Csatát nyerhet Orbán Viktor Brüsszelben

Juncker máskor is viccelődött már Orbánnal

Győzelemmel érhet véget az uniós belügyminiszterek találkozója a visegrádi tagállamok számára. Kiszivárgott információk szerint Brüsszelben már lemondtak a kötelező kvótákról, sőt Magyarország sem lesz frontország, ami újabb siker Orbán Viktornak. Ha döntenek is a 120 ezer menekült áthelyezéséről, senki nem tudja, mi lesz azokkal, akik ezután érkeznek.

Önkéntes vagy kötelező kvóták kellenek? Magyarország legyen frontország, vagy ne? Megéri belső politikai vitát generálni az uniós tagállamok között 120 ezer ember miatt? Hogyan akadályozzák meg, hogy az áthelyezett menekültek máshova menjenek, mint ahova küldték őket?

Százhúszezren reménykedhetnek az áthelyezésben Forrás: AFP/Vladimir Simicek

Ha csak ezeknek a kérdéseknek a felére sikerülne választ találni az Európai Unió belügyminisztereinek kedd délutáni találkozóján, már sikeresnek lehet nevezni. Ez azonban elég naiv elképzelés.

Hosszú távú megoldás nélkül

Az igazság ezzel szemben az, hogy nemcsak a tárcavezetők, de a történelmi léptékű menekültválságra valószínűleg még a szerdára sebtében összehívott

uniós miniszterelnökök sem fognak hosszú távú megoldást találni.

Bármiben is egyeznek meg az uniós politikusok, az biztosan nem fog azonnal segíteni sem a menekülteken, sem pedig a tagállamokon.

Szír menekültek a görög tengeren: több százezren vannak úton Forrás: AFP/Louisa Gouliamaki

Csak összehasonlításképpen: miközben 120 ezer menekült áthelyezéséről folyik a vita, ennyi ember húsz nap alatt érkezik Görögország partjaira a válságövezetekből.

A tárgyalások teljesen elrugaszkodtak a valóságtól”

– mondta az Orvosok Határok Nélkül szakértője.

Aurelie Ponthieu nem a levegőbe beszélt: egy kollégájával együtt múlt héten tájékoztatta az Európai Parlamentet dél-európai akciójukról, a plenáris terem azonban szinte teljesen üres volt. A képviselők inkább ebédelni mentek.

Brüsszel tervez, a V4 végez

Ezt mondjuk az Európai Unió belügyminiszterei, köztük Pintér Sándor egészen biztosan nem tehetik meg. Kedd délután kezdődő találkozójuk legfőbb feladata az lesz, hogy

rábólintsanak a 120 ezer menekült áthelyezésére.

Ez lényegében azt jelenti, hogy a frontországokból – amely az unió szerint Olaszországot, Görögországot és Magyarországot jelenti – ennyi menekültet kötelező alapon szétosztanak a tagállamok között. Az eredeti tervek szerint hazánkban ez 54 ezer menedékkérőt érintene.

Ewa Kopacz lengyel, Robert Fico szlovák, Bohuslav Sobotka cseh és Orbán Viktor magyar miniszterelnök: a V4 összezárt Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Csakhogy míg Brüsszel tervez, a tagállamok végeznek. Az eddig kiszivárgott információk szerint szinte biztos, hogy ezt így nem fogják elfogadni a miniszterek, erről pedig a többi közt egy csoport tehet: a visegrádi négyek.

Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Magyarország ellenzi a kötelező kvóták ötletét,

amit hétfői külügyminiszteri találkozójukon meg is erősítettek. Hozzájuk csatlakozott még Lettország is.

Kvóta legyen, kötelezettség ne

Arra valószínűleg tavaly még senki nem számított volna, hogy az ukrajnai események miatt válságba ért V4-ek idén újra egységbe forrnak a menekültválság miatt. Ahogy azt sem, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök többször is személyesen áll ki Orbán Viktor politikája mellett.

Orbán Viktor politikája mellett Robert Fico állt ki Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A lengyelek, szlovákok, csehek és magyarok gyorsan rájöttek, hogy

az unióban csak összefogással tudnak bármit elérni,

még ha ehhez mélyítik is a keleti és a nyugati tagállamok közötti ellentéteket.

A visegrádiak két dolgot akarnak mindenképpen elérni.

• Ne legyenek kötelező kvóták.
• Magyarország ne legyen frontország.

Engednek, nem bomlasztanak

Nem kizárt, hogy bejött a taktikájuk. A Financial Times brüsszeli blogja által kiszivárogtatott dokumentumok arra engednek következtetni, hogy

a kötelező kvóták ötlete halott.

Az uniós belügyminiszterek ugyan megtehetnék, hogy minősített többséggel ráerőltetik a visegrádi országokra a kötelező kvótákat, de valószínűleg nem merik megkockáztatni, hogy egy ekkora válsághelyzetben belülről bomlasszák az uniót.

Orbán nem akar menekülttábort a magyar határon Fotó: Polyák Attila - Origo

Az önkéntes kvótákba már a visegrádi négyek is beleegyeznének. A lengyel külügyminiszter azt is bejelentette, hogy ha nem lesz kötelező a menekültek szétosztása, akkor országuk kész több menekültet befogadni annál, mint amennyit az uniós eredetileg előírt volna, és

a csehek is hajlanak a megegyezésre.

Az önkéntességgel már Orbán Viktornak sem lenne semmi baja, igaz, Magyarország ebben az esetben kimaradna az egész akcióból.

Nem leszünk frontország

A magyar miniszterelnök számítása még egy dologban bejött: a luxemburgi soros EU-elnökség egyik neve elhallgatását kérő tisztviselője megerősítette, hogy

Magyarország várhatóan mégsem lesz frontország,

azaz nem helyeznek át tőlünk egyetlen menekültet sem. Orbánnak ez egy újabb siker, hiszen már többször kijelentette, hogy Magyarországon nem lesz úgynevezett hotspot, azaz területén nem lesz menekülttábor.

Juncker javaslatai ellentétben állnak Orbán elképzeléseivel Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda / Burger Barna

A magyar kormány álláspontja az, hogy hotspotokat ott kell felállítani, ahol a menekültek először beléptek az unió területére, tehát a görög és az olasz partoknál.

Ha erről valóban megegyeznek, akkor az uniós minisztereknek még azt kell eldönteniük, hogy a tervezett 54 ezer menekültet Magyarország helyett Olaszországból vagy Görögországból helyezzék át az unió más tagállamaiba.

De mi van, ha nem maradnak?

Naivitás azonban azt hinni, hogy a 120 ezer menekült áthelyezése azonnali megoldást nyújt a problémákra. Túl azon, hogy ennél sokkal többen érkeznek az unió területére,

az áthelyezési program legalább két évet vesz majd igénybe, és további kérdéseket is szül.

Ezek közül a legfontosabb: hogyan érik el, hogy az áthelyezett menekültek abban az országban maradjanak, ahova küldték őket? A jelenlegi trendek szerint ugyanis nagy a valószínűsége, hogy a Litvániába, Szlovákiába vagy akár a lengyel-német határra küldött menedékkérők felkerekednek, és meg sem állnak Németországig vagy Svédországig.

Ha át is helyezik a menekülteket, nehéz elérni, hogy ne álljanak tovább Fotó: Polyák Attila - Origo

Brüsszelnek erre is vannak javaslatai, kérdés azonban, hogy ezeket be lehet-e majd tartani. A kiszivárgott jelentéstervezet elég drasztikus intézkedéseket fogalmaz meg.

• A fogadó államok ne pénzt fizessenek a menedékkérőknek, hanem természetbeni juttatásokat adjanak nekik.
• A menedékkérőknek időről időre jelentkezniük kellene a hatóságoknál.
• Ha mégis átszöknek egy másik országba, azonnal küldjék őket vissza. Ha erre nem hajlandóak, akkor erőszakkal is vissza lehet őket küldeni.
• Végső megoldásként, ha a menedékkérő már többször is átment egy másik országba, az ottani hatóságok megtilthatják a belépését.

Csepp a görög tengerben

A 120 ezer menekült áthelyezése csak csepp a tengerben, hiszen

Törökországban, Libanonban és Jordániában jelenleg négymillió menekült él.

Ezért is hívott össze rendkívüli uniós csúcsot Donald Tusk, az Európai tanács elnöke szerdára, ahol a hosszabb távú intézkedésekre próbálnak megoldást találni a miniszterelnökök.

Szíriai kislány testvérével egy török menekülttáborban: négymillióan vannak Forrás: MTI/Anadolu/Ömer Ürer

Valószínűleg itt fogja Orbán Viktor megtenni azt a javaslatot, amelyet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt héten jelentett be. Ezek egyike, hogy az EU küldjön közös rendfenntartó erőket Görögországba a határok megvédésére, valamint vegye át az iraki, a török és a libanoni menekülttáborok finanszírozását.

Megoldás? Az nem lesz

A nézetkülönbségek ellenére Brüsszel egy dologban biztosan egyetért: egy tárgyalás nem lesz elég ahhoz, hogy egy ekkora válságot kezeljen. Ezt még a menekültek áthelyezését vehemensen támogató német kancellár is elismerte.

„A megbeszélések fontosak lesznek, de ettől még nem oldódnak meg a problémák.

Egy éjszaka alatt nem tudunk és nem fogunk megoldást találni, sok találkozót fogunk még tartani a jövőben.

Türelemre van szükség” – fogalmazott Angela Merkel.