Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Egészen biztos, hogy egy néhány órás vacsorán nem lehet megoldani a történelem egyik legnagyobb menekültválságát, és az is nyilvánvaló, hogy az uniós tagállamok vezetői nem találtak választ minden kérdésre a csütörtök hajnalban véget ért rendkívüli csúcsértekezleten. Összességében mégis elmondható: végre egységet mutattak, és fontos előrelépést tettek az ügy érdekében.
Először is fontos, hogy az Európai Unió sem tagadja, a vártnál jóval több menekültre kell számítani. A hajnali sajtótájékoztató hangulatát az Európai Tanács elnöke alapozta meg, amikor elismerte, hogy a következő években milliós számban érkezhetnek menekültek.
Négymillió szír menekült él a környező országokban, és akkor még nem beszéltünk az irakiakról, az afgánokról és az eritreaiakról”
– mondta Donald Tusk.
Ráadásul azzal is tisztában vannak, hogy ehhez képest kifejezetten kevésnek tűnik annak a 120 ezer menekültnek az áthelyezése, akikről kedden az uniós belügyminiszterek döntöttek. (Korábban 40 ezerről már határoztak, így a teljes szám 160 ezer.)
Az sem mellékes, hogy a kvótarendszer súlyos törésvonalat okozott a keleti és a nyugati tagállamok között, így a tagállamok szokatlan módon minősített többséggel döntöttek róla.
Nagy volt tehát a nyomás az Európai Tanácson, hogy valamilyen kézzelfogható eredményt érjenek el a csúcstalálkozón. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Donald Tusk végül a következőket jelentették be:
A sajtóközleményben ugyan nem szerepelt, de az uniós csúcs legfontosabb üzenete mégis ez volt, hogy ezekben a kérdésekben egyáltalán sikerült megállapodni. A belügyminiszteri találkozót kísérő éles viták után sokan ellentétekre számítottak, de úgy tűnik, azokat sikerült félretenni.
Egyértelmű sikernek értékelte a találkozót Angyal Ágnes, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója is, aki szerint a tagállamok fontos részletkérdésekben jutottak megállapodásra.
"Konkrét ötletekre konkrét válaszok születtek, amelyek segíthetnek a helyzet kezelésében"
- mondta.
Angyal Ágnes kiemelte: idén április óta (amikor több mint 800-an vesztek a Földközi-tengerbe egy Líbiából Európába tartó hajón) bár több javaslatcsomag is napvilágot látott, ebből igazán
a kvótarendszer volt az egyedüli, amely a megvalósítás fázisáig jutott.
A mostani döntések tehát szerinte mindenképp előrelépésnek tekinthetők.
Sok minden megvalósult az uniós csúcson dr. Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének docense szerint is. A külpolitikai szakértő ezt biztatónak ítélte, de ő is egyetértett abban, hogy a probléma súlyossága miatt ennyi nem lesz elég.
Gálik Zoltán szerint az uniós tagállamok azt mindenképpen jól felismerték, hogy a kvótákon kívül más dimenziói is vannak a helyzet megoldásának. Az egymilliárd eurós pénzügyi támogatásból például
javíthatnak a menekülttáborokban élők életfeltételein,
és Szíria megsegítése is elengedhetetlen.
Orbán Viktor javaslatáról, a Görögország határait védő közös európai haderőről Gálik szerint ugyanakkor azért nem lehetett tárgyalni, mert
a határvédelem minden tagállam szuverén döntése.
(Magyarország is ezért építhet kerítést.) Ráadásul a görög szigetek esetében az sem világos, mit jelent a határvédelem, hiszen a tenger ilyen esetben teljesen mást jelent, mint a szárazföld.
A legfontosabb kérdés most az, hogy mi jön ezután, és a most elfogadott intézkedések mennyire fogják segíteni a menekülteket és a tagállamokat.
Angyal Ágnes szerint az uniós csúcson elfogadott intézkedések önmagukban nem oldják meg a krízist, de egy közös és egységes rendszer kidolgozása felé mutatnak.
„A hotspotok például valóban felgyorsíthatják majd az eljárási folyamatot” – mondta Angyal Ágnes.
Gálik Zoltán a feladatok között említette, hogy hosszú távon stabilizálni kell a helyzetet Szíriában, valamint a török kormánnyal is együttműködést kell kialakítani. A törökök azonban ezért cserébe valószínűleg kedvezményeket kérnek majd az Európai Uniótól.
Az már most biztos, hogy a csütörtöki csúcs végre
beindította az EU eddig lassan zakatoló gépezetét.
A következő miniszterelnöki találkozót október 15-én tartják, előtte pedig a török elnök is Brüsszelbe látogat. Novemberben elkezdik felállítani a hotspotokat Görögországban és Olaszországban, ha pedig ez megvan, akkor el is kezdődhet a menekültáthelyezés. Angela Merkel a berlini parlamentben pedig már most arról beszélt, hogy mindezt állandó gyakorlattá kell tenni.
Az uniós csúcstalálkozó legfontosabb tanulsága mégis talán az, hogy Brüsszel felismerte, a
menekültválságot az unió területén kívül kell megoldani.
A hotspotok, a hatalmas pénzügyi támogatás, a tárgyalások Törökországgal - és akár Szíriával - mind-mind erre utalnak.
A már érkezetteket el lehet ugyan osztani, az úton lévőknek pedig humanitárius segítséget kell nyújtani, de a lényeg mégis az, hogy valahogy távol tartsák a menekülteket az uniótól - és ebben az összes tagállam egyetért.
