Több mint három év után lesz újra parlamentje Egyiptomnak

2015.12.04. 20:56

Három és fél év szünet után újra lesz parlamentje Egyiptomnak, ezúttal azonban a mandátumok többsége pártoktól független képviselők kezében lesz, míg a helyek 43,1 százalékát szerezték meg politikai pártok - derül ki a voksolás pénteken ismertetett végleges eredményeiből.

A választási törvények szerint az 596 parlamenti mandátum 75 százalékát egyéni, de nem feltétlenül független jelöltként indult képviselők töltik be, és 120 hely, azaz 20 százalék oszlik meg a különböző pártkoalíciók listái között. A maradék 28 helyre az államfő közvetlen jelöltjei kerülnek.

A rendeletek bírálói arra figyelmeztettek már a voksolás előtt, hogy azok által újból a nagyrészt törzsi struktúrájú társadalom régi elitje, az egyes választókörzetekben hatalommal bíró nagycsaládok tagjai kerülhetnek a parlamentbe.

Az al-Jóm asz-Szábe című napilap előzetes felmérései szerint a szerdán zárult voksoláson legjobban szereplő három világi párt tagja a Szeretettel Egyiptomért nevű koalíciónak, amelynek bejelentett célja Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnöki hatáskörének kiszélesítése, akár a parlament rovására is. A pártkoalíció nyerte el mind a 120 listás helyet, és az említett pártok számos egyéni körzetben is nyertek. Egyiptomban a választásra alakult koalíciók négy körzetre állíthattak fel listát, az egyéni indulók számára ugyanakkor 205 szavazókörzetet alakítottak ki.

Első helyen a kopt keresztény milliárdos, Nagíb Szávírisz által alapított Szabad Egyiptomiak Pártja végzett 65 megszerzett mandátummal. Második a tavaly alakult Haza Jövője párt lett 51 mandátummal, az ország egyik legrégibb pártjának utódja, az Új Vafd pedig 32 helyet biztosított magának.

A 2013-as felvételen Abdel-Fattah esz-Szíszi tábornok, az egyiptomi hadsereg parancsnoka bejelenti, hogy felfüggesztették az alkotmányt és az alkotmánybíróság elnökét nevezték ki ideiglenes államfőnekForrás: MTI/AP/Egyiptomi állami televízió

 

Az országban 2011 telén tartott első demokratikus parlamenti választások nyertese, a Muzulmán Testvériség politikai szárnya idén hiányzott a képből, mivel az iszlamista mozgalmat betiltották, majd terrorcsoporttá nyilvánították röviddel Murszi elmozdítása után.

A mostani mezőny egyetlen iszlamista pártja a vártnál is gyengébben szerepelt, a szalafista an-Núr mindössze 11 mandátumot szerzett, míg a legutóbbi voksolás során a helyek több mint húsz százalékát nyerte el.

A legfelsőbb parlamenti választási tanács elnökének, Ajman Abbásznak pénteki bejelentésével teljesült annak a politikai útitervnek a harmadik, és egyben utolsó szakasza, amelyet Abdel-Fattáh esz-Szíszi jelenlegi elnök jelentett be 2013 nyarán, iszlamista elődjének, Mohamed Murszinak elmozdításakor.

Az átmeneti időszak első lépcsője a tavaly januárban hatályba lépett alkotmányról tartott népszavazás volt, a második szakaszt pedig a tavaly májusban rendezett elnökválasztás alkotta, amelyből maga Szíszi került ki győztesként. 

Abbász bejelentése szerint a közel 54 millió szavazásra jogosult polgár mindössze 28,3 százaléka vett részt a voksoláson. Az egyiptomiak feltűnő érdektelenségéről folyó közéleti diskurzus során sokan arra emlékeztettek, hogy a Mubarak-rezsimnek véget vető 2011-es forradalom óta ez volt az ötödik alkalom, hogy a helyieket az urnákhoz szólították.