy tűnik, elérte a célját: 2013-ban még 11 ezer, nagyrészt Szíriából érkező bevándorlót regisztráltak Bulgáriában, 2014-ben viszont már csak hatezren lépték át illegálisan a bolgár-török határt – ekkor lett forgalmasabb a görög-macedón-szerb útvonal.
A bolgár menekültügyet ennek ellenére is leterhelte a menekültáradat.
Tavaly januárban az ENSZ bírálta az országot, mert szerintük elégtelen a menekültstátusért folyamodók élelmezése és egészségügyi ellátása, és rendkívül lassan halad a menedékkérelmek elbírálása. Szófia tavaly 6 millió euró támogatást kapott a válság kezelésére, főként a legnagyobb, harmanli menekülttábor rendbe tételére, amely eredetileg csak fűtetlen katonai sátrakból állt.
Az idei menekülthullám miatt Bulgáriára ismét nagy nyomás nehezedett. Az év eleje óta 14 ezer illegális határátlépőt regisztráltak, sokan a macedón határ felől próbáltak belépni. Emiatt a macedón határhoz
katonákat, helikoptereket és páncélosokat vezényeltek.
Az idegenrendészet számos esetben megengedte a menedékkérőknek, hogy továbbutazhassanak Bulgáriából. Azonban, mivel őket regisztrálták, a Dublini Egyezmény értelmében a nyugatra ment menekülteket visszatoloncolhatják Bulgáriába. Idén Németországból elvileg 4500, nyugatra ment migránst küldhetnek vissza a balkáni országba.
Románia Bulgáriához hasonlóan szintén nem schengeni tagállam, mégis számos menekült errefele indult el, és jutott el Magyarországra is. Románia felől szintén idén sokasodott meg az illegális határátlépések száma: június 27-én, egyetlen nap alatt Bács-Kiskun megyében 355 illegális bevándorlót és egy embercsempészt, Csongrádban pedig 1087 migránst fogtak el magyar rendőrök.
A hivatalos adatok azonban nem adnak teljes képet arról, mennyi menekült utazhat nyugatra Románián keresztül, hiszen az útvonalon rendkívül sok embercsempész tevékenykedik. Augusztusban Magyarországon 27 román állampolgárt vettek őrizetbe embercsempészet gyanújával.
Románia júniusban hajlandó lett volna 1023, eredetileg Olaszországba érkező menedékkérő befogadására. A döntést nem mindenki nézte jó szemmel, Bukarestben az Új Jobboldal (Noua Dreapta) nevű szélsőjobboldali párt tüntetett a menekültek ellen. A tüntetésen a román alkotmány harmadik cikkelyére hivatkoztak, amely értelmezésük szerint tiltja, hogy "idegen populációkat" telepítsenek-költöztessenek az ország területére. Az alkotmány szerint ugyanis
a román állam területére idegen népességek nem telepíthetők vagy kolonizálhatók”.
A menekültügy azért is belpolitikai vitát váltott ki Romániában, mivel
a románok az egyik legnagyobb létszámú migráns közösség az Európai Unióban.
A román kormányok jellemzően védeni próbálták a nyugatra vándorolt románok – nagyrészt fiatal munkavállalók – érdekeit, munkavállalási lehetőségeit, azonban sokak szerint ennek ellentmondana, ha a szíriai menekülteket elutasítanák. Mások azzal érveltek, hogy a menekültek némileg pótolhatnák a kivándorlók miatt kieső munkaerőt.
