Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Amikor 15 évvel ezelőtt megnyitották, az Öresund híd az új Európa fénylő jelképe volt. Az, hogy a Svédországot és Dániát összekötő közúti átkelőn ellenőrzés és
akadály nélkül lehet közlekedni a két ország között,
hatalmas lépés volt nemcsak a gazdaságnak, hanem a két nemzetnek is. Malmö lakói is kezdték megszokni, hogy egyre többen Koppenhága egyik külvárosaként tekintenek a városukra, és úgy tűnt, hogy Brüsszel álma a határok nélküli kontinensről valóra válik – egészen mostanáig.
A sikeres tévésorozatnak is otthont adó híd svéd oldalán ugyanis a rendőrség néhány hete újra bevezette az ellenőrzést, a jobbközép kormány pedig most egy olyan javaslatot terjesztett elő, amely azt is lehetővé tenné, hogy
teljesen lezárják az átkelőt.
Mindez nemcsak a két város lakói, hanem egész Svédország számára drasztikus döntés.
Azt a svéd kormány is elismerte, hogy nem ez a legjobb, amit tehetnek, de az utóbbi hónapokban annyian érkeztek a 10 milliós lakosú skandináv országba, hogy a helyzetet már
képtelenek kezelni.
A menekülteknek fenntartott szállásokon elfogytak a helyek, a múlt héten az is előfordult, hogy templomban, hálózsákban aludtak a szírek és afgánok.
A tél beálltával a helyzet még rosszabb lett.
„Svédország hideg, és nem egészen olyan, mint amit vártam, de nagyon boldog vagyok, hogy itt lehetek”
– idézett egy szír férfit a Reuters.
Egy malmői templom lelkésze most már egész éjszaka nyitva tartja az épületet, hogy ne az utcán kelljen aludniuk a családoknak. Eva Blomdell takarókat és kávét is oszt nekik, sőt információs füzeteket is gyártott, hogy elmagyarázza, merre van a legközelebbi nyilvános mosdó.
A város egyik csarnokában is ezer menedékkérő alszik,
köztük rengeteg gyerek, sokan a földön töltik az éjszakát. A bevándorlásügyi hivatal sátrakat is beszerzett, de egy hatalmas hóvihar többet is megrongált, így ez sem a legideálisabb megoldás.
A svéd kormány és a társadalom évek óta az egyik legbefogadóbb állam az Európai Unióban. Nem véletlen, hogy Németországon kívül Stockholmba vágyik a legtöbb menekült, hiszen a kedvesség mellett elég sok anyagi támogatást is kapnak. Az utóbbi hónapokban azonban a jótékony politikát is elérte a változás szele.
Svédország idén eddig 145 ezer menedékkérőt fogadott be, a lakosság számához viszonyítva ez messze a legmagasabb arány. Hivatalos becslések szerint ez év végére akár
a 190 ezret is elérheti,
amit a jóléti rendszer sem bír már tovább. A társadalom is egyre kevésbé toleráns, több menekülttábort is felgyújtottak, októberben pedig két embert megölt egy rasszista támadó egy svéd iskolában.
A helyzet odáig fajult, hogy a kormánynak lépnie kellett.
„Egyszerűen nem tudunk több embert fogadni” – jelentette be a múlt héten Stefan Löfven svéd miniszterelnök.
Stockholm ezért úgy döntött, hogy szigorít a bevándorlási szabályokon, és visszatérnek az Európai Unió által előírt minimumkvótához. Áprilistól ráadásul csak ideiglenes tartózkodási engedélyt fognak kapni a menedékkérők, és családegyesítésre sem lesz lehetőség. A távolsági buszokon, vonatokon, hajókon is ellenőrizni fogják az utazók személyazonosságát, a határon közúti ellenőrzések is lesznek.
„Az új törvényeket ideiglenesen vezetjük be, hogy az emberek más országokat válasszanak,
szükségünk van egy kis pihenőre”
– magyarázta Löfven, aki kritizálta Brüsszelt, mert nem osztja el egyenletesebben a menekülteket.
„Nagyon fájdalmas a számomra, hogy nem vagyunk képesek több embert fogadni, de tényleg lehetetlen” – tette hozzá.
A svéd kormányfőnek abban tényleg igaza van, hogy sokáig elképzelhetetlen lett volna egy ilyen döntés a jelenlegi kormánykoalícióban. A rendelkezés különösen nehéz volt a szociáldemokrata kormánypárt koalíciós partnerének, a zöldeknek, a svéd pártok közül ugyanis ők támogatják leginkább a bevándorlást.
Nem csoda, hogy
a zöldek miniszterelnök-helyettese könnyekben tört ki,
amikor a nyilvánosság elé álltak a szigorítás hírével.
„Ez egy borzalmas döntés” – mondta Asa Romson, aki elismerte, hogy a menekültek helyzete jelentősen romlani fog. Ugyanakkor hozzátette, hogy ha kiléptek volna a kormányból, csak még rosszabb lett volna a helyzet.
A svéd körülményeket talán a legjobban Sodertälje városában lehet megtapasztalni. A fővárostól 35 kilométerre lévő településnek
92 ezer lakosa van, a fele külföldi,
a legtöbben Szíriából és Irakból érkezett keresztények. A város évtizedek óta nyitott ajtókkal várja a menekülteket, így rengeteg tapasztalata van már az integrációról, de azzal is, milyen problémákat jelent a bevándorlás.
A Sodertälje északi részén található Ronna nevű külvárosban a lakók 85 százaléka külföldi.
„Néha napokig nem beszélek svédül, és nem is találkozom svédekkel” – mondta az egyik lakó.
Ronna általános iskolájába 750 gyermek jár, közülük mindössze ketten svéd származásúak, azaz apjuk és anyjuk is svéd. Hat héten belül az iskolába 26 új gyermek érkezett, ez annyi, mint egy egész osztály.
Az igazgató, Henrik Ljungqvist a The Financial Times tudósítójának dicsérte a gyerekek szorgalmát, és tudását, viszont aggódott, hogy
a szegregáció miatt nem tudnak majd rendesen beilleszkedni a társadalomba.
„Már mielőtt kijárnák az iskolát, lúzernek látják magukat. Nincs önbizalmuk, félnek keveredni a többiekkel” – mondta az igazgató.
Sodertälje polgármestere szerint a fő probléma abból fakad, hogy az érkezők megválaszthatják, hol akarnak élni Svédországon belül. Mivel nagyon sokaknak már van rokonuk Ronnában, ide jönnek, hiszen segítséggel könnyebben megtalálják a helyüket. Ugyanígy, a nagyobb városokban is gettók alakulnak ki, ami nem segíti a beilleszkedést.
Véleményét sok svéd osztja. Miközben a hagyományosan toleráns svéd társadalomban a többség szívesen látja a bevándorlókat, azzal sokan egyetértenek, hogy
jobban kellene segíteni az integrációjukat,
jobban kellene keveredniük a svédekkel. A jelenlegi helyzet miatt ugyanis egyre többen élnek majd gettókban, rossz körülmények között, a szakadék pedig növelni fogja a svédek és a bevándorlók közötti ellentéteket, ami hosszú távon feszültségekhez fog vezetni.
A svéd bevándorlási válságnak máris van egy következménye, ami hosszú távon is hatással lehet az ország politikai berendezkedésére. Miközben a kormányzó szociáldemokraták népszerűsége folyamatosan csökken, a bevándorlást határozottan elutasító, sokak által xenofóbnak tartott Svéd Demokrata Párt a valaha volt legmagasabb támogatottságot érte el.
A decemberi adatok szerint
a nacionalista párt népszerűsége 5,5 százalékkal nőtt május óta,
most már a lakosság 19,9 százaléka szavazna rájuk. Bár a választásokig még sok idő van, úgy tűnik, a bevándorlás ellenzőinek már most is nagy szavuk van a parlamentben. A kérdés már csak az, hogy az ideiglenes intézkedések lejárta után lesz-e még elég erő a koalíciós kormányban, hogy visszatérjen a régi rendhez, vagy Svédország örökre szakít a korábbi toleranciával.
