Szijjártó vitába szállt a CNN sztárjával

Röszke, 2015. szeptember 9. Rendőrök zsemlét osztanak a röszkei idegenrendészeti előállító és sátortábor kerítésénél 2015. szeptember 9-én. MTI Fotó: Ujvári Sándor

Interjút adott a CNN hírtelevíziónak a magyar külügyminiszter. A Hala Goranival folytatott beszélgetést magyar idő szerint szerda este 9-kor sugározta az amerikai csatorna.

Szijjártó Péter a beszélgetésben fontosnak tartotta elmondani, hogy „Magyarország nem épített falakat, csak egy kerítést emelt az illegális bevándorlók miatt”. A miniszter részletesen elmagyarázta, hogy a schengeni határokat érintően Magyarországra milyen kötelezettségek hárulnak.

A kérdésre, hogy vajon túlélheti-e a schengeni rendszer a mostani menekültválságot, a politikus úgy válaszolt: „Ha nem tudjuk megvédeni a külső határainkat, akkor egyre több ország kényszerül majd olyan intézkedésekre, amelyek egyre messzebb visznek minket a schengeni elgondolásoktól.”

A riporter ezt követően arról érdeklődött, hogy Magyarország nem tolja-e át a probléma rendezését olyan országokra, mint Horvátország, akkor, amikor lezárja a határait. Szijjártó Péter erre azt mondta, hogy fontos ugyan, hogy a már Európában lévőkkel is foglalkozzunk, de még ennél is lényegesebb, hogy a többmilliós menekült-utánpótlást meggátoljuk.

Ezen a ponton kisebb vita alakult ki arról, hogy valós-e a többmilliós szám, a riporter szerint nem, Szijjártó Péter szerint pedig még nem.

Forrás: MTI/Ujvári Sándor

Hala Gorani rákérdezett a sokak által kritizált ételosztásra is. A CNN műsorvezetője egy kérdésbe bújtatott állítást is megfogalmazva szembesítette a külügyminisztert az ételosztás "embertelenségével". Szijjártó Péter azt válaszolta, hogy

a menekültek egyáltalán nem voltak türelmesek a magyar rendőrökkel szemben Röszkén, miközben azok nagyszerű munkát végeznek.

Forrás: CNN

A beszélgetés végén a műsorvezető egy hosszú fejtegetésbe kezdett arról, hogy a magyar hatóságok a szomszédok szerint átverik a menekülteket, és máshova irányítják a vonatokat, mint amit ígértek. Idézetek hangzottak el arról, hogy mindez Szerbia számára 1941-et idézi, Horvátország pedig veszélyesnek és kegyetlennek minősítette a magyar intézkedéseket.

A magyar külügyminiszter ezeket a célozgatásokat határozottan visszautasította. Mint mondta,

olyan komoly nyomás alatt van az ország, hogy ilyen időkben érdemes a pragmatikus nyilatkozatoknál maradni a kölcsönös vádaskodások helyett.