Útlevél-ellenőrzés, szúrópróbaszerű csomagtartó-nyitogatás, kígyózó kocsisorok, veszteglő kamionok - sokakat kísérthetnek még a 2008 előtti határátléptetések. Mindezek megszűntek azután, hogy Magyarország előbb az EU, majd a schengeni övezet része lett.
Ha az uniónak tavaszig nem sikerül felülkerekednie a menekültválságon - mielőtt az újabb hullám megindulna Európa felé -, akkor félő, hogy a betóduló embertömeg el fogja söpörni a schengeni megállapodást. Ennek pedig az övezet tagállamai lennének a legnagyobb kárvallottjai.
A szabad utazás és munkavállalás lehetőségét az unió állampolgárai közül sokan használják ki. Magyarországról nem csupán Angliába vagy Németországba költöztek sokan, de a határ menti térségben élők egy része naponta ingázik Ausztriába, Szlovéniába és Szlovákiába is.
A Schengen előtti állapotok visszaállítása első körben
az ingázók életét keserítené meg.
Ám a napi szintű kényelmetlenségek mellett a kereskedelmet, a logisztikát és végső soron a teljes gazdaságot is visszavetné az újbóli ellenőrzés.
Leginkább a kisebb országoknak lenne érvágás a nemzetállami szintű határellenőrzés visszaállítása, mondta az Origónak Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense. A közgazdász szerint különösen azok járnának rosszul, akik leginkább függenek az uniós beszállítóiktól, és ahol sok államhatáron kell áthaladniuk a teherautóknak. A schengeni rendszer teljes megszüntetése akár a teljes évi növekedést is elvihetné, mondta Pogátsa Zoltán.
Erről azonban egyelőre nincs szó, csupán az eredeti szerződésben eleve benne lévő felfüggesztésről.
Teljes beszállítói hálózatok épültek fel a schengeni rendszerre, mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A feldolgozóiparban a cégek a munkafolyamatokat gyakran több uniós országban osztották szét. Egy autógyár a motort például legyártja Győrben, amit egy órával később már a pozsonyi üzemben szerelnek be.
Az eddigi összehangolt és gyors beszállítási rendszer strukturális újragondolását eredményezné az ellenőrzések visszaállítása.
Ha például egy kamion Magyarországból az Egyesült Királyságba vagy Spanyolországba indul, ez akár 4-5 határátlépést is jelenthet. A kamionsofőrt a határokon veszteglésnél is ugyanúgy fizetni kell, ami a cégnek kiesett idő és pluszköltség.
Schengen felbomlása a fuvarozó cégek teljesítményét nagyjából egyötödével vetné vissza. Ez azt jelenti, ha egy hét alatt eddig 500 fuvart tudtak lebonyolítani, akkor ez 400-ra esne vissza ezentúl. A jövőben a vállalatoknak nagyobb gépparkra és több sofőrre lenne szükségük, hogy a jelenlegi teljesítményüket tartani tudják.
Mindezek költségként jelennének meg,
ami elengedhetetlenül dráguláshoz vezetne.
Schengen feladása évente 10 milliárd euróval terhelné meg az EU gazdaságát. Bár az unió vezetői kétségbeesetten próbálják megmenteni a szabad mozgást biztosító rendszert, de eddig még érdemi megoldást nem sikerült találni. A külső határt biztosító Görögország és Törökország jelentik a legnagyobb kihívást.
Görögország az Európai Bizottságtól májusig kapott haladékot, hogy megfelelően ellássa a külső határ védelmét.
A bizottság utasította a görögöket, hogy minden menekültet regisztráljanak, és vegyenek tőlük ujjlenyomatot ahelyett, hogy továbbpasszolják őket az EU többi tagállamának.
A görög hatóságok azt is elmulasztották megvizsgálni, hogy ki jogosult a menekültstátuszra. Ha ezt megtették volna, már ezen a ponton vissza lehetett volna fordítani a menedékkérők egy részét.
Az athéni kormány azzal védekezik, hogy a jelentés elavult, és azóta javult a határellenőrzés. A májusi határidőt tartani tudják, és hatékonyan kezelik a várható menekültáradatot, mondta Hegedűs Dániel, a Német Külpolitikai Társaság elemzője az Origónak.
Brüsszelben azonban
kevesen hiszik el, hogy a görögök valóban tartani tudják az ígéreteiket.
A külső határok megerősítésének egyik eleme lenne az együttes görög–török határellenőrzés, ám erre egyik fél sem hajlandó.
A külső határok ellenőrzésének tartós hiányosságai miatt a schengeni egyezmény akár két évre is lehetővé teszi a belső határellenőrzés visszaállítását. Jelenleg sem a Tanács soros elnökségét betöltő Hollandia, sem pedig az Európai Bizottság nem zárja ki ennek a lehetőségét.