Senkinek nem jó Putyin és Erdogan harca

Russia's President Vladimir Putin (L) and Turkish Prime Minister Recep Tayyip Erdogan
Russia's President Vladimir Putin (L) and Turkish Prime Minister Recep Tayyip Erdogan meet in the Russian Black Sea resort of Sochi, on February 7, 2014, few hours before the Sochi 2014 Olympic Winter Games opening ceremony. Putin will welcome to the Sochi Olympic Games dozens of world leaders supportive of his rule but heads of state of big Western countries will be conspicuous by their absence. AFP PHOTO/ RIA-NOVOSTI/ POOL / ALEXEI NIKOLSKY
Vágólapra másolva!
Nyugodtan állíthatjuk: Törökország és Oroszország egymás ostorozásában innen talán már csak feljebb léphet. Kettejük vitája ismét párhuzamos világképeket teremtett Szíria kapcsán, pedig néhány hete még úgy nézett ki, hogy a nagyhatalmak közelebb kerülnek a konszenzushoz. Ezzel az a legnagyobb baj, hogy nem tudjuk, kinek higgyünk.
Vágólapra másolva!

A török felsővezetés és személyesen Recep Tayyip Erdogan államfő, illetve családja is érintett a szíriai és az iraki olaj illegális kitermelésében és Törökországba szállításában. Szerdán megtört a jég, és ezzel a mondattal hivatalossá vált az az álláspont, ami az orosz (és a nemzetközi) médiában már korábban is keringett, de a Szu-24-es vadászbombázó múlt heti lelövése után meghatározó témává vált.

Itt még szent a béke Forrás: AFP/Alexei Nikolsky

Erdogan a sátán, de miért?

Maga a bejelentés Anatolij Antonov orosz védelmi miniszterhelyettestől származik, aki több tucat újságíró előtt bemutatta bizonyítékaikat, például ilyen és ehhez hasonló műholdfelvételeket, amelyen állítólag olajszállítótartálykocsi-konvojok látszanak, amint az Iszlám Állam által ellenőrzött kelet-szíriai sivatagos területekről tartanak észak, vagyis a török határ felé.

Műholdfelvétel az állítólagos tartálykocsikról Forrás: Orosz Védelmi Minisztérium

Érdemes megnézni Antonov teljes nyilatkozatát, amit angolul is elérhetővé tettek az orosz védelmi minisztérium honlapján.

Antonov mindent bedobott Forrás: RIA Novosti

Ebben Erdogan neve négyszer hangzott el, a cikkünk elején idézett mondaton kívül még három alkalommal. Szó szerinti idézetek következnek:

  • Tudjuk, mennyit érnek Erdogan szavai. Már akkor is kiderült, hogy vér tapad a kezéhez, amikor török újságírók feltárták, hogy a fegyver- és lőszerszállítmányok humanitárius konvojoknak álcázva jutnak a szélsőségesek kezébe. Ezeket az újságírókat bebörtönözték.
  • A török vezetők, beleértve Erdogant, annak ellenére sem mondanak le vagy ismerik el a tetteiket, hogy az arcukat a lopott olaj mocskolja be. (A török elnök korábban azt mondta, lemond, ha Oroszország bebizonyítja, hogy neki is köze van az illegális olajkereskedelemhez.)
  • Hangsúlyozom, hogy nem célunk Erdogan lemondása. Erről a török embereknek kell dönteniük.

Ezek az állítások erősek, de a fő vádat aligha támasztják alá. Ugyanez a helyzet a műholdfelvételekkel, amelyek hitelességét az Egyesült Államok által vezetett ISIS-ellenes nyugati koalíció szóvivője, Stephen Warren és az amerikai külügy is vitatta.

A nyugati koalíció kétkedik Forrás: AFP/Senior Airman Matthew Bruch

Derítse ki a sajtó!

Antonov beszédében többször piedesztálra emelte a sajtó munkatársait, akiket arra bátorított, járjanak utána az állításainak.

Itt kéne kideríteni az igazságot Forrás: Anadolu Agency/Stringer

Adódik a kérdés, hogy ha valamit bizonyítéknak harangoznak be, akkor annak miért kell utánajárni – azon kívül, hogy Szíriában ez ma nagyjából lehetetlen –, mint ahogy az is érdekes, hogy egy ekkora horderejű bejelentés miért egy miniszterhelyettes reszortja.

Nem egészen hófehérek

Azt persze, hogy Törökország teljesen ártatlan lenne, nehéz állítani. A szír háború 2011-es kezdete óta ugyanis

Ankara tevékenysége is vastagon benne van abban, hogy a szélsőségesek folyamatos utánpótláshoz juthattak,

mint ahogy az Iszlám Államhoz igyekvő európai fiatalok is valahol – Törökországból – bejutottak Szíriába.

A török-szír határ átjáróház volt Forrás: AFP/Bulent Kilic

A török vezetés ugyanis úgy ítélte meg, hogy jobban ellenzi az Aszad-rezsim létét és a kurdok esetleges megerősödését, mint az ISIS-hez hasonló szervezetek megerősödését.

Isten fizesse meg!

Vlagyimir Putyin csütörtökön viszont olyat mondott, ami új szintre emelte az elmúlt másfél hétben pattanásig feszült konfliktust.

– mondta évértékelőjében az orosz elnök, ami, ha nagyon elnézőek vagyunk, akkor is minimum az iszlámon való élcelődés.

Putyin évértékelőjét nézik Csecsenföldön Forrás: RIA Novosztyi/Szaid Carnajev

Putyin egyúttal megerősítette Antonov szavait, amikor azt mondta, tudják, kik profitálnak az ellopott olajból, Törökország pedig sokáig fogja bánni a Szu-24-es lelövését.

A december 1-jén életbe léptetett gazdasági szankciókat például

az oroszországi törökök már bánják is.

A Meduza orosz ellenzéki portál összegyűjtött néhány esetet:

  • Moszkva egyik északi elővárosában, Kimkiben egy török cég által vezetett építkezésen 400 embert vettek őrizetbe „szélsőséges irodalom terjesztésében való részvétel” miatt.
  • A moszkvai Dobrinyinszkaja metrómegállónál 20 török állampolgárságú építészt és mérnököt vettek őrizetbe.
  • Ugyanígy járt egy Kuban régióbeli mezőgazdasági kiállítás 39 résztvevője.
  • Észak-Oszétiában 16 törököt utasítottak ki Oroszországból.

Eközben Alekszej Uljukajev gazdasági fejlesztésért felelős miniszter az állami RIA Novosztyinak arról beszélt, hogy a török importtilalom miatt előfordulhatnak „rövid távú zavarok” a zöldség- és gyümölcsellátásban.

Lehetnek ellátási zavarok Forrás: RIA Novosti/Igor Zarembo

Egyet előre, kettőt vissza

Ebből is látszik, hogy az orosz-török konfliktus egyik félnek sem tesz igazán jót, a vadászbombázó lelövése után pedig igazolódtak a félelmek, amennyiben a nagyhatalmak átmeneti közeledése után – amit a párizsi terrortámadás tett lehetővé – a hivatalos kommunikációban most ismét a párhuzamos valóságok világát éljük Szíriában.

Párizs után volt remény Forrás: AFP/Stephane De Sakutin

Egymással ellentétes, ellenőrizhetetlen állítások látnak napvilágot – Amerika például bő egy hete az Aszad-rezsimet vádolta meg azzal, hogy az ISIS olaját veszi –, miközben egyértelmű, hogy a válságot csak a most egymásra megorrolt szereplők érdekeinek harmonizálásával lehet megoldani.