Romániában a megkérdezettek 72,2 százaléka úgy válaszolt egy közvélemény-kutatásban, hogy rossz véleménnyel van Székelyföld esetleges területi autonómiájáról.
A válaszadóknak csak 7,1 százaléka mondta azt, hogy támogatna egy ilyen kezdeményezést.
Se- jó, sem rossz véleményt nem tudott mondani 11,2 százalék, a megkérdezettek 9,5 százaléka pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
A közvélemény-kutatást az Adevarul című napilap megrendelésére az INSCOP Research kutatóintézet készítette, írja a Krónika című magyar nyelvű lap. A felmérést szeptember 10. és 15. között készítette a cég, a kutatás során a Romániában élő emberek különböző politikai témákban alkotott véleményére voltak kíváncsiak. Az 1085 személy megkérdezésével, háromszázalékos hibahatárral végzett közvélemény-kutatás során kérdeztek rá az RMDSZ által kidolgozott, a Székelyföld területi autonómiáját célzó tervezetre is.
Érdekes, hogy a közvélemény-kutatásban a székelyföldi autonómia ügyét alig valamivel nagyobb arányban támogatták a megkérdezettek, mint amilyen arányban magyarnak vallották magukat a legutóbbi 2011-es népszámláláson.
A romániai statisztikai intézet (INS) szerint Románia állandó lakossága a népszámlálás idején 20,1 millió volt.
Ebből 1 227 600 (6,1 százalék) vallotta magát magyarnak.
A lakosság több mint hat százalékának (1 237 000 embernek) nem ismerik a nemzetiségét, így kevesebb mint 19 millió lakos nemzetiségét jegyezték fel. Ehhez a számhoz képest a magyarság részaránya 6,5 százalék, alig kisebb, mint a tíz éve regisztrált 6,6 százalék.
A népszámlálás első részeredményeinek közzétételekor az INS még 19 milliós állandó lakosságról beszélt, a magyarok száma pedig tízezerrel magasabb volt. Az intézet már akkor jelezte, hogy a népszámlálás során nem sikerült megszámolnia körülbelül egymillió lakost, és közölte, hogy az adóbevallási ívek, az egyetemek, a katonai intézmények és a börtönök adatbázisai segítségével pótolják a hiányos népszámlálási adatokat. Ezekben az adatbázisokban nem szerepel a nemzetiség.