Nyolc év után jöhet kormányváltás Lengyelországban, ami a várakozásokkal szemben sokkal kevésbé lesz radikális, mint ami Magyarországon történt 2010-ben. Elemzők szerint a konzervatív Jog és Igazságosság győzelmében a menekültválság játszhat döntő szerepet, valamint az, hogy az elmúlt évek gazdasági fejlődését a kisemberek nem igazán érezték meg.

Nehezen képzelhető el, hogy ne a Jog és Igazságosság (PiS) nyerje meg a vasárnapi lengyelországi parlamenti választást – mondta az Origónak Jaroslaw Gizinski. A Wprost politikai hetilap külpolitikai szerkesztője szerint a voksolás egyik legnagyobb kérdése, hogy hány párt éri el az ötszázalékos bejutási küszöböt.

Ennek azért van jelentősége, mivel minél kevesebb alakulat kerül be a Szejmbe, annál nagyobb esélye van a PiS-nek arra, hogy egyedül is megszerezze a mandátumok többségét. Egyelőre több párt is az ötszázalékos küszöb környékén van. Az egyesült baloldal sincsen könnyű helyzetben, mivel nekik nyolc százalékot kell elérniük, és ők is ekörül ingadoznak.

Beata Szydlo, a Jog és Igazságosság pártjának miniszterelnök-jelöltjeForrás: AFP/Janek Skarzynski

Menekültek

A felmérések szerint 36-38 százalékos támogatottsága van a PiS-nek, míg a nyolc éve kormányon lévő, szintén jobboldali Polgári Platform (PO) a szavazatok 22-24 százalékát szerezheti meg. Bár a menekültválság közvetlenül nem érintette Lengyelországot, az ellenzék sikeresen meglovagolta a kormány azon népszerűtlen döntését, hogy több ezer szíriai menekült befogadására tett ígéretet.

Nyugati elemzők azzal is magyarázzák a PO hanyatlását, hogy a jelenlegi miniszterelnök, Ewa Kopacz jóval népszerűtlenebb elődjénél,  Donald Tusknál, aki tavaly decemberben lemondott, hogy az Európai Tanács elnöki székébe ülhessen.

Ewa Kopacz jelenlegi miniszterelnöknek minden bizonnyal távoznia kell a hatalombólForrás: NurPhoto/Michal Fludra

Így lehet kiütni a PiS-t

Jaroslaw Gizinski arról is beszélt, hogy a lengyel politikai mezőben több új középpárt bukkant föl. Közülük új színt hozott az Együtt nevezetű alakulat, aminek a vezetője üdítő színfolt volt a vitákon. A párt egy radikális baloldali erőnek tekinthető, nagyjából a görög Szirizához és a spanyol Podemoshoz lehet őket hasonlítani.

Bár a nyolc éve kormányzó PO második helye biztosnak tűnik, az sem biztos, hogy a PiS könnyen megnyeri a választásokat. Ha a kisebb, középen álló pártok jól szerepelnek, akkor  össze is jöhet egy PiS-ellenes koalíció, bár egy ilyen kormány meglehetősen instabil lenne, mivel közös programjuk nincsen. Az biztos, hogy a lengyel politikai kirakós elemeit csak a választások után tudjuk esetleg összerakni – mondta az elemző.

KampányhangulatForrás: AFP/Janek Skarzynski

Taktika

Lengyelországban 2005-ben omlott össze a baloldal,  majd került hatalomra a PiS. A konzervatív párt nem tudott stabil kormánytöbbséget létrehozni, ezért 2007-ben előrehozott választásokat tartottak. A Jaroslaw Kaczynski vezette alakulat mind nyolc, mind négy éve simán elveszítette a voksolást. Éppen ezért idén Kaczynski taktikát váltott.

Tavasszal az elnökválasztáson Kaczynski pártja Andzrej Duda mögött sorakozott föl, ő pedig óriási meglepetésre meg is nyerte a szavazást. Ugyanezt a forgatókönyvet követve a PiS nem az egykori miniszterelnököt indítja a kormányfői székért, hanem Beata Szydlót, aki az elmúlt években nem szerepelt a lengyel politika élvonalában. Kaczynski így olyan embereket tolt előtérbe, akik jóval kevésbé megosztó személyiségek, mint ő,  ezért a győzelemre is jóval nagyobb esély van.

Jaroslaw Kaczynski egykori miniszterelnök most hátrébb lépettForrás: AFP/Janek Skarzynski

Elvándorlás

A 2007 óta kormányzó PO esetleges kudarcának a legfőbb oka, hogy a párt tipikus hatalmi párttá vált. Ez azt jelenti, hogy mindent a hatalom megtartásának rendelt alá, ideológiailag kiüresedett.  Kialakult egy Magyarországon is jól ismert uram-bátyám világ, amiben igazából csak a hatalommal jó viszonyban lévők számíthatnak előmenetelre – fogalmazott Jaroslaw Gizinski. Bár a makroökonómiai eredmények nagyon jók voltak az elmúlt nyolc évben, ez a kisemberek körében nem volt annyira érezhető.

A lengyel bérek is a GDP-növekedéshez képest kisebb mértékben emelkedtek, az egészségügyben sem történtek komoly változások, és a fiatalok elvándorlása továbbra is komoly probléma Lengyelországban. Nem lehet tagadni azt, hogy Lengyelország komoly fejlődésen ment át, ezért sem igaz a PiS-nek az a kritikája, hogy az országban súlyos problémák lennének.

Nyolc év után új kormánya lehet LengyelországnakForrás: NurPhoto/Jaap Arriens

Nem lesz radikális változás

A kormánypárt meggyengülésében komoly szerepet játszottak az utóbbi évek botrányai. Ezek közül kiemelkedett a lehallgatási ügy, amibe több kormánytag is belebukott. Gizinski szerint a nyugati elemzői véleményekkel szemben a PiS gőzelme egyáltalán nem hoz majd radikális változásokat, mivel a pártnak eleve nincsen esélye az alkotmányozói többség megszerzésére.

Éppen ezért teljesen kizárható egy olyan mértékű átalakulás az országban, mint ami 2010 után Magyarországon történt. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Lengyelországban eleve két nagy jobboldali párt versenyez a hatalomért, így az ellentétek is jóval kisebbek, mint Magyarországon.

Barbara Nowacka, az Egyesült Baloldal vezetője is izgulhatForrás: NurPhoto/Michal Fludra

Csoda

A magyar-lengyel viszonyban is hozhat változásokat a PiS hatalomra kerülése, de például a párt erőteljes oroszellenessége miatt csodára ezen a téren sem kell számítani – fogalmazott Gizinski. A visegrádi együttműködés hangsúlyosabb szerepet kaphat,  és a menekültkérdésben is jóval közelebb áll a PiS álláspontja a Fideszéhez, mint a mostani kormánypárté.

Várhatóan konzervatívabb politikát visz majd a PiS, de az mindenképpen túlzás, amit némely baloldali szerző ír, hogy a párt győzelme után menekülni kell majd Lengyelországból.