Alig akarnak székely autonómiát Romániában

demonstráció FOTÓ ÁLTALÁNOS magyar zászló résztvevő Székelyek nagy menete SZEMÉLY SZIMBÓLUM tüntető zászló demonstráció FOTÓ ÁLTALÁNOS magyar zászló résztvevő Székelyek nagy menete SZEMÉLY SZIMBÓLUM tüntető zászló Kézdivásárhely, 2013. október 27.
A Széke
Kézdivásárhely, 2013. október 27. A Székelyek menete Kézdivásárhelyen 2013. október 27-én. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezésére két háromszéki falu, a Bereck és Kökös közötti 55 kilométeres útszakaszon százezres összefüggő menetoszloppal tiltakoznak Románia tervezett közigazgatási átalakítása ellen, és egyúttal Székelyföld területi autonómiáját is követelik. MTI Fotó: Haáz Sándor
Vágólapra másolva!
Románia lakosságának csak hét százaléka van jó véleménnyel egy esetleges székelyföldi területi autonómiáról – derül ki egy hétfőn ismertetett közvélemény-kutatásból.
Vágólapra másolva!

Romániában a megkérdezettek 72,2 százaléka úgy válaszolt egy közvélemény-kutatásban, hogy rossz véleménnyel van Székelyföld esetleges területi autonómiájáról.

A válaszadóknak csak 7,1 százaléka mondta azt, hogy támogatna egy ilyen kezdeményezést.

Se- jó, sem rossz véleményt nem tudott mondani 11,2 százalék, a megkérdezettek 9,5 százaléka pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

A közvélemény-kutatást az Adevarul című napilap megrendelésére az INSCOP Research kutatóintézet készítette, írja a Krónika című magyar nyelvű lap. A felmérést szeptember 10. és 15. között készítette a cég, a kutatás során a Romániában élő emberek különböző politikai témákban alkotott véleményére voltak kíváncsiak. Az 1085 személy megkérdezésével, háromszázalékos hibahatárral végzett közvélemény-kutatás során kérdeztek rá az RMDSZ által kidolgozott, a Székelyföld területi autonómiáját célzó tervezetre is.

Érdekes, hogy a közvélemény-kutatásban a székelyföldi autonómia ügyét alig valamivel nagyobb arányban támogatták a megkérdezettek, mint amilyen arányban magyarnak vallották magukat a legutóbbi 2011-es népszámláláson.

A romániai statisztikai intézet (INS) szerint Románia állandó lakossága a népszámlálás idején 20,1 millió volt.

Ebből 1 227 600 (6,1 százalék) vallotta magát magyarnak.

A lakosság több mint hat százalékának (1 237 000 embernek) nem ismerik a nemzetiségét, így kevesebb mint 19 millió lakos nemzetiségét jegyezték fel. Ehhez a számhoz képest a magyarság részaránya 6,5 százalék, alig kisebb, mint a tíz éve regisztrált 6,6 százalék.

A népszámlálás első részeredményeinek közzétételekor az INS még 19 milliós állandó lakosságról beszélt, a magyarok száma pedig tízezerrel magasabb volt. Az intézet már akkor jelezte, hogy a népszámlálás során nem sikerült megszámolnia körülbelül egymillió lakost, és közölte, hogy az adóbevallási ívek, az egyetemek, a katonai intézmények és a börtönök adatbázisai segítségével pótolják a hiányos népszámlálási adatokat. Ezekben az adatbázisokban nem szerepel a nemzetiség.