Brüsszel szerint segíteni kellene, nem tiltakozni

2015.12.09. 14:00

Miközben a magyar kormány háborút indított a menekültügyi kvóták ellen, az Európai Unió az áthelyezésben részt vevő tagállamok száma miatt aggódik. Brüsszelben az Origo tudósítójának többen is azt mondták, ha végre a tagállamok is megértenék, hogy három ország nem tud megbirkózni egymillió emberrel, sokkal kisebb lenne a válság. Van, aki a vonakodó tagállamok miatt egyenesen kötelezővé tenné a kvótarendszert. 

Hetek óta hatalmas számokkal riogat a magyar kormány a kötelező betelepítési kvóta ellen indított kampányában. Mint írják, ha elfogadják az Európai Bizottság képletét, akkor a következő években csak Magyarországra összesen 160 ezer embert fognak betelepíteni,  ez majdnem Szeged teljes lakossága.

Orbán Viktor és Jean-Claude Juncker. Más nyelvet beszélnekForrás: AFP/Janek Skarzynski

Nem 160 ezer, 1294

Ahogy arra már korábban a Magyar Helsinki Bizottság is rámutatott, ez nem teljesen így van. Az Európai Tanács eddig egyetlen konkrét döntést hozott a témában, azt is szeptemberben. Eszerint a 160 ezer ember a teljes létszám, amit szét kell osztani a 28 uniós tagállam között. Ebből Magyarországra 1294 ember jutna, de egyelőre az is kérdéses, megérkeznek-e valaha, hiszen az áthelyezés rendkívül lassan halad, eddig mindössze körülbelül 100 menekült talált így új otthont. 

Belépésre váró migránsok a görög-macedón határon. Brüsszel szerint a kerítés nem megoldásForrás: MTI/AP/Petrosz Jannakurisz

A Kormányzati Tájékoztatási Központ az Origónak küldött válaszában Jean-Claude Juncker képletére hivatkozott. Az Európai Bizottság elnöke korábban azt mondta: a menekültek egyszeri szétosztását állandóvá kell tenni, azt pedig, hogy hányan kerüljenek egy-egy tagállamba, egy képlet alapján döntik el, amely a többi közt figyelembe veszi a teljes lakosságot, a gazdaság teljesítményét, és azt is, hogy eddig hány bevándorló érkezett az adott helyre.

Ide jöhet egész Szeged?

A kormány emlékeztetett arra is, hogy az Európai Bizottság idén 1 millió, jövőre pedig 1,5 millió bevándorló érkezésére számít, a beáramlás mértéke pedig a következő 5 évben nem mérséklődik.

„A Juncker-képlet alapján Magyarországnak évente 15 ezer embert kellene letelepítenie. Azt feltételezve, hogy 5 éven keresztül minden évben 1,2 millió bevándorló érkezik, a családegyesítéseket is figyelembe véve ez a szám megközelíti Szeged lakosságának nagyságát” – vezették le válaszukban, hogyan jutottak el a 160 ezer emberig.

Minimális az esélye

A helyzet azonban az, hogy ennek az esélye szinte minimális. Az már az Európai Unió és Törökország közötti csúcstalálkozón is kiderült, hogy a kérdésben az uniós tagállamok között nincs egyetértés,  márpedig egy ilyen döntéshez ez elengedhetetlen. Jean-Claude Junckernek viszont decemberben le kell tennie az Európai Tanács asztalára a kész javaslatot, amit egyre kevesebb tagállam támogat.

Arról nem is beszélve, hogy időközben Szlovákia és Magyarország is megtámadta a szeptemberi döntést az Európai Bíróságon, ami szintén hatással lehet a végkifejletre.

Brüsszelben nem értik

Nincs tehát azon mit csodálkozni, hogy Brüsszelben egyre frusztráltabbak amiatt, hogy nem sikerül megoldást találni a gyűrűző válságra. 

