A holtak bosszújától félnek Észak-Koreában

2015.09.28. 15:41

Észak-Koreában a temetkezést is egyedülálló módon oldják meg. Három napig várnak, hogy megbizonyosodjanak arról, valóban halott-e a felravatalozott.

Nincsenek halottasházak vagy ravatalozók Észak-Koreában – a gyászszertartást otthon rendezik, mondta egy disszidens. Az NK News olvasói minden héten feltehetnek egy kérdést egy észak-koreai disszidensnek. Ezúttal arra voltak kíváncsiak, milyen a temetés a világtól elzárt országban. 

Vannak persze kivételek: egy régi hagyomány szerint nem kerülhet a házba olyan ember teste, aki külföldön halt meg, így őket a munkahelyükön – a folyosón vagy egy irodahelyiségben – ravatalozzák fel. 

Temetési bizottság

A magas rangú katonatiszteket sem az otthonukban búcsúztatják, az ő tiszteletükre temetési bizottságot állítanak fel, és nagyszabású ünnepség keretében helyezik őket örök nyugalomra. 

Kim Dzsongil temetési meneteForrás: AFP/Kcna

Háromnapos esemény

A gyászszertartás általában három napig tart – kivéve, ha valaki a hónap végén hal meg. Az észak-koreaiak ugyanis nagyon babonásak, és szentül hiszik, hogy a koporsónak még ugyanabban a hónapban el kell hagynia a házat, amelyikben a szerettük elhunyt. 

Ezt a szokást azonban nem követi mindenki, méghozzá gyakorlatias okokból. Ahhoz ugyanis, hogy valaki egy másik városba utazzon – például egy közeli rokona temetésére – engedélyt kell szereznie, ami minimum két-három nap. 

Ráadásul olyan gyatra állapotban van a közlekedés, hogy a családok sokszor kénytelenek napokra elhalasztani a gyászszertartást, különben a rokonság fele lekésné az egészet. 

A katonai temetőben csak a háborús hősök kapnak helyetForrás: AFP/Ed Jones

A gyermekük temetését is lekésik

Különösen nehéz a helyzet, ha egy sorkatonai szolgálatát teljesítő fiatal hal meg, akinek a szülei vidéken élnek. 

A falvakban ugyanis alig van telefon,  a távirat pedig 7-10 nap alatt ér el a távolabbi vidékekre. Vagyis mire a szülők tudomást szereznek a gyermekük haláláról, már régen el is temették őt. 

Kim Dzsongun egy magas rangú pártpolitikus ravatalánálForrás: AFP/Kns

Ismeretlen fogalom

A „temetkezési vállalkozó” ismeretlen fogalom Észak-Koreában, a holttest előkészítésével általában olyan idősebb emberek foglalkoznak, akik életük során szereztek e téren némi tapasztalatot.

A név nélkül válaszoló északi disszidens elmesélte, hogy amikor a nagymamája télen meghalt, nem engedhették meg maguknak, hogy új meleg ruhát vegyenek neki, és abban temessék el, ezért egy nyári blúzt adtak rá. 

Az édesanyját emiatt hosszú ideig rémálmok gyötörték,  a nagymama ugyanis álmában gyakran visszatért, és panaszkodott, hogy fázik. 

Annak egyébként még a lelkiismeret-furdalással együtt is szerencséje van, akinek a közeli rokona télen hal meg, mert nyáron a nagy hőségben oszlani kezdenek a holttestek, mire a temetőbe kerülnek. 

A temetés költségei súlyos terhet jelentenek a legszegényebbeknekForrás: AGENCE FRANCE-PRESSE/GETTY IMAGES

Rizs a szájban

A virrasztás egyébként azért tart három napig, mert a rokonok biztosak akarnak lenni abban, hogy szerettük valóban meghalt. 

Ha valaki meghal, először is vattával bedugaszolják a fülét és az orrlyukait, hogy megakadályozzák bármiféle folyadék kiszivárgását. 

Ezután megtöltik a halott száját nyers rizzsel,  hogy legyen mit ennie a túlvilágon, majd tiszta pamutruhába öltöztetik. 

A hamvasztáson meg kell vendégelni a részvétnyilvánítókat, ami komoly anyagi megterhelést jelent a családnak. 

Ritka a hamvasztás

A hamvasztás ritka, a 2000-es évekig nem is fordult elő, és még ma is többnyire csak Phenjanban szokás. 

Vidéken a hatóságok jelölnek ki egy-egy hegyet temetőnek; a nagymama koporsóját teherautóval vitték el odáig. 

Mivel Észak-Koreában senkinek se lehet autója, a család elment a teherautógyárba, és addig könyörögtek az igazgatónak, amíg kölcsön nem adott egy járművet – de a családnak természetesen ki kellett fizetni a bérleti díjat, a benzin árát és a sofőr bérét. 

Annyi adósságot halmoztak fel a temetés miatt, hogy egy évbe telt, mire mindent visszafizettek.

Ha katona hal meg, a szülők gyakran lekésik a temetéstForrás: AFP/Iliya Pitalev

A szegénynek csak kordé jut

A legszegényebbek nem engedhetnek meg maguknak ilyen „luxustemetést”. Ők általában csak a legközelebbi családot hívják össze, mindössze egy tál frissen főzött rizzsel kínálják őket, a koporsót pedig maguk húzzák ki kordén a hegyi temetőbe, ahol saját kezűleg ássák meg a sírt is. 

Pedig ezzel talán a halott bosszúját kockáztatják – az észak-koreaiak ugyanis babonásan hisznek abban, hogy az elődeik megbüntetik őket, ha nem rendeznek a számukra megfelelő gyászszertartást. 

A halottak jóindulatának a megőrzéséhez elengedhetetlen az is, hogy a rokonok rendszeresen leróják kegyeletüket a sírjuknál. Ha pedig kiderülne, hogy valami baljóslatú helyen nyugszanak, a hozzátartozók kihantolják és máshol temetik el őket újra – írja a Guardian

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK