A kancellár, akit csodálni lehet, de szeretni nem

MERKEL, Angela
Berlin, 2015. szeptember 10. Angela Merkel német kancellárral (j) készít közös felvételt egy menekült a német szövetségi bevándorlás- és menekültügyi hatóság egyik berlini befogadó állomásán 2015. szeptember 10-én. (MTI/EPA/Bernd von Jutrczenka)
Vágólapra másolva!
Egyesek Nobel-békedíjat adtak volna neki, mások szerint ő a felelős az Európai Unió felé indult menekülthullámért. Angela Merkel viszont azt mondja, ő csak kiáll az európai elvek mellett, még ha ez a politikai karrierjébe kerül is. Egy biztos: a világ legbefolyásosabb asszonya az elmúlt években az ukrán és a görög válság alatt is bebizonyította: néha megéri kilépni a komfortzónából. Kérdés, hogy a menekültválságra ez megoldást jelenthet-e.
Vágólapra másolva!

Amikor péntek délelőtt 11-kor Kaci Kullmann Five, a norvég Nobel-békedíj Bizottság elnöke bejelentette az idei nyertest, rengetegen arra számítottak, hogy Angela Merkel nevét fogja kimondani.

Sokan őt tartották a legesélyesebbnek a Nobel-békedíjra Forrás: AFP/John Macdougall

Egy lapon a pápával

A The Guardian szerkesztőségében valószínűleg egyenesen kiesett az újságírók kezéből a toll, amikor kiderült, hogy

a német kancellár helyett a tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartett kapta meg az elismerést.

Ezt nem volt nehéz kitalálni, mivel a befolyásos brit lap nyilván előre elkészített cikkének internetes URL-jében ez szerepelt: "Nobel-békedíj-2015-megkapta-angela-merkel-ferenc-pápa-john-kerry".

Nagyhatalmak: Jean-Claude Juncker, Angela Merkel és Francois Hollande Forrás: MTI/EPA/Patrick Seeger

A német kancellár tehát egy platformra került Ferenc pápával és az amerikai külügyminiszterrel, pedig tíz évvel ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy

az NDK-ból származó, fizikusból lett politikus

valamikor Európa legerősebb hatalmának éléről irányíthatja Brüsszelt, és még a nemzetközi külpolitikát is.

A beteg ember meggyógyult

Németország 2005-ben – Merkel első megválasztásakor – még mindig azzal küzdött, hogy lerázza magáról az „Európa beteg embere” jelzőt.

A GDP növekedése már négy éve egy százalék körül stagnált, a munkanélküliek száma 5 millió volt, ez a II. világháború utáni legrosszabb adat. Elemzők attól féltek, hogy a gyengélkedő német gazdaság az egész eurózónát magával ránthatja.

Merkel kivezette az országot a gazdasági nehézségekből Forrás: MTI/EPA/DPA/Uwe Anspach

Tíz évvel később úgy tűnik, hogy a német gazdaság nem túl gyenge, hanem éppen túl erős Európa számára.

A munkanélküliek száma 2,71 millióra esett vissza, a gazdaság dübörög.

Mi több, Németország nemcsak Európa gazdasági, hanem politikai motorja is lett, döntése megkerülhetetlen az unió ügyeiben.

Nő, tudós és keletnémet

Arról ugyan sokan vitatkoznak, hogy erről mennyiben tehet maga Merkel, hiszen a megszorítások többségét elődje, Gerhard Schröder vezette be, de az

megkérdőjelezhetetlen, hogy „Mutti” az ország arca lett.

Pedig a német kancellárok között igazi kakukktojás: nem elég, hogy nő (sőt, elvált, és nincs gyereke), de ráadásul tudós és keletnémet is. A németek többsége soha nem is érezte közéjük valónak.

A német kancellár ritkán mutatkozik férje, Joachim Sauer társaságában Forrás: AFP/Christof Stache

„Kívülállóként jött, és kívülálló maradt. Nem egy olyan nő, akit szeretni lehet.

– jellemezte a politikust a Die Tageszeitung újságírója.

Nem szólj szám, nem fáj fejem

A Der Spiegel pedig azt emelte ki: Merkel legnagyobb előnye és hátránya is az, hogy a csenddel kormányoz.

Várja és várja, hova megy a vonat, majd felugrik rá” – tette hozzá Dirk Kurbjuweit, aki szerint ennek gyökereit az NDK-ban lehet keresni, ahol mindig oda kellett figyelni, mit mond az ember.

Maga Merkel is elárulta már, hogy édesapja gyakran mondogatta gyermekeinek: senkinek ne beszéljenek arról, ami a családi asztalnál elhangzik.

Szereti a sört Forrás: REUTERS/Michael Dalder

Ahová a kancellár is maga jár

A kancellár a magánéletében sem bőbeszédű, és ha csak teheti, kerüli a nyilvánosságot. Tudós férjével – aki egyébként neje 2005-ös beiktatását is a laboratóriumából nézte a tévén – nem költöztek be a hivatalos rezidenciába, egy berlini társasházban laknak.

Merkel a szabadidejében szívesen főz, imádja a focit és a klasszikus zenét.

Ha pedig kell, akkor fodrászhoz is maga megy. A Vanity Fairnek a berlini amerikai akadémia alelnöke mesélte, hogy egyszer alig akart hinni a szemének, amikor a szalonban a mellett lévő székben Merkelt vette észre.

„Várta, hogy lejárjon a festés, miközben a telefonját babrálta, mint minden más vendég. Két testőre eközben kint kávézott az ajtó előtt” – mesélte.

A kancellárt sokan kívülállónak látják a német politikában Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Kay Nietfeld

Persze nagyon valószínű, hogy éppen ezek a tulajdonságok segítettek neki abban, hogy a német politikában megtalálja önmagát.

Kiáll az elveiért

Azt a kancellárt, aki néha még a saját népszerűségét is hajlandó beáldozni, hogy kiálljon az elveiért.

A protestáns lelkipásztor lánya

három komoly válsággal is szembenézett az elmúlt években:

Putyin Ukrajna elleni támadása, a görög pénzügyi válság és a menekültek özöne. Különlegessé az tette, hogy minden alkalommal a saját feje után ment, és az első két esetben, úgy tűnik, jól tette.

Putyin nem barát

Sokan már az ukrán válság kezelése miatt Nobel-békedíjat adtak volna a német kancellárnak. Stratégiája egyszerű volt: szakított a német hozzáállással, és

keményen kampányolt az Oroszország elleni szankciók mellett.

Azzal ő is tisztában volt, hogy a gazdasági szankcióknak nem lesz azonnali hatásuk, de kritikusainak erre azt válaszolta: „ahhoz is negyven év kellett, hogy megdöntsék a keletnémet rezsimet”.

Putyinnal néha nyíltan konfliktusba került Forrás: AFP/Kirill Kudryavtsev

Bár tudta, hogy van vesztenivalója, Merkel még akkor is tárgyalóasztalhoz ült Putyinnal, amikor a többi nyugati vezető már feladta.

Pedig Putyin sem bánt vele kesztyűs kézzel. Sokan a mai napig emlegetik, hogy az orosz elnök – jól tudva, hogy német kollégája retteg a nagy testű kutyáktól – egyik találkozójukon hagyta, hogy

labradorja a teremben rohangáljon.

Merkel összeszorított foggal ülte végig a tárgyalást, még csak nem is pislogott.

Ezek után kevesen hitték, hogy a francia elnökkel, Francois Hollande-dal együtt tető alá hozott minszki megállapodás békét eredményez, de egyelőre úgy tűnik, nem volt haszontalan. Politikai megoldás ugyan még nem született, de a közvetlen harcok megszűntek.

