Valami bűzlik Belgiumban

2015.11.29. 19:29

Belga személyi, holland nyelv, francia barátok – ha a nemzetiségeket nézzük, nincs még egy olyan megosztott ország Európában, mint Belgium. Ami azonban a lakosoknak könnyebbséget, a politikusoknak pedig hatalmat jelent, az Európa biztonságának már egyáltalán nem biztos, hogy jót tesz. A szövetségi kormány gyengesége ugyanis nagyban hozzájárult, hogy Belgium az utóbbi években a terrorizmus központja lett a kontinensen. 

„Belgium egy bukott állam” – hirdette öles betűkkel egy hete a befolyásos, politikai elemző magazin, a Politico. A brüsszeli székhelyű szerkesztőség újságíróinak nyilván van rálátása a belga kormány működésére, de bukásról beszélni azért túlzás lenne.

A négyes szintű terrorriasztás előtérbe helyezte Belgium problémáitForrás: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Egymillió ember, 19 rendőrség

Belgiumot mindig is gyenge központi irányítás jellemezte. Sokatmondó adat, hogy az 1,2 milliós fővárosban 19 kommün van, ezeknek a területét hat rendőri kerület fedi le.

A városrészek közötti különbséget még egy turistának sem nehéz észrevennie. Egész más érzés a belváros meseszép házai között bandukolni, mint a kicsit lélektelen, éjszakára elnéptelenedő uniós negyedben. A legtöbben pedig valószínűleg már az első nap találkoznak a figyelmeztetéssel: éjszaka – különösen nőként – ne járkáljanak egyedül a városban, főleg ne az utóbbi hetekben kétes nemzetközi hírnevet szerző Molenbeekben.

Molenbeekben sokak szerint nem ajánlott éjszaka egyedül sétálniForrás: AFP PHOTO/Emmanuel Dunand

Nemzeti egység? Az mi?

A flamand-vallon ellentét ráadásul nemcsak a fővárost, hanem az egész országot kettéosztja, ami miatt néha valóban úgy érezni, mintha Belgium nem egy önálló nemzet lenne.

Ahhoz, hogy jobban megértsük, mi történik Belgiumban, mindenképpen szükséges egy kis történelmi visszatekintés. Belgium viszonylag fiatal állam, 1830-ban alakult, és azóta egyfajta ütközőzóna Franciaország és Németország között. Mára egy konzervatív, flamand lakosú északi és egy francia anyanyelvű, viszonylag szegényebb déli – vallon – terület különül el, a határon egy kisebb német közösség is él.

Flamand vagyok, nem belga

Keszthelyi Éva a Külügyi Szemlében megjelent 2009-es tanulmánya már rámutatott, hogy a nemzettel való azonosulás Belgiumban mindig meglehetősen gyenge volt. Az állampolgárok személyi igazolványában az állampolgárság mellett a belga áll, de az országban alig találkozni valakivel, aki belgának hívja magát.

Belgium megosztottsága: a sárga rész Flandria, a piros Vallónia, a kék pont pedig Brüsszel.Forrás: Wikimedia Commons

Egy 2003-as közvélemény-kutatás szerint Flandriában mindössze a lakosság 12 százaléka tartja magát kizárólag belgának, Vallóniában valamennyivel jobb az arány, ott a megkérdezettek 30 százaléka állította ugyanezt. Az egyetlen hely Belgiumban, ahol létezik kollektív nemzettudat, az érdekes módon Brüsszel, de a fővárosban élők sem belgának, hanem brüsszelinek tartják saját magukat.

A reptér már kimaradt

A nyelvi ellentét az embereken kívül a kormányzáson és a bürokrácián is nyomot hagy, hiszen még a politikai csoportosulások is flamand vagy vallon pártként határozzák meg magukat. A különbségek miatt ráadásul a régiók és a brüsszeli kerületek együttműködésében is akadnak problémák.

A brüsszeli repülőtér területe már FlandriaForrás: BELGA/AFP/Nicolas Maeterlinck

Így történhetett meg például az, amikor a múlt heti négyes szintű terrorfenyegetettség idején a brüsszeli reptéren csak a hármas szint volt érvényben, mert a légikikötő hivatalosan a fővárost körülvevő flamand régióhoz tartozik, ahol nem vezették be a legmagasabb szintű riasztást.

Belga barátok közt

Ha Belgiumról beszélünk, fontos megemlíteni, hogy a helyi politikának talán egyetlen országban sincs akkora beleszólása az ország ügyeibe, mint ott. A flamand vagy vallon politikusok a hatalmukat nemzetiségi szinten szokták megszilárdítani. Egy flamand vezetőségű tartományban flamandok lesznek a bírók, a rendőrök és a hivatali vezetők, de a vallon részeken ugyanez megy. Brüsszelben például mind a 19 kommünnek nagy az önállósága.

Néha a katonaság működésében is problémát okoz a nyelvForrás: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

A nyelvi és bürokratikus akadályok igencsak megnehezítik az együttműködést, sőt sokszor a hivataloknak sincs kedvük vesződni a bürokráciával. A Politico újságírója például beszámol egy esetről, amikor nekimentek a kocsijának, de a kihívott rendőr megpróbálta meggyőzni, hogy inkább egyezzen meg a vétkes sofőrrel, mert ellenkező esetben rengeteg lesz a papírmunka.

De mi lesz Molenbeekkel?

Érthető tehát, miért olyan nehéz a szövetségi kormánynak rendet tenni akár vidéken, akár Brüsszelben. Ennek pedig egyenes következménye, hogy a főváros, és azon belül is Molenbeek, miért válhatott a terrorizmus melegágyává. Jan Jambon belügyminiszter ugyan megígérte, hogy megtisztítja a városrészt a bűntől, de ehhez nemcsak a brüsszeli régió, hanem a francia nyelvű közösség hozzájárulását is meg kellene szereznie.

Akció Molenbeekben. Nem lesz könnyű rendet tenni a hírhedt kerületbenForrás: BELGA/AFP/James Arthur Gekiere

Jambonnak már csak azért sem lesz könnyű dolga, mert a flamand nacionalista párt tagja, nekik viszont nincs támogatottságuk a francia többségű fővárosban. Brüsszel ugyanis hiába Flandria fővárosa, lakói – már csak az uniós intézmények miatt is – franciául beszélnek.

Kevés szabály, sok gond

Márpedig a terror elleni harchoz erős központi igazgatás és együttműködés kell, ami viszont Belgiumban a jelek szerint nincs meg. Sőt, a belga hírszerzésnél jóval kevesebben dolgoznak, mint amennyi szükséges lenne. A januári Charlie Hebdo elleni támadás után például kiderült, hogy a tervezett 750 helyett csak 600 hírszerző dolgozik, és bár 42 embert felvettek azóta, az ő kiképzésük még újabb két évet vesz igénybe.

Az emberek hozzászoktak a brüsszeli állapotokhoz, de nem biztos, hogy ez Európának jóForrás: citizenside.com/(c) copyright citizenside.com/Citizenside/Olivier Gouallec

A baj az, hogy a belga politikusok már hozzászoktak a hiányosságokhoz, és elfogadták, hogy ezt az árat meg kell fizetniük, hogy fennmaradjon az állam nyelvi megosztottsága, így az ő hatalmuk is. A lakóknak is könnyebb így, hiszen az állam gyenge, ami nekik kedvez, kevesebb szabályt kell betartaniuk.

Márpedig Belgiumnak sürgősen valami megoldást kell találnia, ha nem akarja, hogy megismétlődjön a brutális párizsi vérengzés. Ha ez nem sikerül, annak Európa látja a kárát. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK