Nyugdíjcsökkenéssel fenyeget a spanyol kormány

- HORIZONTAL CROWD DEMONSTRATOR DEMONSTRATION FLAG GENERAL VIEW INDEPENDENCE ELECTION REGIONAL ELECTION DEMONSTRATION FOR
Demonstrators gather on Meridiana street as they wave "Estelada" flags (pro-independence Catalan flags) during celebrations of Catalonia's National Day (Diada) which recalls the final defeat of local troops by Spanish king Philip V's forces in 1714, in Barcelona on September 11, 2015. Hundreds of thousands of Catalans were set to pour into the streets today demanding independence, ahead of a regional election billed as an indirect vote on breaking away from Spain. AFP PHOTO/ GERARD JULIEN
Vágólapra másolva!
Parlamenti választásokat tartanak vasárnap Katalóniában, a tét az északkelet-spanyolországi autonóm közösség vezetése és annak függetlenné válása. Az elszakadás mellett álló pártszövetségnek úgy tűnik, nem lesz abszolút többsége, de könnyen lehet, tud a terveihez szövetségest találni. A spanyol kormány a nyugdíjfegyvert is bedobta a kampányban. 
Vágólapra másolva!

„A függetlenség nem önmagában cél, hanem egy eszköz. Ha saját államunk lehet, az összes többi problémára is megoldást találhatunk a függetlenség révén” – hangoztatta Artur Mas, az önálló katalán állam létrehozásáért küzdő párttömörülés, a Junts pel Sí (Együtt az igenért) elnöke. Ígérete szerint,

ha megnyerik a választásokat, egyoldalúan megindítják az elszakadási folyamatot

Spanyolországtól, és 18 hónapon belül létrehozzák az új államot.

Szeptember 11-én a katalán függetlenség napján közel kétmillióan mentek utcára Forrás: AFP/Gerard Julien

Egyre erősebbek a függetlenségpártiak

A Sigma Dos közvélemény-kutató intézet adatai szerint a Junts pel Sí 65-66 képviselői helyet nyerhet a 135-ből az elmúlt hetek mozgósításának és az aktív kampánynak köszönhetően, ez a szavazatok 40,5 százalékát jelenti.

Az abszolút többséghez a parlamentben 68 képviselői hely szükséges,

így ennek eléréséhez támogatót kell találnia a többi, parlamentbe jutó párt között.

A párttömörüléshez nem tartozó, de szintén függetlenségpárti Népi Egység jöhet szóba – a felmérés szerint 9 helyet és 7,3 százalék szavazatot szerezhetnek –, ám ők már többször bírálták Artur Mas katalán elnök személyét, és helyette egy másik, „konszenzusos jelölt” támogatását tudnák csak elképzelni.

Artur Mas, Katalónia elnöke függetlenséget szeretne Forrás: citizenside.com/Citizenside/César Dezfuli

A Junts pel Sí támogatottsága annak ellenére növekszik, hogy az elmúlt hetekben nyilvánvalóvá vált: a független Katalónia nem maradna tagja az Európai Uniónak, új államként elölről kellene kezdenie a csatlakozási folyamatot.

Senki sem járna jól

Katalónia kiválása Spanyolországból senkinek nem jelentene előnyt, csak kárt okozna, a katalán és a spanyol kormány egyaránt felelős a kialakult helyzetért – állapította meg két neves egyetemi tanár közös értékelésében, amelyet az El País című napilap közölt még szerdán. Francesc de Carreras Serra barcelonai alkotmányjogász és José Luis García Delgado madridi közgazdász szerint a kialakult kudarcért a két fél egyaránt felelős.

A katalán kormány maximális nyomást gyakorolt a katalán társadalmi intézményekre és a médiára, hogy rámutasson:

Katalóniában gyakorlatilag egységes a függetlenség iránti vágy.

Mindezt populista módon, áldozatként tetszelegve tette – állapítják meg a szerzők, példaként említve a gyakran hallott, „Spanyolország kifoszt bennünket” szlogent, amely könnyen válthatott ki ellenérzést az emberekben.

Kérdéses, meglesz-e a többsége az elszakadáspárti szövetségnek Forrás: citizenside.com/Citizenside/César Dezfuli

A spanyol kormány hibájaként a közömbösséget rója fel a két professzor. Nem hozott intézkedéseket, és gesztusokat sem gyakorolt a közeledés érdekében, a katalán emberek pedig, akik spanyolok is, segítség és támasz nélkül érezték magukat. Véleményük szerint emiatt sok katalán gondolkodásában megjelent az az elképzelés, hogy az elszakadás lehetséges, könnyű és helyénvaló.

Vita az állampolgárságról

Elvesztik a spanyol állampolgárságukat a katalánok, amennyiben Katalónia elszakad Spanyolországtól – erről már José Manuel García-Margallo spanyol külügyminiszter beszélt.

A politikus abszurdnak nevezte, hogy egyáltalán felmerül a spanyol állampolgárság megtartása,

ha a katalánok önálló államot akarnak. Hangoztatta, hogy ha valaki elhagy egy országot, akkor elhagyja azokat a jogokat is, amelyeket az az ország biztosít a számára.

Nagy kérdés, hogyan alakul az állampolgárság ügye Forrás: AFP/Lluis Gene

Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök az Onda Cero nevű rádiócsatornának arról beszélt, hogy a katalán függetlenségi pártok most azt kérik az emberektől, adják fel spanyol és európai állampolgárságukat, és így az ezekkel járó jogaikat is. A riporter felvetette, hogy a spanyol törvények értelmében, aki Spanyolországban született, az akkor is megtarthatja állampolgárságát, ha másik országban él, és ezen az alapon járnak neki az uniós jogok is.

A kormányfőt vagy váratlanul érte a kérdés, vagy nem készült fel az interjúra.

Rajoy a beszélgetést ezzel zárta: „úgy tűnik, olyan tudományos értekezést folytatunk, ami nem vezet sehová. Arra kényszerítik az embereket, hogy döntsenek, katalánok vagy spanyolok akarnak lenni.”

A Junts pel Sí a kampányban azt üzente, hogy aki a katalánok közül akarja, megtarthatja a spanyol állampolgárságot azután is, hogy Katalónia önállóvá vált. A katalán kormány azt is lehetségesnek tartja, hogy az új állam az Európai Unió tagja maradjon annak ellenére, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szeptember 22-én ismét nyíltan kijelentette ennek ellenkezőjét.

Katalónia egy hosszú út előtt állna, ha az Együtt az igenért szerezne többséget Forrás: NurPhoto/Jordi Boixareu

Előjött a foci is

Az elmúlt hetekben a spanyol pénzügyi és gazdasági élet jelentős szereplői nyilatkoztak úgy, hogy súlyos kockázatot jelent, ha a függetlenségi pártok nyernek. Spanyolországban, beleértve Katalóniát is, teljes a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy mi, hogyan változhat meg ekkor. A sajtóban folyamatosak a találgatások, nyilatkozatháború dúl.

Ellentmondásos állítások hangzanak el arról, hogy mi történik a nyugdíjakkal vagy épp az államadóssággal. A kampány utolsó napjaiban a legkisebb részletekbe menő viták folynak arról például, hogy mi lesz a spanyol színekben versenyző katalán olimpikonokkal, és játszhat-e tovább a spanyol futballbajnokságban az FC Barcelona.

Az elszakadás hatása egyelőre megbecsülhetetlen Forrás: AFP/Lluis Gene

Nyugdíjak

A jelenlegi 19 százalékról 37 százalékra emelkedik a munkanélküliségi ráta Katalóniában, ha különválik Spanyolországtól,

a nyugdíjak pedig 40 százalékkal csökkennek, ami 300-400 eurós veszteséget jelent a nyugdíjasoknak

– mondta a kampányban a spanyol külügyminiszter. Artur Mas katalán elnök korábban viszont úgy nyilatkozott, hogy az önálló állam 10 százalékos nyugdíjemelést biztosít majd az embereknek.

Egyházi viták

A spanyolországi katolikus egyházat is elérte és megosztotta a katalán függetlenségről szóló vita: van olyan püspök, aki az elszakadás támogatására buzdít, és akad olyan egyházi méltóság is, aki épp az ellenkezőjére.

A katolikus egyházra politikai kérdésekben jellemző távolságtartó és semleges magatartással szemben Antonio Canizares, Valencia bíboros érseke arra szólította fel híveit, hogy

virrasszanak és imádkozzanak Spanyolország egységéért.

A katalán függetlenségnek nincs erkölcsi igazolása – mondta Canizares.

Az egyházban is megosztottak a függetlenség kérdésében Forrás: NurPhoto/Miquel Llop

Xavier Novell, Solsona püspöke az elszakadás híve, és azt kérte az egyházmegyéjéhez tartozó templomoktól, hogy a hétvégén harangozzanak Katalónia függetlenségéért. Egy egyházi lapban publikált cikkében azt írta, hogy csak a nagy választási részvétel teheti világossá a katalán nép valódi akaratát politikai jövőjéről.