Athén nem játék

A német kancellár hasonlóan következetes volt a görög válság kezelésében. Egy dolgot kötött ki: Athénnak be kell vezetnie a megszorítást, különben nem kap több hitelt. Hiába mesterkedett Jánisz Varufákisz volt pénzügyminiszter, hiába szónokolt otthon Aléxisz Cíprasz miniszterelnök, a német kancellár hajthatatlan volt, és Brüsszelben lesöpört az asztalról minden görög kérést.

Cíprasznak nem volt sok választása Merkellel szemben Forrás: AFP/Tobias Schwarz

Cíprasz a maga kárán tanulta meg, hogy ki a főnök, hiába döntöttek máshogy a népszavazáson, végül mégis aláírta a megszorító intézkedéseket.

Persze két korábbi példából már jól tudta, hogy

Merkellel nem ajánlatos ujjat húzni:

a kancellárnak benne volt a keze az olasz Silvio Berlusconi és a korábbi görög kormányfő, Jórgosz Papandréu lemondásában is.

A menekült ember

Angela Merkel politikai örökségét minden bizonnyal a menekültválság fogja meghatározni. A politikust a kezdeti eufória után egyre többen támadják befogadó politikája miatt, sőt már

az alkancellár és a külügyminiszter is nyílt levélben támadta.

Sigmar Gabriel és Frank-Walter Steinmeier a Spiegelnek írt nyílt levelében a menekültek korlátozását követelte.

„Nem tudunk tartósan minden évben több mint egymillió embert befogadni és integrálni” – írták.

A menekültek sokszor Angela Merkel képével vonultak Fotó: Szabó Gábor - Origo

Abban mindenki egyetért, hogy Merkel alábecsülte az érkezők számát, és az ARD-nek adott interjújában még ő sem tudta megmondani, pontosan hány menekült van Németországban.

Szelfi nincs, elvek vannak

Bár ma már nem készülnek róla képek, ahol szír menekültekkel szelfizik, továbbra is kitart eredeti elképzelései mellett, miszerint

Németország képes lesz megbirkózni a feladattal.

Mindeközben a németek közül is egyre kevesebben támogatják Merkel álláspontját. A menekültválság első heteiben sokan még édességgel várták a szíreket, amióta viszont nyilvánvalóvá vált az érkezők hatalmas száma, a hangulat kezd megváltozni.

Már ritkábban látni szelfiken Forrás: MTI/EPA/DPA/Bernd Von Jutrczenka

A városok nehezen birkóznak meg az áradattal, a németek 51 százaléka aggódik a migráció miatt, Merkel népszerűsége pedig 2011 óta nem volt ilyen alacsony. Van, aki egyenesen azzal vádolta meg, hogy az ő bátorítására indulnak el egyre többen a Közel-Keletről.

Két év múlva kiderül

A kancellárt egyelőre ez sem zavarja. Sem gyengülő pozíciója, sem a kritikák nem állíthatják meg abban, hogy kiálljon az elvei mellett. Hogy megéri-e, azt valószínűleg csak a jövő mondja meg.

Németországban legközelebb 2017-ben lesznek választások,

és akár indul a negyedik ciklusért, akár nem, addigra már látszani fog, hova vezetnek a menekültválság jelenlegi intézkedései.

Áldozat a nagyobb célért

Az Európai Unión belül Németországban a legalacsonyabb a születések száma, az öt éven aluli gyermekek 35 százaléka pedig bevándorlócsaládba születik. A jelenlegi viszonyok mellett évente több százezren érkezhetnek, őket pedig integrálni kell a német társadalomba. Ha ez nem sikerül, a

kereszténydemokraták elveszíthetik támogatottságukat,

a szélsőséges pártok pedig megerősödhetnek.

Akár a politikai karrierjét is feláldozhatja Forrás: AFP/John Macdougall

Könnyen lehet, hogy Angela Merkel úgy dönt: feláldozza a saját politikai karrierjét az ügy érdekében. Akármi is legyen azonban a végkifejlet, az már most biztos, hogy többet tett a menekültekért, mint bármely más politikus a világon, és több családot segített biztonságos otthonhoz, mint a pápa – még ha idén egyikük sem kapta is meg a Nobel-békedíjat.