Nem sok jóra számíthat Orbán Viktor a jövő heti uniós csúcstalálkozón. Az EU állam- és kormányfői a menekültügy fejleményei miatt tíz nap múlva ismét asztalhoz ülnek, és - az előző csúcstalálkozóhoz hasonlóan - a magyar miniszterelnöknek továbbra sem lesz sok támogatója a kötelező kvótarendszer elleni harcban.

Orbán Viktor neve többször is előkerült az Európai Parlament vitájában, ahol a szeptember 23-ai csúcstalálkozó eredményeit vitatták meg a képviselők. A legtöbb képviselő csak burkoltan bírálta a magyar kormányfőt,bár olyan is akadt, aki névvel kritizálta a politikust.

Jean-Claude Juncker szerint a tagállamok is hibásakForrás: MTI/EPA/Patrick Seeger

A strasbourgi plenárison felszólalt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is, ők sem rejtették véka alá a véleményüket. Sőt, Juncker arra is utalt: nem az uniós intézményeket kellene hibáztatni a lassú intézkedésekért, hanem a tagállamokat, amelyek a múlt heti tanácsülést hátráltatták.

A tagállamok a hibásak

Az Európai Bizottság elnöke elismerte, ő is jobban örült volna, ha egyhangú megállapodás születik a menekültkvótákról, de ez nem volt lehetséges. Úgy fogalmazott:

Nem lehetett tovább elmerülni a sárban, amibe belegázoltunk, döntéskényszer volt.”

Bár a plenáris vita elején Juncker még óvatosan használta a jelzőket, a képviselői felszólalások után már jobbnak látta, ha kiteríti a kártyáit. Úgy vélte, a falak építése nem lehet válasz a menekültkérdés megoldására, már csak azért sem, mert az úton lévők annyira elkeseredettek, hogy úgyis megtalálják a módját annak, hogy eljussanak Európa területére.

Juncker többször is üzent az Orbán-kormánynak beszédébenForrás: MTI/EPA/Patrick Seeger

„Akik pedig falakat építenek, legalább figyeljenek oda arra, hogy a nagy építő munkájukat milyen szavakkal kísérik” – üzent az Orbán-kormánynak a bizottsági elnök.

Nyílt kritika a kerítésnek

Juncker vitába szállt azzal is, hogy kizárólag gazdasági migránsok érkeznének.

„Ezt meg honnan tudjuk? Biztosan vannak köztük olyanok is, de a legtöbben az üldöztetés miatt menekülnek. Ne keverjük a dolgokat, azt pedig végképp ne mondjuk még a gazdasági migránsokról sem, hogy bűnözők” – tette hozzá.

Gyorstelepítésű drótakadály a szlovén-magyar határon. Gyorsan lebontottákForrás: MTI/Varga György

A legkeményebb kritika a tagállamok közötti kerítésépítőknek járt.

„Most 2015-öt írunk, mégis vannak olyan kormányok, amelyek falakat építenének. Ez Európa végét jelentené” – fogalmazott Juncker, aki szerint nyíltan kritizálni kell azokat a kormányokat, akik ilyen építésbe fognak.

Aláássa a szolidaritást

Név nélkül, de szintén a magyar kormányt osztotta Donald Tusk. Az Európai Tanács elnöke szerint, ha a tagállamok vitatkoznak, az az Európai Unió ellenségei malmára hajtja a vizet. Tusk utalt arra is, hogy az ENSZ-ben olyan kép alakult ki, mintha nálunk lenne a világon a legrosszabb dolga a menekülteknek.

Donald Tusk is osztotta, akit lehetettForrás: MTI/EPA/Patrick Seeger

„Ne hagyjuk, hogy a belső viták miatt Európa fekete bárány legyen, különben a diktátorok fognak nekünk leckét adni toleranciából. Ha valaki azt mondja, hogy esze ágában sincs betartani a kvótákat, azzal a szolidaritás alapjait ássa alá” – szólt az újabb üzenet a V4-ek országainak.

Tusk kiemelte, hogy a menekülthullám politikai játszmák része lett Európában, ezért arra kért minden tagállamot, hogy tartsák magukat távol a szélsőségektől, és kerüljék a migrációellenes retorikát.

„Politikai macsók hosszú sora áll mögöttünk, bármikor szívesen beugranak a helyünkre” – érzékeltette a veszélyt az Európai Tanács elnöke.

Aki falat épít, önző

Nem voltak megértőbbek a felszólaló parlamenti képviselők sem. Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke például meglepetésre egy lapon említette Törökországot Magyarországgal. A politikus szerint ugyanis mindkét országtól elvárható, hogy tartsa be az emberi jogokat. Gianni Pittella szocialista frakcióvezető pedig önzőnek nevezte a kerítésépítést, ami csak azt mutatja, hogy nem tudjuk megoldani a problémákat.

Volt olyan EP-képviselő, aki szerint önző dolog kerítést építeniFotó: Dudás Szabolcs - Origo

Tanja Fajon, szlovén EP-képviselő a magyar-szlovén határra emelt, majd gyorsan lebontott drótakadályról mondta, hogy még mindig nagyon rossz emlékeket ébreszt bennük.

Nem akarunk egy nap arra ébredni, hogy megint falakkal vagyunk körülvéve” – mondta.

Jean Lambert zöldpárti képviselő pedig egyenesen úgy fogalmazott: ássa el és szégyellje el magát, aki nem csatlakozik a szolidaritáshoz.

Támogatás a litvánoktól

A kerítésépítést támogató kormányokat lényegében csak Rolandas Paksas, Litvánia volt miniszterelnöke védte meg, aki felszólalásában arra kereste a választ, miért tekinti az Európai Unió ellenségként azokat, akik meg akarják védeni a határaikat.

Jean-Claude Juncker és Orbán Viktor: nem túl jó a viszonyForrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Megvédte a magyar kabinet döntéseit Balczó Zoltán, a Jobbik EP-képviselője is. A politikus szerint a francia külügyminiszter minősíthetetlen módon támadta Magyarországot, pedig az nem tesz mást, mint amit az emberek akarnak. Balczó azt javasolta, legyen uniós népszavazás, hogy kiderüljön, „ebben a súlyos kérdésben mi az európai népakarat”.

Orbán ragaszkodik álláspontjához

Az Európai Unió növekvő rosszallása ellenére Orbán Viktor továbbra is úgy gondolja, hogy nem szabad bevezetni a kötelező kvótákat, ennek érdekében kedd reggelre még a magyar parlamenti pártok frakcióvezetőit is összehívta a Parlamentbe.

Orbán Viktor kedd délelőtt a frakciókkal egyeztetettForrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda / Árvai Károly

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ülés után azt mondta, a kormányfő utasította Trócsányi László igazságügyi minisztert, hogy a szerdai kormányülésre készítsen olyan javaslatokat a kötelező kvótákkal szembeni fellépésről, amelyek – az ötpárti tanácskozás alapján – élvezni fogják a parlamenti pártok többségének támogatását.

Lesöpörték az asztalról

A kötelező kvótákat a csehek és a szlovákok sem támogatják, de kicsi az esélye, hogy az összefogás bármilyen eredményt elérjen Brüsszelben. Az uniós belügyminiszterek múlt heti tanácskozásán a V4-ek ugyan megpróbáltak ellenállni annak, hogy 160 ezer menekültet kötelezően osszanak szét az EU tagállamai között, de nem elég, hogy Lengyelország végül visszakozott, az ülésen minősített többség is elég volt arra, hogy átmenjen a javaslat