Martin Schulz keményen bírálta azokat az uniós tagállamokat, melyek ellenzik a kvótarendszertForrás: AFP/Georges Gobet

Különösen kemény szavakat használt Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, aki egy keddi sajtóbeszélgetésen élesen kritizálta azokat a tagállamokat, amelyek nem hajlandóak részt venni a kvótarendszerben.

Ha egymillió embert elosztunk 28 tagállam között, az senkinek nem jelenthet túl nagy problémát.  Ha viszont több tagállam is kivonja magát a kvótarendszer alól, a teher csak néhány országra marad, abból már baj lehet” – mondta a politikus.

Segíteni kellene, nem tiltakozni

Nem Schulz az egyetlen az Európai Unióban, aki kritikusan figyeli az elmúlt hónapok kvótaellenes fejleményeit. Az Origo tudósítójának Brüsszelben több képviselő is megerősítette, hogy sem a bizottságban, sem pedig a parlamentben nem nézik jó szemmel a kialakult tiltakozást. Egy újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen pedig több európai képviselő is elmagyarázta, miért.

Ska Keller, a Zöldek frakciójának tagja is azt tartotta a legnagyobb gondnak, hogy a tagállamok nem értik meg, hogy  ha tényleg mindenki részt venne a menekültek elosztásában, az alig jelentene terhet az Európai Uniónak.

„Ha csak három ország fogad be egymillió menekültet, nem tudnak vele megbirkózni” – mutatott rá a német képviselő.

Az áthelyezésért felelős politikus azt elismerte, hogy az előírt 160 ezer nagyon kis szám ahhoz képest, ahányan az unió területére érkeznek. Csakhogy szerinte a vonakodó tagállamok tehetnek arról, hogy az EU nem tud továbblépni.

„Sok tagállam egész egyszerűen nem tartja be a szabályokat. Ezért akár kötelezővé is kellene tenni a kvótarendszert” – mondta Keller, aki arra is emlékeztetett, hogy nemcsak a keleti, hanem a nyugati országok sem feltétlenül értenek egyet a kijelentéseivel.

A dublini rendszer halott

Bár az Európai Parlament elnöke kedden úgy fogalmazott: megérti a kerítést emelő országokat, Ska Keller szerint a falak építése semmit nem old meg.

„Ezzel arra kényszerítjük a menekülteket, hogy illegális útvonalakon érkezzenek, aztán megbüntetjük őket érte”  – tette hozzá.

A szolidaritást hiányolta a tagállamokból Cecilia Wikström is, osztva ezzel a többségi véleményt.

„A jelenlegi rendszer igazságtalan. Ha viszont mindenki kiveszi belőle a részét, akkor akár egymillió menekült szétosztása sem jelenthet problémát” – mondta.

Azt viszont a svéd képviselő is elismerte, hogy a dublini rendszernek a jelen formájában semmi értelme, hiszen az még a kilencvenes években készült, ma viszont már 2015-öt írunk, és a helyzet is gyökeresen megváltozott.

„Az is nagyon igazságtalan, ha néhány országnak kell megbirkóznia az érkezőkkel, ezért a jövőben ezt a terhet is sokkal jobban meg kell osztani” – tette hozzá a politikus.

Nem csomagok, hanem emberek

Egy dolgot azonban még az Európai Unióban sem tudnak biztosan: hogyan lehet elérni, hogy az áthelyezett menekültek abban az országban maradjanak, ahova küldik őket.

Nem csomagok, emberekFotó: Dudás Szabolcs - Origo

Korábban már voltak olyan gondolatok, hogy pénz helyett utalványokat kellene nekik adni, sőt akár megadott időnként jelentkezniük is kellene a fogadó ország hatóságainál. Ezek viszont egyelőre nehezen kivitelezhető ötletek.

Ska Keller szerint viszont inkább arra kellene rájönni, hogy a menekültek emberek, nem pedig csomagok.

„Ha Magyarország rosszul bánik a menekültekkel, és börtönbe zárja őket, akkor persze hogy nem akarnak majd ott maradni. Ha viszont segítséget ad nekik, nem lesz ilyen probléma” – szögezte le az Európai Parlament képviselője. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK