Noha alig több mint két hete van csak hivatalban, az új lengyel kormánynak már több olyan intézkedése is volt, amit nem csak az ellenzéke néz ferde szemmel. A kormánypárt kívülről is befolyásos vezetője, Jaroslaw Kaczynski 2010-ben a magyarhoz hasonló politikai fordulatot remélt; ez most megvalósult, az olvasónak pedig már most déjà vuje lehet.

Talán nem árt, ha újra rögzítjük: október 25-én parlamenti választást tartottak Lengyelországban, amit a Jog és Igazságosság (PiS) nyert meg, kiütve a hatalomból a 2007 óta kormányzó Polgári Platformot (PO).

Jaroslaw Kaczynski és Beata Szydlo. Ki vezet kit?Forrás: AFP/Janek Skarzynski

Ilyen még nem volt

A PO kudarca már százalékokban kifejezve is jelentős volt (37,6 kontra 24), de mivel több, a bejutás közelében végző pártnak sem sikerült megugrania az 5 százalékos parlamenti küszöböt, a kompenzációs rendszernek köszönhetően a PiS 235 mandátumot, vagyis (a harmadik lengyel köztársaság történetében először) abszolút többséget szerzett a 460 tagú alsóházban, a szejmben.

Érdemes felidézni a választási térképet is, amin ezúttal is kirajzolódott Lengyelország kelet-nyugati megosztottsága, és annak különböző, elsősorban történelmi okai.

Hadban Moszkvával

Úgy tűnik, a PiS nem fél használni a nyolc év után visszaszerzett hatalmát, sőt szembemenni akárcsak a néhány héttel ezelőtti állításaival. Beata Szydlo miniszterelnök november 16-án hivatalba lépett kormányának névsora ugyanis nem mindenkinek nyerte el a tetszését.

A védelmi tárcát például Antoni Macierewicz kapta. A Jaruzelski-féle kommunista hatalom elleni aktivistaként kezdte, 2005 és 2007 között védelmi miniszterhelyettes. Feketeöves oroszellenes, akinek meggyőződése, hogy Lech Kaczynski néhai elnök 2010-es szmolenszki repülőgép-szerencsétlensége Moszkva műve volt, nem pedig baleset – ahogy azt a lengyel és az orosz vizsgálatok állítják.

Lech Kaczynski szerencsétlenül járt Tu-154-eseForrás: RIA Novosti/Oleg Mineev

Másik emlékezetes húzása, hogy miniszterhelyettesként a titkosszolgálatokat megtisztította az úgymond orosz ügynököktől – akik közül később többen is pert nyertek ellene.

Nem számít, mit ígértek

Ezenkívül felrótták neki egy 2002-es interjúját, amelyben – a lengyel Mária Rádiónak nyilatkozva – kijelentette, olvasta és érdekesnek találta az egész világra kiterjedő zsidó összeesküvésről szóló Cion bölcseinek jegyzőkönyve című pamfletet, aminek hitelességét illetően ugyan adódnak kérdések, de „a tapasztalatok azt mutatják, hogy vannak ilyen csoportok zsidó körökben”.

Antoni MacierewiczForrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit, usage worldwide picture alliance/Wiktor Dabkowski

Bár szóvivője szerint Macierewicz „elítéli az antiszemitizmust és annak minden formáját”, egy New York-i zsidószervezet, a Rágalmazás-ellenes Liga (ADL) vezetője, Jonathan Greenblatt magának a kormányfőnek jelezte, hogy neheztel a miniszter kinevezése miatt.

A PiS kampányában többször is elhangzott, hogy Macierewicz nem kap pozíciót az új lengyel kormányban, Szydlo azonban mégis kinevezte  a hozzá hasonlóan a pártelnök, a 2010 óta a budapestihez hasonló konzervatív fordulatról álmodozó Jaroslaw Kaczynski hű szövetségesének számító politikust.

Másfélszeres sereg

És Macierewicz nem sokat várt: a múlt héten bejelentették, hogy 50 százalékkal, 100 ezerről 150 ezerre emelik a hadsereg létszámát, „az ország integritásának garantálása végett”.

Növelik a védelmi költségvetéstForrás: RIA Novosti/RIA Novosti/Iliya Pitalev

Nehéz ezt nem az Ukrajnában tapasztalt orosz beavatkozás miatt amúgy is fokozott éberség újabb jeleként értelmezni; Lengyelország – még az előző, PO-kormány döntése értelmében – jövőre már a NATO által elvárt összeget, a GDP 2 százalékát fordítja védelmi kiadásokra. Ez arányosan több mint kétszerese annak, amit például Magyarország áldoz erre.

Börtön után bársonyszék

Ha lehet, még ellentmondásosabb a titkosszolgálatokat felügyelő új miniszter, Mariusz Kaminski kinevezése. Kaminskit egy, a korrupcióellenes hivatal vezetőjeként elkövetett  2007-es ügyben márciusban hivatali visszaélés miatt első fokon három év börtönre ítélték. A PiS-párti államfő, Andrzej Duda azonban november 18-án kegyelemben részesítette, az érintetthez hasonlóan politikai pernek minősítve a bírósági eljárást. „A korrupció ellen harcolóknak különleges védelem jár” érvelt az elnök.

Csakhogy ezt nem mindenki gondolja így. Piotr Kladoczny, a Helsinki Emberijogi Alapítvány elnöke szerint például törvényellenes, amit Duda tett, mert kegyelmet csak az kaphat, akit jogerősen elítéltek, márpedig Kaminski márciusban fellebbezett.

Andrzej Dudával nem lesz sok gondja a kormánynakForrás: AFP/Janek Skarzynski

Finomabb, de hasonló aggályai voltak a varsói fellebbviteli törvényszék bíráinak, akik szerint a törvényhozó és a végrehajtó hatalom nem lehet egymás vetélytársa, az elnök pedig nem foszthatja meg a bíróságokat az alkotmányos kötelezettségeiktől (például attól, hogy elítéljenek valakit).

Vissza az egész

És ha már az igazságszolgáltatásról van szó, meg kell említenünk, hogy november végén ment át a szejmen egy törvénymódosítás, amely miatt újra kell választani az alkotmánybíróság öt tagját (a testület harmadát). Közülük kettőt még az előző kormány végnapjaiban választottak meg – ugyancsak egy módosító után –, de Duda elnök az ő kinevezésüket is megtagadta.

Érvénytelen a korábbi szejmdöntésForrás: AFP/JANEK SKARZYNSKI/Janek Skarzynski

Ewa Kopacz volt miniszterelnök szerint szégyen, ami történt; az ellenzék – amely kivonult a szavazásról – attól tart ugyanis, hogy az újonnan megválasztandó bírák a PiS-hez lesznek lojálisak.

Pornográfia és propaganda

Az új kormány egy incidensen már a kultúrpolitikában is túl van: egy wroclawi színházban Elfriede Jelinek A Halál és a Lányka című darabját levették a műsorról, miután Piotr Glinski kultuszminiszter közölte, hogy a darabban lévő pornográf jelenetekre a kormány nem költ pénzt.

Amikor pedig a lengyel köztévében rákérdeztek az esetre, Glinski válasz helyett a csatornát kezdte ostorozni, mondván „hamarosan vége lesz” az ott sugárzott propagandának. Nem beszélt a levegőbe, a tervek szerint a kormány nemzeti kulturális intézménnyé tenné a közmédiumokat, új felügyelőkkel azokban is befolyást szerezve.