Végrehajtása ugyan lassan halad, de továbbra is érvényben van az Európai Tanács korábbi határozata, amely szerint az uniós tagállamokba 120 ezer menekültet át kell helyezni. Orbán Viktor vasárnap azt mondta, senkit nem kell befogadnunk.

Törökországból ugyan nem, de az Európai Unió területéről egy korábbi uniós döntés értelmében Magyarországnak is be kellene fogadnia menekülteket.

Orbán Viktor is aláírta a kötelező betelepítési kvóta elleni, Védjük meg az országot! című petíciótForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor a vasárnapi EU–török csúcstalálkozó után jelentette be: a zárónyilatkozatnak nem része, hogy az unió országai között kötelezően szét lehetne osztani a migránsokat.  A miniszterelnöknek abban mindenképpen igaza van, hogy a Törökországban jelenleg élő körülbelül kétmillió menekült esetleges szétosztásáról nem egyeztek meg az uniós tagállamok. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szeptember végén elfogadott 120 ezres egyszeri és rendkívüli kvótából biztosan kimaradhatnánk. 

A veszély még fennáll

Hétfő délután Rogán Antal is megerősítette parlamenti felszólalásában, hogy a kötelező kvóták veszélye még mindig fennáll. 

"A kormány folytatja a kvóta elleni küzdelmet, december 14-ig meg fogja támadni a kötelező betelepítési kvótát az Európai Bíróságon" – mondta a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. 

Magyarország az Európai Bírósághoz fordul a kvóták miattForrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Áthelyezés vagy áttelepítés?

Ahhoz, hogy megértsük, mi a kettő között a különbség, fontos tisztázni, mit jelent a menekültek áthelyezése, és mit az áttelepítésük. Az Európai Tanács fogalmai szerint áthelyezni azokat a migránsokat lehet, akik már az unió területére értek, és Görögországban vagy Olaszországban várják a további döntést a sorsukról. 

Áttelepítésnek ezzel szemben azt hívjuk, amikor az unió területén kívül létrehozott menekülttáborokból  (például Törökországból) hoznak át embereket az EU-ba. 

Egyelőre 120 ezer menekült áthelyezéséről döntött az EUFotó: Dudás Szabolcs - Origo

Ez utóbbiról eddig tényleg semmilyen megállapodás nem született. A vasárnapi török–EU csúcson a háttérben ugyan valószínűleg ez is szóba került, de az uniós állam- és kormányfők inkább abban állapodtak meg, hogy pénzzel támogatják a törököket. Ebben Magyarország is részt vesz, Orbán Viktor bejelentése szerint 18 millió euróval járulunk hozzá az uniós kerethez. 

Létezik, de nagyon lassú

A menekültek áthelyezése, ha akadozva is, de már megkezdődött. Az EU vezetői szeptember végén, egy rendkívüli csúcson állapodtak meg 120 ezer menekült egyszeri áthelyezéséről. Magyarország, három másik tagállammal együtt a kvóta ellen szavazott, de az uniós belügyminiszterek végül minősített többséggel döntöttek a tervezet mellett. 

Az akkor megszavazott kvóták szerint tehát Magyarországnak 1294 menekültet kellene átvennie Görögországból vagy Olaszországból. Trócsányi László igazságügy-miniszter korábban utalt arra, hogy ez a szám a családegyesítések miatt még néhány ezerrel nőhet. 

Tény azonban, hogy eddig kevesebb mint száz menekült lelt új otthonra a program segítségével. Nem Magyarország tehát az egyetlen tagállam, amely vonakodik teljesíteni a kötelezettségeket. A magyar kormány már azt is bejelentette, hogy az Európai Bírósághoz fordul a kötelező kvótarendszer miatt, és példáját Szlovákia is követi. 

Merkel minicsúcson tárgyalt

Kérdéses az is, hogy az Európai Tanács át tudja-e nyomni a tagállamokon, hogy az áthelyezés ne egyszeri, hanem állandó mechanizmus legyen. A menekültek ugyanis folyamatosan jönnek, a 120 ezer csak töredéke a teljes létszámnak. Ennek elfogadtatása már nehezebb lesz, de nem lehetetlen. 

Angela Merkel minicsúcsot szervezettForrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Angela Merkel vasárnap ennek érdekében egy „mini csúcsot” is szervezett hét másik olyan uniós tagállam részvételével, akik támogatják a tervet. Elemzők szerint ez azt jelentheti, hogy a német kancellár egyelőre felhagyott azzal, hogy meggyőzze a kötelező kvótarendszer ellenzőit, de most egy kisebb koalíciót hoz tető alá, hogy később mégis átverje a tervet a vonakodókon. 

Juncker is készül

Merkel erőfeszítéseit Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is támogatja. A bizottság első embere valószínűleg már decemberben az asztalra teheti azt az áttelepítési tervet, amelynek alapján  3-500 ezer menedékkérőt fogadhat be az unió Törökországból, ez azonban önkéntes lenne. 

Jean-Claude Juncker és Orbán Viktor. Van, amiben nem értenek egyetForrás: AFP/John Thys

Az már a vasárnapi csúcson is egyértelmű volt, hogy Brüsszel tisztában van azzal, hogy az áthelyezés nem úgy megy, ahogy várták. Nem véletlen, hogy a kötelező kvóta a zárónyilatkozatba sem került bele, és inkább az Ankarának nyújtott pénzügyi segítséget szorgalmazták. 

Hárommilliárd euró a tét

Ez alapján Törökország összesen 3 milliárd eurót kap, hogy javítsa az ország területén tartózkodó 2 millió szíriai menekült ellátását. Felgyorsítják a török uniós csatlakozási tárgyalásokat is, sőt 2016 októberétől megkönnyíthetik a török állampolgárok belépését az EU-ba. 

Ankara ennek érdekében még egy áldozatot vállalt: beleegyezett a visszafogadási egyezménybe is, amelynek alapján visszaküldhető a területére minden olyan menedékkérő, aki az unió területén nem kapott menekültstátuszt. Vállalta azt is, hogy a határain keresztül illegális úton nem enged migránsokat az unió területére. 

A döntés mögött nyilvánvaló politikai alku is körvonalazódni látszik: az EU hajlandó szemet hunyni az Erdogan-rezsim néhány antidemokratikus intézkedése felett, ha Törökország teljesíti a most megszabott feltételeket.