Obama: nem kérünk elnézést, ha bevetjük a katonai erőnket

2015.09.28. 21:40

A szíriai válság volt hétfőn az ENSZ Közgyűlésében felszólaló több fontos politikus fő témája. Az amerikai elnök kijelentette: kész együttműködni Oroszországgal és Iránnal a több mint négy és fél éve tartó polgárháború lezárása érdekében.

Az ENSZ főtitkára arra kérte a világ vezetőit a világszervezet általános vitáját megnyitó beszédében, hogy kössenek kompromisszumot egymással a szíriai háború leállítása és az iszlamista szélsőségesek megfékezése érdekében.

Különösen öt ország - Oroszország, az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia, Irán és Törökország - kezében van a megoldás kulcsa, de ha egy részük nem jut kompromisszumra a többivel, akkor hasztalanul várunk változást a háborúban - mondta Ban Ki Mun.

New York, 2015. szeptember 28. Haszan Róháni iráni elnök felszólal az ENSZ-közgyűlés 70. ülésszakának nyitóülésén a világszervezet New York-i székházában 2015. szeptember 28-án. (MTI/AP/Richard Drew)Forrás: MTI/AP/Richard Drew

A válság a Biztonsági Tanács "diplomáciai bénultsága" miatt csúszott ki az ellenőrzés alól, és a harcot részben "a regionális hatalmak vetélkedése" táplálja - tette hozzá.

A főtitkár az Iszlám Állam, a Boko Haram és az al-Shabaab terrorszervezeteket nevezte "fő fenyegetésnek" a világra nézve, és hangsúlyozta, hogy mindenkinek össze kell fognia e csoportok brutalitása ellen.

Obama: nem lehet visszatérni a háború előtti időkhöz

"Az Egyesült Államok kész együttműködni bármely országgal, beleértve Oroszországot és Iránt" - mondta felszólalásában Barack Obama amerikai elnök.

Be kell ismernünk azonban, hogy annyi vérontás, annyi mészárlás után nem lehet visszatérés a háború előtti satus quóhoz" - tette hozzá, zsarnoknak nevezve Bassár el-Aszad szíriai elnököt.
Obama a világszervezet fórumán leszögezte, hogy

szó sem lehet az olyan "apokaliptikus szekták" megtűréséről,

mint amilyen az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet, és az Egyesült Államok "nem kér elnézést" azért, hogy a katonai erejét beveti ellene.

Barack Obama amerikai elnök felszólal az ENSZ-közgyűlés 70. ülésszakának nyitóülésénForrás: MTI/EPA/Jason Szenes

Szavai szerint az Oroszország ellen bevezetett amerikai szankciók nem a hidegháborúhoz való visszatérés szándékát tükrözik, de szavai szerint

a világ nem lehet tétlen, miközben Oroszország büntetlenül sérti meg Ukrajna szuverenitását.

"Ha ez következmények nélkül megtörténik Ukrajnában, akkor ez minden itt egybegyűlt országgal megtörténhet" - fogalmazott az elnök.

Obama a nemzetközi rend erejére és a háború megakadályozására vonatkozó példaként emelte ki az iráni nukleáris program korlátozásáról megkötött megállapodást. Kiemelte, hogy Oroszország az Egyesült Államok partnere volt a cél elérésében.

Obama a Közgyűlésben sürgette, hogy az amerikai kongresszus oldja fel a Kuba elleni gazdasági embargót, viszont most először nem tett említés az izraeli-palesztin konfliktusról.

Tíz év után Putyin is megszólalt

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint óriási hiba a szíriai kormánnyal való együttműködés elutasítása, mert Aszad szíriai elnökön és a kurd milícián kívül senki sem harcol igazán az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet ellen.

Vlagyimir Putyin orosz elnökForrás: MTI/EPA/Matt Campbell

Vlagyimir Putyin tíz év után először szólalt fel az ENSZ-közgyűlés általános vitájában. Egy szélesebb körű nemzetközi terrorellenes koalíció létrehozását sürgette, amelyben a muszlim országok, köztük a szíriai kormányerők kulcsszerepet játszanak.

Ezt a Hitler elleni egykori összefogáshoz hasonlította.

Beszédében hangoztatta, hogy az úgynevezett demokratikus forradalmak nyugati exportja erőszakhoz, szegénységhez és társadalmi katasztrófához vezetett a Közel-Keleten, a hatalmi vákuumot pedig szélsőségesek töltötték ki. Az orosz elnök szerint

az ukrajnai válság is egy kívülről irányított "katonai puccs" eredménye,

és a NATO-bővítésnek köze van az ukrajnaihoz hasonló geopolitikai krízisek kitöréséhez.

Putyin, anélkül, hogy megnevezte volna az Egyesült Államokat, bírálta "a dominancia egyetlen központját", amely a hidegháború után jött létre, és amely szerinte az ENSZ megkerülésére törekszik.

Az orosz elnök beszéde alatt az ukrán küldöttség elhagyta a tanácstermet.

Kína megígérte, soha nem terjeszkedik

Kína egymilliárd dolláros alapot hoz létre az ENSZ támogatására - jelentette be Hszi Csin-ping kínai elnök. Peking továbbá nyolcezer katonával járul hozzá az ENSZ békefenntartók készenléti erőihez, és az elkövetkező öt évben száz millió dolláros támogatást nyújt az Afrikai Uniónak azzal a céllal, hogy segítse egy afrikai készenléti erő létrehozásában és válságkezelési képességeinek fejlesztésében.
Kína sohasem fog hegemóniára törekedni, nem fog terjeszkedni és nem fog létrehozni befolyási övezetet - hangsúlyozta Hszi.

A környezetvédelem is szóba került

Az év végi klímacsúcsnak otthont adó Franciaország 2020-ig kétmilliárd euróval növeli a klímaváltozás elleni küzdelemhez való hozzájárulását - jelentette be New Yorkban Francois Hollande. A francia elnök elmondta, hogy Franciaország a közös európai értékek alapján kész a válságövezetekből érkező menekültek befogadására, de hangsúlyozta, hogy a világnak ki kell vennie részét a probléma kezeléséből, és nagyobb támogatást kell nyújtania a nemzetközi szervezetek működéséhez.

Leszögezte, hogy a "diktátor" Aszad elnök nem lehet részese a szíriai rendezésnek, mert az "áldozatok és a hóhér" nem ülhetnek le egy tárgyalóasztalhoz.

Irán is segítene a demokrácia megteremtésében

"Egységfrontot" szorgalmazott a szélsőségesség és az erőszak ellen az iráni államfő. Haszán Róháni azt is kijelentette: országa kész segíteni a szíriai és jemeni demokrácia megteremtését.
A múlt heti mekkai tragédia miatt Róháni bírálta a szaúdi hatóságok "hozzá nem értését".

Haszan Róháni iráni elnökForrás: MTI/EPA/Jason Szenes

A zarándoklaton szaúdi közlés szerint 769 embert tapostak halálra, az áldozatok között 226 iráni állampolgár volt. Más források szerint a halottak száma meghaladta az ezret.

Világkvótát akar Magyarország

Magyarország javasolni fogja az ENSZ-ben, hogy a bevándorlási nyomás kezeléséből ne csak Európa vegye ki részét, hanem világkvóták révén a világpolitika nagy szereplői is, akik részesei voltak azoknak a döntéseknek, amelyek nyomán instabil térségek jöttek létre Európa közelében - jelentette ki  New Yorkban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki szombaton szólal fel a Közgyűlésben.