A Keszong ipari parkot katonai övezetnek nyilvánította Phenjan.

Megszakította a két Korea fővárosát összekötő telefonkapcsolatot Phenjan. Az észak-koreai vezetés azt is közölte, hogy a Keszong ipari parkot katonai övezetnek tekinti.

Korábban Szöul leállította a Keszong ipari parkot, tiltakozásul az északi rakétaindítás miatt. A phenjani rezsim ezt hadüzenetnek nevezte, írja a BBC. Az ipari park a két Korea együttműködésének egyik utolsó területe – és nem mellesleg jelentős bevételi forrás is Phenjan számára.

Nem először áll le az élet a keszongi különleges gazdasági övezetbenForrás: AFP/Jung Yeon-Je

A pénz miatt

Szöul szerint azért állították le Keszongot, hogy Észak-Koreának kevesebb pénze legyen a nukleáris és a rakétakísérletekre.

Keszong 2004-ben kezdett működni, azóta Észak-Koreának 560 millió dollárnyi (154 milliárd forintnyi) bevétele volt belőle, mondta Hong Jongpio, az Észak-Koreával fenntartott kapcsolatokért felelős dél-koreai miniszter. Úgy tűnik, ezt a pénzt nem a békéhez vezető út építésére fordították, ahogy a nemzetközi közösség remélte, hanem nukleáris fegyvereiket és nagy hatótávolságú rakétáikat fejlesztették belőle" - mondta.

A minisztérium bejelentette, hogy értesítették Észak-Koreát Keszong bezárásáról, és segítséget kértek az ott tartózkodó dél-koreai állampolgárok hazajuttatásához.

Az újraegyesítés próbája

Keszongot sokan a két Korea újraegyesítésének afféle próbaterepének tekintették. Az ipari parban Dél-Korea pénzügyi és technológiai tőkéje találkozott az olcsó észak-koreai munkaerővel. 2015-ben 124 dél-koreai cég 54 ezer észak-koreai embernek adott munkát, akik körülbelül 500 millió dollár értékben állítottak elő termékeket.

A cégek kiakadtak

A dél-koreai pénzügyminisztérium bejelentette, hogy kárpótolni fogja a Keszongban működő cégeket.

Az ipari parkban működő dél-koreai cégek főleg haraggal és csalódottsággal reagáltak Keszong bezárására, írja az AP hírügynökség. A keszongi vállalatokat tömörítő szervezet szerint a lépés tökéletesen érthetetlen és igazságtalan".

Nő a feszültség

A kettészelt félszigeten azóta nő a feszültség, hogy a kommunista rendszer felújította a kísérleti atomrobbantásokat, majd pedig vasárnap műholdat bocsátott fel.

Közvetlen vonalak

Észak- és Dél-Korea vezetését 3 közvetlen telefonvonal köti össze – ezeket nevezik forródrótnak. Az egyiket a fegyveres erők használják, a második a demilitarizált övezetben működő ENSZ-misszióhoz vezet, a harmadik pedig a Vöröskereszté.

A forródrótokat arra használják, hogy incidensek esetén a két állam katonai és politikai vezetése gyorsan tudjon közvetlen kapcsolatot létesíteni, ezzel is csökkentve a feszültséget. Végső soron a háborút kerülik el  vele – a két Korea között egyébként hivatalosan még mindig csak tűzszünet van életben, és nem béke.

Phenjan nem először szakítja meg a közvetlen összeköttetést: 2013-ban a kapcsolatok enyhülése után kapcsolta vissza a telefonvonalakat.