Merkel és Hollande sem mondott újat Strasbourgban

2015.10.07. 16:59

Ketten együtt háromnegyed órát beszéltek, de sem Angela Merkel, sem pedig Francois Hollande nem mondott semmi konkrétumot az Európai Parlament történelmi ülésén. Angela Merkel felszólalásában azért nem mulasztotta el, hogy ne üzenjen a menekültválság miatt bezárkózó uniós tagállamoknak. 

Mindketten negyed órát kaptak, Francois Hollande végül 27, Angela Merkel pedig 18 percet beszélt az Európai Parlament plenáris ülésén. Megoldások helyett azonban inkább csak általánosságokban beszéltek az Európai Uniót érintő kérdésekről.

Negyed évszázad után 

Pedig a két politikus felszólalását már napokkal ezelőtt történelminek nevezték Strasbourgban, hiszen az Európai Parlamentben utoljára több mint 25 éve tartott közösen beszédet francia elnök és német kancellár. Az akkori körülmények azonban egyáltalán nem hasonlítottak a mostanira. Helmut Kohl és Francois Mitterrand 1989. november 22-én, 13 nappal a berlini fal leomlása után szólt a képviselőkhöz.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke fogadta a két politikustForrás: MTI/EPA/Patrick Seeger

Mitterrand és Kohl az új időkben az európai egység jövőjét éltették, Merkelnek és Hollande-nak viszont egy olyan időben kellett volna meggyőznie az európaiakat az unió fontosságáról, amikor egyre többen ábrándulnak ki az EU politikájából. Nem is igazán sikerült.

Schengen vége Európa vége

Az elsőként felszólaló Francois Hollande legerősebb mondata talán az volt: Schengen széthullása Európa végét jelentené.

„Minden válságban együtt kell élnünk a félelemmel, de nem szabad úgy élni, hogy ez domináljon. A nemzeti-nacionalista erők mindig megerősödnek, amikor próba előtt állunk” – üzente a francia elnök.

Kohl és Mitterrand 1989-ben beszélt StrasbourgbanForrás: AFP/Michel Clement

A menekültválsággal kapcsolatban Hollande elismerte, hogy Európa későn értette meg: az afrikai és közel-keleti tragédia nem maradhat következmények nélkül. A francia elnök úgy vélte, nemcsak a frontvonalbeli országokat, hanem a balkáni államokat és Törökországot is támogatni kell, de a Közel-Keleten is fel kell lépniük. Úgy fogalmazott: 

„Asszad miatt lett ilyen a helyzet, ezért segíteni kell az átmenetet Szíriában, és alternatívát találni ellene és az Iszlám állam ellen."

Kell a közös határőrizet

Hollande kifejtette: a schengeni határok védelme érdekében az Európai Uniónak közös európai határ-, és parti őrségre van szüksége.

Angela Merkel beszéde elején arra utalt, hogy 1989 után a régi tagállamok is féltek az unió bővítésétől, a sokmillió új uniós állampolgárt fenyegetésként látták, akik elveszik a munkahelyeket.

„Ma már tudjuk, hogy a bővítés mindannyiunk számára megérte” – mondta.

Azzal a német kancellár is egyetértett, hogy meg kell állítani a menekültek áradatát, méghozzá a gyökerénél kell kezelni a problémát, a megoldásnak pedig a külső határvédelem is része lesz.

Merkel és Hollande is egyetértett abban, hogy erősebb határőrizetre van szükségForrás: MTI/EPA/Patrick Seeger

Dublin nem működik

Merkel  elismerte, hogy a dublini rendelet jelenlegi formájában nem működik, új eljárást kell helyette bevezetni.

A politikus úgy vélte, nemcsak az Európai Uniónak, hanem a menekülteknek is vannak kötelességei.

„Be kell tartaniuk a szabályokat, meg kell tanulniuk a nyelvet” – üzente az érkezőknek, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a menekültekben az embereket kell látni, nem pedig egy névtelen tömeget.

Kis fricska Orbánnak

Beszéde végén Merkel áttételesen ugyan, de Magyarországnak is üzent.

„Senkinek nem használna, ha teljesen be akarnánk zárkózni. Még akkor is utat találnának, ha megsérülnének a határaink előtt. A bezárkózás az internes korában illúzió, csak súlyosabb problémákhoz vezetne” – mondta.