Orbán nyerni megy Máltára

2015.11.09. 15:34

Másfél hónapja döntött az Európai Unió a kötelező kvótarendszerről, de most úgy tűnik, hogy kivitelezhetetlen a rendszer. Brüsszel attól fél, hogy Svédország után más tagállamok is meggondolják magukat, és nem akarnak részt venni a programban. Még az sem kizárt, hogy a máltai csúcstalálkozóról Orbán Viktor megerősödve térhet vissza.

Teljes sebességre kapcsolt az Európai Unió. A bel- és igazságügyi miniszterek hétfői találkozója után, szerdán afrikai és közel-keleti országok részvételével kétnapos migrációs találkozó kezdődik Máltán,  csütörtökre pedig rendkívüli csúcsot hívott össze Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. A téma minden esetben ugyanaz: a menekültválság.

Orbán Viktor a máltai csúcstalálkozón új szövetségeseket is találhatForrás: MTI/Miniszterelnökség/Tassy Márk

Svédország már hezitál

A sietség nem véletlen, a 160 ezer menekült áthelyezését előirányzó döntés nem akar beindulni. A szeptemberi határozat szerint két éven belül kellene ennyi embert elszállítani Olaszországból és Görögországból,  november elején azonban még mindig csak 150 menekült indult útnak. 

Mindeközben már azok az országok is kezdik meggondolni magukat, amelyek eddig a program legnagyobb hozzájárulói voltak. Svédország a múlt héten jelezte, hogy szeretne változtatni az eredeti terveken, és arra kérte az Európai Bizottságot, hogy a hozzájuk szánt menekülteket más országokba küldje.

Olaszországból pár hete 19 menedékkérőt szállítottak át FranciaországbaForrás: AFP/Jean-Francois Monier

„Svédország más tagállamokkal összehasonlítva már régóta túl nagy felelősséget vállal. Itt az ideje, hogy más országok is felelősséget vállaljanak, ezért a kormány kéri a Svédországba érkező menekültek továbbhelyezését” – mondta a múlt héten szerdán Stefan Löfven miniszterelnök.

Dominóhatástól félnek

Az unióban most attól félnek, hogy hamarosan Ausztria és Németország is követi a példájukat. Az osztrák–szlovén határon kialakult helyzetet elnézve ez nem is elképzelhetetlen. Márpedig éppen ettől tart az EU.

„Nem az áthelyezés lassúságától félek, hanem a dominóhatástól” – nyilatkozta egy brüsszeli forrás a Politico című lapnak.

A svéd menekültügyi hatóságok előrejelzése szerint idén körülbelül 190 ezer menekült érkezik az országba, ez duplája a vártnak. Az áthelyezési terveknek megfelelően ezen felül kellene még 3728 embert befogadniuk, de nagyon úgy tűnik, hogy erre már képtelenek lesznek.

De hol vannak a repülők?

Ha még ez sem lenne elég, az egész folyamat kínosan lassú. Az Olaszországban regisztrált 39 600 menedékkérőből eddig 105-öt vittek el más országokba, a Görögországban várakozó 66 400-ból pedig összesen 30-at. Ahhoz, hogy az EU teljesítse a kétéves tervet,  naponta 140 menekültnek kellene repülőre szállnia, ami finoman szólva is elérhetetlennek tűnik. 

Menekültek Leszbosz szigetén – még többen jöhetnekForrás: AFP/Dimitar Dilkoff

Azok az országok sem sietnek túlságosan, akik korábban ígéretet tettek a menekültek befogadására. Eddig összesen 14 uniós tagállam tett szabaddá 3500 helyet. Érdekesség, hogy eddig csak Bulgária teljesítette a rá kiszabott 1302 ember befogadásának feltételeit, míg például Franciaország csak 900 embert tud jelenleg fogadni a vállalt 20 ezerből. 

Az sem mellékes, hogy az unió még mindig nem tudja, hogyan akadályozza meg, hogy az áthelyezett menekültek átlépjenek a schengeni határokon, és másik országban vállaljanak munkát, nem ott, ahova küldték őket. 

„Még jó, hogy lassan haladunk, különben nagyon gyorsan elfogynának a helyek"  – viccelődött egy EU-s hivatalnok. 

Orbán lehet a nyertes

Minden jel arra mutat tehát, hogy elfogyott a kezdeti lelkesedés. A magyar kormányfő szeptember végén még szlovák, román és cseh kollégáival együtt kudarcot vallott, amikor határozott tiltakozásuk ellenére Brüsszelben elfogadták a kötelező kvótarendszert.  Az azóta eltelt másfél hónap viszont bebizonyította, hogy annak a jelenlegi keretek között nincs sok értelme, így még az is lehet, hogy Orbán újabb szövetségeseket találhat. 

Donald Tusk a máltai tanácskozás utáni délutánra menekültügyi csúcsot hívott össze, ahova szintén hivatalos a magyar kormányfőForrás: AFP/John Thys

Az biztos, hogy a magyar miniszterelnök ott lesz a máltai csúcson, ezt Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője is megerősítette az Origónak. Mint írta, a magyar álláspont továbbra is változatlan: Magyarországot meg kell védeni Brüsszel kötelező betelepítési kvótájától, mert az „értelmetlen, jogtalan és veszélyes”. 

Drasztikus megoldások

A csigalassúságú áthelyezési folyamat mellett az uniónak arra is megoldást kell találnia, hogyan birkózzon meg azokkal a tízezrekkel, akik az elmúlt hetekben útra keltek. Részben ez volt az egyik oka, hogy kétnapos találkozót hívtak össze Máltára, ahol az uniós tagországok vezetőin kívül afrikai és közel-keleti államok döntéshozói is részt vesznek. 

A spielfeldi menekülttábor az osztrák–szlovén határon. Folyamatosan 3-4 ezer menekült várja a továbbjutást a határátkelőnélFotó: Polyák Attila - Origo

A vallettai megbeszélések előtt a bel- és igazságügyi miniszterek is összegyűltek Brüsszelben. Az már a korábban kiszivárgott dokumentumokból is kiderült: az Európai Tanács is megunta, hogy nem tudja regisztrálni a menekülteket. Ezért azt javasolták, hogy – végső esetben – erővel kötelezzék az érkezőket arra, hogy ujjlenyomatot adjanak. Utolsó lehetőségként pedig őrizetbe is lehetne venni a menekülteket a menekültügyi eljárás idejére. 

A tervek között az is szerepel, hogy az olaszok és a görögök regisztráció után rögtön továbbküldjék a menedékkérőket a szárazföld felé, hogy minél előbb elkezdhessék az áthelyezésüket. Brüsszel ezen kívül „migrációs tisztviselőket” is küldene afrikai és közel-keleti országokba, akik segítenének a visszaküldött emberek fogadásában. 

Csádból indulhat a hullám

A Telegraph információi szerint az EU még ennél is tovább menne: fejlesztési pénzeket és vízumot garantálna azoknak az afrikai országoknak, amelyek visszaveszik azokat, akiknek a menedékkérelmét elutasították. Cserébe viszont több ezer magasan képzett afrikai szakembert fogadnának be az unió területén. 

Csádból indulhat a következő menekülthullámForrás: Flickr / Frederic NOY / UNHCR

Akármiről is döntenek Máltán, egy dolog biztos: nem maradt sok idő. Szakértők ugyanis egyetértenek abban, hogy a menekülthullám a következő években sem fog csökkenni, sőt egyre több országból érkeznek majd a migránsok. Afrika részvétele sem véletlen, hiszen Tony Lanzer, az ENSZ Száhel-övezeti regionális koordinátora már korábban arra figyelmeztetett: az aszály, a szegénység és a fegyveres konfliktus miatt az afrikai Csád-tó medencéjéből indulhat újra a következő menekülthullám, ha a világ vezetői kudarcot vallanak. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK