„Mindenhol, ahol háborúba kezdtünk, sokkal több terrort generáltunk, mint amennyit megszüntettünk.” Szokásához híven ilyen és ehhez hasonló karakán állításokat fogalmazott meg az amerikai NSA-botrány főszereplője, Edward Snowden. A volt titkosszolgálati informatikus Oroszországból beszélt magyarországi hallgatóságának, és finoman utalt a hazai helyzetre is.

A magánélet nem olyasvalami, amit szégyellni kell, hanem valami, amit elveszíthetünk – ezt Edward Snowden, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynökségének (NSA) egykori munkatársa mondta Oroszországból bejelentkezve egy budapesti konferencia hallgatósága előtt. Snowden, akinek nézetei világszerte vita tárgyát képezik, most is mondott merészeket a rendelkezésére álló bő fél órában.

Edward Snowden "Budapesten"Fotó: Vörös Szabolcs - Origo

Szerinte például ma nem a terrorizmus jelenti a legfőbb veszélyt, hanem inkább az, hogy a politikusok azt érzik: a fenyegetésre okvetlenül reagálniuk kell, ellenkező esetben megvan a veszélye, hogy az ellenfeleik bátortalannak, gyengének bélyegzik őket. „Donald Trump republikánus elnökjelölt-aspiráns épp a muszlimokat tiltaná ki Amerikából, de demokrata ellenfele, Hillary Clinton sem tiltakozik élesen ez ellen. Európában pedig éppen a schengeni rendszer van veszélyben. Könnyű azt mondani, hogy megtámadtak minket és az értékeinket, majd erre hivatkozva szigorúbb törvénykezéssel reagálni” – mondta Snowden.

Úgy gondolja, ebben a kényszeres politikusi viselkedésben – az illetők politikai túlélésén kívül – az is közrejátszik, hogy a világ globalizált és mediatizált, vagyis „bárhol bármi rossz történik, az egyből az emberek nappalijában jelenik meg”.

A politika úgy érzi, tennie kell valamitForrás: AFP/Mandel Ngan

Azaz növekszik a fenyegetettségérzet, a lakosság erőskezű vezetőket szeretne látni, miközben a valós veszély nem biztos, hogy nagyobb: „Az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) abban a hotelben robbantott, ahol a brit miniszterelnök, Margaret Thatcher szállt meg. Az al-Kaida és az ISIS boldog lenne, ha idáig eljutna.” Ezzel arra utalt, hogy a szolgálatok végzik a dolgukat, még ha ezt a párizsihoz hasonló terrortámadások után nehezebb is elfogadni. 

Oscart ért a sztorijaForrás: AFP
Putyin vendége
Közel két és fél év telt el azóta, hogy Edward Snowden, az NSA egykori alkalmazottja lerántotta a leplet a hivatal módszereiről, és ezzel elindította az Egyesült Államok egyik legnagyobb kémbotrányát. Az NSA nemcsak átlagemberek telefonhívásait hallgatta le és tárolta el, de a Snowden által kiszivárogtatott dokumentumokból kiderült: bizonyos állami vezetőkét is, például Angela Merkel német kancellárét. Csakhogy ennek, amint azt a Fehér Ház vizsgálata is kimutatta, nincs érzékelhető haszna a terrorizmus elleni harcban, és a merényletek megakadályozásában.

Edward Snowden 2013 júniusa óta Oroszországban tartózkodik, ahová Hongkongból érkezett, miután brit és amerikai újságíróknak átadta a leleplező dokumentumokat az NSA megfigyelési gyakorlatáról, programjairól. Útlevelét az amerikai hatóságok érvénytelenítették, ezért több mint egy hónapig nem tudta elhagyni a seremetyjevói nemzetközi repülőtér tranzitövezetét. A kiszivárogtató amerikai mellett Vlagyimir Putyin is kiállt, így az orosz migrációs szolgálat előbb ideiglenes menedékjogot, majd tavaly 3 évre tartózkodási engedélyt adott neki.

Edward Snowden kultikus alakká vált a polgári szabadságjogok védelmezőinek szemében, akik azt állítják, hogy a lelkiismereti okokból végrehajtott kiszivárogtatásai miatt az informatikust inkább ünnepelni, mintsem üldözni kellene. Snowden munkásságáról 2014-ben dokumentumfilm is készült, Citizenfour címmel, amit februárban Oscar-díjjal jutalmaztak.

Azt is mondta, hogy a 2001. szeptember 11-i merényletek után a Nyugat a könnyebb megoldást választotta azzal, hogy háborúba kezdett, a párhuzamosan életbe léptetett Patriot Act pedig gyakorlatilag szabad kezet adott a szolgálatoknak a tömeges megfigyelésre, vagyis arra, ami ellen ő maga is kikelt 2013-ban.

Sokak szemében hősForrás: AFP/Mandel Ngan

„Mindenhol, ahol háborúba kezdtünk, sokkal több terrort generáltunk, mint amennyit megszüntettünk” – vélekedett, miközben szerinte a megoldás egy alaposan végiggondolt titkosszolgálati gyakorlat lett volna. Snowden szerint azzal, hogy a fenyegetésre folytonos agresszióval reagálunk, belekerülünk egy olyan spirálba, amely egyre inkább autoriter – és illiberális – rendszereket eredményez.