Így az életben nem győzik le az Iszlám Államot

2015.09.23. 11:53

Meghamisított, de legalábbis kozmetikázott jelentések, vitatható érveléstechnika, ennek eredményeként pedig teljes amerikai kudarc az Iszlám Állam ellen. Ha igazak azok a vádak, amik az Egyesült Államok hadseregét érték nemrég, akkor a vezetőinek kellemetlen kérdésekkel kell szembesülniük. Például azzal, hogy minek tartják a titkosszolgálatot.

Az Egyesült Államok 2014. augusztus 8. óta igyekszik legyőzni az Iszlám Államot légicsapásokkal. Ebben a vállalkozásban nincs egyedül, összesen 62 tagú koalíció – köztük Magyarország – igyekszik térde kényszeríteni a dzsihádista terrorszervezetet. 

Amerikai F-15-ösök Irak felettForrás: AFP/Senior Airman Matthew Bruch

Egyre több a kérdőjel

Mivel ez máig nem sikerült, dacára annak, hogy a koalíció a világ legfejlettebb hadseregeit sorakoztatja föl, egyre többször vetődik fel kétely a Washington vezette szövetség stratégiájával kapcsolatban. 

A felszállás látványosabb, mint az eredményeForrás: AFP/Scott Fenaroli

És egyre többször vetődik fel az is, hogy pusztán légicsapásokkal soha nem fognak tartós sikereket elérni, és ha valamikor, hát most kellene szárazföldi csapatokat küldeni Szíriába, Irakban pedig egy olyan modus vivendit kialakítani, ami képes egységbe tömöríteni síitákat és szunnitákat. Amíg ugyanis a szunnita Iszlám Állam vonzóbb alternatíva az iraki szunnitáknak, mint a síita vezetésű bagdadi kormány, addig ott sem lehet tartós sikert elérni. 

Több oka van annak, hogy Szíriában miért nem lehet szárazföldi csapatokat bevetni: 

  • A koalíció tagjainak eltérő az ellenségképük: az oroszok az Aszad-kormány régi szövetségesei, és hallani sem akarnak az úgynevezett mérsékelt ellenzékről, míg az Egyesült Államok (és például Nagy-Britannia) mindenképpen szabadulna az elnöktől.
  • Amerikában jövő novemberben elnökválasztást tartanak, a kampány már javában tart, Barack Obama pedig nem akar új frontot nyitni a Közel-Keleten, egy esetleges kudarc ugyanis könnyen a republikánusok malmára hajthatná a vizet a most még ismeretlen demokrata utódjelöltjével szemben. 
  • Az Iszlám Állam eddig soha nem látott kihívást jelent. Brutalitása sokakat elrémít, egy vezető sem szeretné a saját katonáit látni a következő lefejezős videókon. Ráadásul a gerillaharcmodor ellen, amint ezt Afganisztán példája megmutatta, a Nyugat egyelőre tehetetlen a konvencionális hadseregeivel. 

Csakhogy ez még nem minden.

„Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell”

Két név nélkül nyilatkozó hírszerző kitálalt ugyanis a  The Daily Beastnek, nem kevesebbet állítva, mint hogy az amerikai védelmi minisztérium döntéshozói (és sokszor maga az elnök is) – a katonai vezetés hathatós közreműködésével – legalábbis kozmetikázott titkosszolgálati jelentésekből tájékozódnak. A hírportál informátorai 48 társukkal együtt már szeptember elején már jelezték aggályaikat

Csak a levegőből nem fog menniForrás: AFP/Staff Sgt. Shawn Nickel

Ezek szerint az amerikai hadsereg középső katonai parancsnoksága (Centcom) külön parancsba adta a neki dolgozó hírszerzőknek, hogy a jelentéseikhez utólag csatolt lábjegyzetekben (sőt, újraírt jelentésekben!) igyekezzenek igazolni az ISIS elleni stratégia hatékonyságát, vagyis azt, hogy az eddig végrehajtott mintegy 6800 légicsapás eredményes volt.

A hat felelősségi területForrás: WikiPedia
Mi az a Centcom?
A Pentagonban a világot hat zónára, úgynevezett felelősségi területre osztották. Minden egyes zónáért külön összhaderőnemi – szárazföldi erők, légierő, tengerészgyalogság, haditengerészet – parancsnokság felel. A középső katonai parancsnokság illetékességébe a Közel-Kelet és Közép-Ázsia tartozik, vagyis azok a területek, ahol az Egyesült Államok az elmúlt évtizedekben háborúkat vívott. A Centcom fő feladata a hadműveletek tervezése, emiatt külön hírszerzőegységet (Jiccent) is rendeltek alá. A floridai Tampában székelő parancsnokságot jelenleg Lloyd J. Austin tábornok irányítja.

Ezenkívül azt is sugallniuk kellett, hogy az egyes ISIS-vezetők kiiktatása jelentősen meggyengíti a terrorszervezetet, ahogy az általuk ellenőrzött olajipari létesítmények megsorozása is. Utóbbi ugyebár bevételkiesést kellene, hogy okozzon, csakhogy az ISIS-nek nem ez az egyetlen pénzcsapja: a héten kiderült, hogy csak emberrablásból 25 millió dollárhoz jutottak

Több helyről van pénzükForrás: AFP

„Adott volt egy valóság a terepen, ami nem volt olyan rózsás, mint amilyennek a vezetés látni szerette volna. A kihívás az volt, hogy megállapítsuk: a pohár félig üres, nem pedig félig teli” – fogalmazott az egyik forrás, utalva arra, hogy számukra világos volt: az ISIS-nek még bőven vannak tartalékai. 

Mindez oda vezetett, hogy az elmarasztaló fogadtatás elkerülése érdekében a hírszerzők már-már öncenzúrába keveredtek,  amivel a munkaadóikkal fennálló sajátos bizalmi viszony egyik alapját kezdték ki. 

Ezt nehéz kimagyarázni

Pedig az ISIS elleni stratégia mielőbbi felülvizsgálatára nagy szükség lenne. A Centcom parancsnoka, Lloyd J. Austin tábornok egy múlt heti szenátusi meghallgatáson elismerte: az eddig elköltött 500 millió dollárból „négy vagy öt” szíriai ellenzéki harcost sikerült kiképezni, úgy, hogy a Pentagon 2014-ben még 5000-ről beszélt, vagyis a „mérsékelt ellenzékiek” toborzására épített tervek totális csődöt mondtak.

Austin tábornok kínos helyzetbe kerültForrás: AFP/Chip Somodevilla

A csak papíron létező harcosokat éppen azért kellett volna Bassár el-Aszad ellen csatasorba állítani, mert már tavaly világos volt, hogy semelyik nyugati ország sem fog szárazföldi erőket küldeni Szíriába. 

A meghallgatást vezető John McCain szenátor szerint a tábornok „durván eltorzított” beszámolóval állt a honatyák elé, hogy jobb színben tüntesse fel az Obama-kormányzat stratégiáját, amiről a Fehér Ház most azt igyekszik elmagyarázni, hogy az elnök mindig is szkeptikusan szemlélte. Austin határozottan tagadta McCain vádjait. 

Már kampánytéma

A Centcomnál mindenesetre vizsgálat indult, hogy ki állhat a hírszerzési anyagok közvetett elferdítése mögött. A parancsnokság persze folyamatban lévő ügyeket nem kommentál – sőt, Patrick Ryder szóvivő, a légierő ezredese azzal védekezett, hogy a titkosszolgálati jelentéseken kívül sok minden mást is figyelembe vesznek a tervezésnél –, de a Jiccentet vezető Steven Grove vezérőrnagy neve már most közszájon forog. Közben Austin tábornok állítólag azzal igyekszik csillapítani a Centcom körüli feszültséget, hogy aki akar, az retorzió nélkül a nyilvánosság elé állhat.

Sürgősen taktikát kellene váltani ellenükForrás: AFP

Sokat persze az illető már nem kockáztat, mert az eset az országos politikát is elérte: téma volt a republikánus elnökjelöltségre pályázó politikusok múlt heti kaliforniai vitáján. Ez pedig legalább arra jó volt, hogy az egyik résztvevő, Mike Huckabee volt arkansasi kormányzó rámutasson a nyilvánvalóra, és világosan megfogalmazza, miért kínos, ami történt: „Ha nincs jó hírszerzés, ami megbízható és őszinte, akkor nem lehet jó döntéseket hozni.” 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK