Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Míg korábban volt egy felső határa a Nemzeti Front (FN) támogatottságának, addig most hónapról hónapra egyre többen mondják magukat a párt támogatóinak – erről Jerome Fourquet, az IFOP nevű közvélemény-kutató intézet kutatója beszélt a Reutersnak. A folyamatot a januári és a novemberi párizsi terrortámadással és az európai menekültválsággal magyarázta az elemző.
A radikális FN valódi támogatottságáról a december 6-i és 13-i regionális választáson kaphatunk majd képet. A választók 13 régió döntéshozatali testületeinek 1757 mandátumát újítják meg. A legutóbbi, 2010-es regionális választások a gazdasági válság okozta kiábrándultság miatt a kormányzó jobboldallal szemben
elsöprő baloldali győzelmet hoztak.
Akkor még 22 régiója volt Franciaországnak, a számukat mostanra 13-ra csökkentették.
A mostani állás szerint a 13 régióból kettőben nyerhet majd az FN. A pártvezér, Marine Le Pen vezette helyi pártlistával Picardiában; valamint az unokahúga, Marion Maréchal-Le Pen vezette listával Provence-ban érhet el sikert, amire eddig Franciaország történelmében nem volt példa. Az FN kampánya elsősorban a gazdasági recesszió miatt a társadalmi marginalizálódás veszélyével fenyegetett
vidéki emberek tömegeit célozta meg.
Mindehhez még élesen bírálta a bevándorlókat és az Európai Uniót is.
Ha a radikálisoknak sikerülne a hatmillió lakosú észak-franciaországi Picardiában nyerniük, az egy nagyon komoly előrelépés lenne a párt számára. Ezzel tudnák bizonyítani, hogy a kormányzásra is alkalmasak. Erre szükségük is van, mivel másfél év múlva elnök- és parlamenti választásokat tartanak majd az EU harmadik legnépesebb államában.
A Nemzeti Front egyik célja a mostani voksolással, hogy bebizonyítsa, hogy a francia politikai mezőny háromosztatúvá vált. A korábbi évtizedek a konzervatívok és a szocialisták küzdelmeiről szóltak, amibe egyetlen más erő sem tudott beleszólni. Le Pen abban bízik, hogy ha a támogatottságuk 30 százalék körül lesz, akkor mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy megkerülhetetlen tényezők lettek.
A párt számára mindenképpen kedvező, hogy a második fordulóba azok a jelöltek kerülhetnek be, akik legalább 10 százalékot érnek el december 6-án. Éppen emiatt papíron szinte biztosnak tűnik, hogy
háromszereplős verseny lesz egy hét múlva.
A radikálisok egy ilyen helyzetben akár még négy-öt tartományban is nyerhetnének. Mivel egyáltalán nem lehet kizárni, hogy lesznek visszalépések, ez meglehetősen pozitív végkimenetel lenne a front számára. Egy kétszereplős versenyben pedig már sokkal könnyebb megverni az FN-t.
Manuel Valls szocialista miniszterelnök egyáltalán nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a radikálisok megfékezésére a konzervatívok javára visszalépjenek a második forduló előtt. Ez Franciaországban a korábbi évtizedekben hagyomány volt, de most sem Sarkozy pártjában, sem a szocialisták körében egyáltalán nem örülnének egy kölcsönös visszalépésnek.
Ennek oka, hogy Sarkozyék
az idén tavasszal újjászervezett jobboldallal revansra készülnek,
amire az előzetes mérések szerint minden lehetőségük adott. A volt jobboldali-centrista kormánypárt UMP (Unió egy Népi Mozgalomért) alapjain létrejött Les Républicains (Köztársaságpártiak) nevű néppárti formációnak ugyanis ez lesz az első országos megmérettetése, ezért a pártnak, saját legitimitásának bizonyítása érdekében, szükségszerűen jó eredményt kell elérnie.
A volt elnök számára a legnagyobb fejfájást a radikálisok okozzák. Az egyik problémája, hogy a kormányellenes szavazatok megoszlanak közte és az FN között az utóbbi megerősödése miatt. Másik gondja, hogy a Nemzeti Front táborában az elfogadottsága nem túl jó, így a 2017-es nyerési esélyei is egyre gyengébbek. Sarkozy helyzetét az is rontja, hogy Francois Hollande francia elnök népszerűsége 22 százalékponttal nőtt a november 13-i párizsi merényletek után.
A megkérdezettek 50 százalékának van kedvező véleménye az államfőről a Paris Match és a Sud Radio számára az IFOP/Fiducial közvélemény-kutató által készített felmérés szerint.
Ez a szocialista francia elnök legmagasabb népszerűsége 2012 óta.
A választók 62 százaléka szerint Hollande megfelelően védelmezi a franciák érdekeit külföldön, míg 37 százalékuknak ellentétes a véleménye. A növekvő elnöki népszerűség ellenére a válaszadók mindössze 28 százaléka szeretné, hogy Francois Hollande-ot 2017-ben újraválasszák, 71 százalék ezt ellenzi.
A kormányzó szocialisták jelenleg 21-22 százalékos országos támogatottság mellett
csupán a harmadik pozíciót tudhatják magukénak,
a szavazóbázis növelésén pedig úgy néz ki, sem a kórházépítési tervek, sem az adómentes albérlet ötlete, sem pedig a vidéki szélessávú internethálózat bővítésének ígérete nem nyújt segítséget. Ugyanakkor a szocialista szavazóbázis területi megoszlásának köszönhetően az alacsony országos támogatottság ellenére három régióban első fordulós szocialista győzelmet lehet valószínűsíteni.
