Munkát és iskolákat adna a menekülteknek az USA

Syrians fleeing the war wait to enter Turkey near the Turkish border crossing at Akcakale in Sanliurfa province on June 15, 2015. Turkey said it was taking measures to limit the flow of Syrian refugees onto its territory after an influx of thousands more over the last days due to fighting between Kurds and jihadists. Under an "open-door" policy, Turkey has taken in 1.8 million Syrian refugees since the conflict in Syria erupted in 2011. AFP PHOTO / BULENT KILIC

A szíriai menekültek a Közel-Keleten maradását támogatja a héten bejelentett amerikai program. A USAID segélyszervezet többek között a szír gyerekek libanoni és jordániai oktatását és a felnőttek munkavállalását segítené. Korábban Németország indított hasonló programot, ugyanis olcsóbb a közel-keleti menekültellátást fejleszteni, mint kitoloncolni vagy elhelyezni azokat, akik a menekülttáborokban tapasztalt állapotok miatt Európába jönnének.

Az Egyesült Államok 610 millió dollárt (azaz 168,5 milliárd forintot) fordít a szíriai menekültek segítésére, mondta egy telefonos tájékoztatón a USAID segély- és fejlesztési szervezet munkatársa, Paige Alexander. A program célja, hogy a menekültek

hosszú távon a Szíriával szomszédos országokban,

Jordániában, Libanonban, illetve Szíria frontvonalaktól távoli részein tudjanak maradni, be tudjanak illeszkedni az ottani társadalomra. E célra – a humanitárius segélyen túl – további 290 millió dollárt küld a USAID Libanon és Jordánia oktatási minisztériumának, amit a menekült gyerekek iskoláztatására fordíthatnak.

Németország is alkalmazza

Az amerikai segítségnyújtás egybevág a közel-keleti menekülttáboroknak nyújtott EU-s programmal, amelynek az EU felé tartó menekülthullám mérséklése a célja. Németország az utóbbi két évben 1,5 milliárd eurót fordított a törökországi, jordániai és libanoni menekülttáborokban tapasztalható helyzet javítására, emellett támogatták 60 ezer Libanonban élő szíriai gyerek iskoláztatását. „A menekültek támogatására a származási országokban fordított

minden egyes euróval annak a többszörösét takarítjuk meg a németországi menekültügyi ellátásban”

– indokolta a segélyezést szeptemberben Gerd Müller német belügyminiszter.

Kobane szíriai kurd város az Iszlám Állam hónapokon át tartó ostroma után Forrás: AFP/Bulent Kilic

4,5 millió menekült

Európába eddig a szír menekülteknek csak igen kis százaléka próbál eljutni: az Eurostat adatai szerint 2015 januárja és októbere között 180 ezer szír állampolgár nyújtott be menedékkérelmet az Európai Unió területén. Eközben már 10 milliónál is több azoknak az embereknek a száma, akik a szíriai polgárháború otthonuk elhagyására kényszerültek.

Az ENSZ menekültügyi főbiztossága szerint több mint

4,5 millió szíriai él a szomszédos országokban,

főként menekülttáborokban. Jordániára és Libanonra nagy terheket ró a több százezer ember elhelyezése: Libanonban a menekültek egyötödének nem tudtak szállást biztosítani, a lakhatásukat maguknak kellett megoldani, nagyrészt maguk készítette hajlékokban élnek. Jordániában az egyik legnagyobb, Zaatari nevű menekülttáborban csaknem 80 ezren laknak, többségük sátrakban, a szerencsésebbek konténerházakban.

További 7,6 millióan nem hagyták el Szíriát, az ország biztonságosabb részeibe menekültek, részben táborokban, részben ideiglenes lakásokban találtak szállást.

Nem elég ételt küldeni

„Az oktatási, vízügyi, egészségügyi és gazdasági segítségnyújtásra azokon a területeken, közösségekben van szükség, amelyeket a leginkább érint a menekülthullám” – mondta a hétfői sajtótájékoztatón Paige Alexander.

Felismerjük, hogy nem elegendő a humanitárius segítség,

szükség van arra is, hogy a felnőttek munkahelyeket, a gyerekek tanulási lehetőséget kapjanak.”

A jordániai Zaatari menekülttábor sátrai Forrás: AFP/Khalil Mazraawi

A USAID korábban élelmiszerszállítmányokkal segítette a Szíria területén élő belső menekülteket, emellett támogatták az élelmiszeripar újraindítását. Alexander elmondása szerint eddig

230 pékség építését támogatták,

amelyeket később liszttel is elláttak. A szomszédos országokban pedig ételutalványokat kaptak a menekültek, amiket helyi boltokban, piacokon költhettek el. „Ezek az utalványok 1,25 milliárd dollárt fektettek eddig a szomszédos országok gazdaságába, és több mint 1300 új munkahelyet teremtettek” – mondta Alexander.

Szakemberek is mennek

Az idei, 610 millió dolláros humanitárius segély élelmet, gyógyszereket, ivóvizet és építőanyagokat tartalmaz majd. Emellett szakemberek is küldenének, akik új szállások építésében, orvosi ellátásban, víztisztító állomások, kutak létesítésében vesznek majd rész.

A segély jelentős részét az Aszad-féle szíriai kormány szervei, valamint az USA által fegyverrel is támogatott lázadók kapják – elvileg az ő feladatuk lesz elosztani azt. „Persze mindez nem jelent semmit,

ha a szemben álló felek megakadályozzák, hogy a segélyek eljussanak a szíriai emberekhez”

– mondta Simon Henshaw, az USAID titkára. Mint mondta, Szíriában többször is fel kellett szólítani a feleket, hogy tegyék lehetővé a nemzetközi segélyszállítmányok eljuttatását a rászorulóknak.

Menekültek a szír-török határon Forrás: AFP/Bulent Kilic

Nem Európán van a hangsúly

Simon Henshaw az Origo kérdésére elmondta, a fenti országok mellett egy külön segélyprogramot indítanak Törökország számára is.

Törökország fogadta be eddig a legtöbb szír menekültet,

több mint kétmillió embert.

Azonban a török törvények értelmében ők nem kaphatnak menekültstátuszt, csupán ideiglenes tartózkodási engedélyt. Azzal munkát vállalhatnak, illetve igénybe veheti az egészségügyi szolgáltatásokat, a gyerekek pedig részt vehetnek az oktatásban. A törökországi menekültek helyzete mégsem nevezhető ideálisnak: mintegy harmaduk,

600 ezer ember 22, rendkívül zsúfolt menekülttáborban él.

Emellett még legalább 600 ezren lehetnek, akik regisztráció nélkül, illegalitásban élnek Törökországban.

Az amerikai segítségnyújtás Henshaw szerint az ENSZ-szel és a török kormánnyal együttműködésben valósul meg, erről azonban részleteket nem árult el. Paige Alexander elmondta, hogy

kisebb segítséget nyújtanak a tranzitországoknak,

elsősorban a volt jugoszláv államoknak, de ezek méretükben nem közelítik meg a közel-keleti segélyprogramot. Alapvetően azokra az országokra koncentrálnak, ahol a menekültek a legnagyobb számban telepednek le, vagyis a Szíriával szomszédos országokra.