Rengeteg európai célpontja volt az amerikai hírszerzésnek

Az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség nagyszámú európai célpontot próbált megfigyelni a német hírszerző szolgálattal folytatott együttműködés révén - állapította meg a két szolgálat közös tevékenységét a német kormány megbízásából vizsgáló szakértő.

Kurt Graulich a törvényhozás alsóháza, a Bundestag honlapján közzétett jelentésében megállapította, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) a német szolgálattal folytatott munkát szabályozó megállapodáson túlterjeszkedve "meglepően nagy számú" német célpontról, és "nagyon nagy számú" európai célpontról igyekezett adatokat szerezni.

Az amerikai és a német szolgálat együttműködése egy 2002-ben kötött megállapodáson alapul.

Terrorellenes erőfeszítésekről szól, és a bajorországi Bad Aiblingban működő lehallgatóállomásra vonatkozik, amelyet még az amerikai szolgálatok építettek és üzemeltettek, és a német hírszerző szolgálattal (BND) csak 2004-ben vett át.

Az NSA megtarthatott egy összekötői irodát az állomáson, a BND pedig éveken keresztül átfésülhette Bad Aibling rendszereit, adatbázisait az amerikai partnertől milliós nagyságrendben kapott keresőkifejezések - úgynevezett szelektorok, például mobiltelefonok száma, e-mail-címek és számítógépek azonosítására szolgáló IP-címek - alapján.

Az idén tavasszal a német sajtó - elsőként a Der Spiegel című hetilap - kinyomozta, hogy

az NSA európai politikusokhoz, uniós intézményekhez, tagállami kormányokhoz, német és európai cégekhez köthető keresőkifejezéseket is átadott a BND-nek,

és még az Edward Snowden által leleplezett titkos adatgyűjtő programjai körül kirobbant botrány közepette is, egészen 2013 nyaráig folytatta a megállapodásba ütköző és német érdekeket sértő gyakorlatot.

Hongkongi tüntetés Edward Snowdenért, a Nemzeti Biztonsági Szolgálat (NSA) volt munkatársáért Forrás: AFP/Philippe Lopez

A kormány a sajtójelentések nyomán kérte fel a szövetségi közigazgatási bíróság volt bíráját az eset feltárására. Kurt Graulich júliusban fogott munkához és nagyjából 40 ezer olyan szelektort vizsgált meg, amelyek lefuttatását a BND a 2002-es egyetértési megállapodásra hivatkozva megtagadta.

A Graulich-jelentés megerősíti a tényfeltáró cikkek állításait. A jelentésnek van egy bizalmas minősítésű változata is, amelyet a kormány és a BND-NSA együttműködés feltárására alakított parlamenti vizsgálóbizottság kapott meg. A nyilvános jelentésben két hadiipari cégen ( EADS, Eurocopter) kívül nem szerepelnek konkrét megfigyelési célpontok, azok is csak azért, mert a sajtó már írt róluk.

A jelentés alapján az sem világos, hogy voltak-e olyan keresőkifejezések, amelyeket a BND lefuttatott a rendszerein, pedig a 2002-es megállapodás alapján ezt nem tehette volna meg.

A kormány jelezte, hogy

szigorítják majd a BND tevékenységére és az amerikai partnerszolgálatokkal folytatott együttműködésre vonatkozó szabályokat

. A Bundestag ellenzéki pártjai szerint a Graulich-jelentés használhatatlan, legfőbb üzenete az, hogy mindenért az NSA-t terheli a felelősség, és eleve elfogadhatatlan, hogy a kancellária felügyelete alatt működő hírszerző szolgálat tevékenységét nem külső, független szakértők, hanem egy, a kormány által felkért szakember vizsgálja.