Mit tudnak az oroszok, amit más nem?

2015.10.10. 13:17

Negyvenéves gépek, állítólag eltévedő rakéták, zavaros kommunikáció. Vajon képes lehet az orosz légierő az amerikaival versenyezni Szíriában? Az elmúlt napok azt mutatják, hogy nagyon is, legfeljebb nem annyira pontosak. Moszkva a lemaradást olyan helyről pótolja, amihez másnak esélye sincs hozzáférni.

Szergej Sojgu: „Elnök úr, megterveztük a feladatot. Tájékoztattuk az első tervekről és lépésekről, és tudni fog a küldetések eredményeiről.”

Vlagyimir Putyin: „Helyes.”

A Kreml sajtószolgálata szerdán arról számolt be, hogy így végződött az orosz elnök és védelmi miniszterének szocsi találkozója.

Sojgu tájékoztatForrás: RIA Novosti/Aleksey Nikolskyi

Néhány órával később az egész világ értesült az eredményekről: Oroszország négy Kaszpi-tengeri hadihajóról 26 – eddig soha nem használt – Kalibr típusú cirkálórakétát lőtt ki az Iszlám Állam 11 állására.

24 órával később névtelen amerikai források azzal borzolták a kedélyeket, hogy az alig 3 éve rendszerben álló eszközök Iránban csapódtak be, pénteken pedig egy iráni tábornok közölte, mindez csak a pszichológiai hadviselés része, hazugság az egész. Ez az eset is jól mutatja, Szíria kapcsán sokszor csak találgatni lehet, mert a felek információit lehetetlen verifikálni.

Néhányat azért lehet

Az mára nagyjából világos, hogy Oroszország a Szovjetunió összeomlása után először legalább rövid távú katonai jelenlétre rendezkedett be az elmúlt évek legbonyolultabb konfliktusában, a szíriaiban. Korábbi cikkeinkben már szó volt róla, hogy a helyzet azért ennyire kusza, mert mindenki mindenki ellen harcol.

A Szabad Szír Hadsereg katonái. Legalább kétfrontos harcot vívnakFotó: Stanislav Krupar

Nagyjából így:

  • Aszad-kormány kontra fegyveres ellenzékiek és Iszlám Állam
  • Fegyveres ellenzékiek kontra Iszlám Állam
  • Nyugati koalíció kontra Aszad-kormány és Iszlám Állam
  • Oroszország kontra fegyveres ellenzékiek és Iszlám Állam

A hab a tortán, hogy Oroszország és a nyugati koalíció – a retorikai háború ellenére – egymásra vannak utalva, ha el akarják kerülni az incidenseket Szíria fölött. De vajon egyenrangú partnerekről van-e szó?

Igen is, meg nem is

A BBC összeszedte az elmúlt hetekben elejtett morzsákat, vagyis azokat az információkat, amelyek a Szíriába biztosan telepített eszközökről szól. Mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök maga közölte, szó sem lehet arról, hogy szárazföldi alakulatokat küldjön a Közel-Keletre, a fő csapásmérők az orosz légierő gépei.

Csak találgatni lehet, hogy Moszkva miért épp ezeket az eszközöket választotta, mert több évtizedes aggastyánokat ugyanúgy éles bevetésre küldenek, mint pár éve rendszerben álló gépeket. A felhozatal tehát legalábbis vegyes.

Szu-25

A források szerint az orosz légierőnek 199 darab van belőle, a szíriai bázisokon 12 állomásozik. A Szuhoj iroda egyik nagy sikere, 1981-es rendszerbe állítása után jelenleg 506 szolgál belőlük világszerte – a többi között a szíreknél.

Szu-25-ös egy krasznodari hadgyakorlatonForrás: AFP/Sergey Venyavsky

A Tbilisziben és Burjátföldön gyártott Szu-25-ös csatarepülőt több háborúban is bevetették már – Afganisztán, Csecsenföld –, szárazföldi hadműveletek támogatásához ideális, de nagy hátránya a sérülékenysége: akár egy vállról indítható rakétával is le lehet lőni.

Szu-25-ösök a moszkvai győzelmi parádénFotó: Vörös Szabolcs - Origo

Szu-24

A 60-as években kifejlesztett vadászbombázó 41 éve áll rendszerben, Szíriában a 280 gépes orosz flottából 12 van. „Klasszikus taktikai bombázó, a szovjet idők elmúltával modernizálták. Sokféle csapásmérésre képes, de inkább egy elavult és kopott gép” – sommázza a BBC.

Elavult és kopott, de működikForrás: RIA Novosti/Dmitriy Vinogradov

Mivel az előbbi két repülőfajta szíriai jelenléte nem ismeretlen, a valódi újdonságot a közelmúlt fejlesztéseinek bevetése jelenti.

Szu-30

A tervezőiroda legismertebb termékének számító Szu-27-es továbbfejlesztése, negyedik generációs, kétüléses, nehéz vadászbombázó, elődjéhez hasonló, kiváló manőverező képességgel. Légi csatákra és nagy magasságból végrehajtott precíziós műveletek végrehajtására is alkalmas.

Jól manőverezhetőForrás: RIA Novosti/Evgeny Yepanchintsev

Szíriában jelenleg négy szolgál, az orosz légierőnél 53 gépes flotta áll rendszerben 1996 óta. Nagy sikere igazán külföldön volt, tíz ország is vett belőlük, összesen több mint 400-at.

Szu-34

A szíriai hadműveletek eddigi sztárja, pedig az oroszok csak 4 darabot küldtek oda a 64-ből. Nagy hatótávolságú, két hajtóműves vadászbombázó, mélységi csapásmérésekre. 2014 óta áll rendszerben, kizárólag az orosz légierőnél, vagyis az első éles bevetéseit az elmúlt másfél hétben hajtotta végre.  Nagyrészt ezek eredményességének köszönhető, hogy az oroszok képességeit egy lapon emlegetik a nyugati koalícióéval.

Szíria sztárjaForrás: RIA Novosti/Mikhail Voskresenskiy

Pedig szakértők szerint – elsősorban a szovjet idők utáni elhanyagoltság miatt – az orosz légierő még év(tized)ekre van a nyugati vetélytársaitól, az igazán komoly fejlesztések csak a 2000-es években indultak meg. Lemaradásuk elsősorban a precíziós eszközök fejlesztésében van,  és bár néhány drónt Szíriába küldtek, a pilóta nélküli felderítési képességük bőven elmarad például az amerikaiakétól.

Kezükben az adu

Moszkvának viszont van egy stratégiai előnye: minden bizonnyal hozzájut a szír katonai hírszerzés információihoz, márpedig Aszad hadserege az egyetlen szárazföldi erő, amelynek megbízható értesülései lehetnek a terepről.

Új lendületet kapott a szír hadseregForrás: AFP

Ráadásul az sem biztos, hogy az orosz légicsapások önmagukban való dolgok: az elmúlt napok tapasztalatai alapján inkább a 2011 óta igencsak kivéreztetett, de még – részben az orosz utánpótlás miatt – mindig működőképes szír hadsereg fedezése a cél.

És a Nyugatot éppen ez zavarja: hogy Moszkva minden ellenségével szemben támogatja Aszadot, aki így Putyinnal a háta mögött új lendülettel számolhat le a koalíció szövetségeseivel is. Ha másra nem, erre jó az orosz légierő.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK