Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Vigyen is ajándékot, meg ne is, legyen is rajta ruha, meg ne is – akár ezzel a népmesei fordulattal is jellemezhetnénk az Európai Unió és Törökország megállapodását, amelynek
ismét nekifekszenek Brüsszelben.
Tény, hogy az Európai Tanácsnak nincs könnyű dolga: egyrészről engedményeket kell tennie Ankarának, hogy megoldást találjon a menekültválságra, másrészről arra is vigyáznia kell, hogy ne engedje magát zsarolni. Csakhogy ez nem lesz könnyű, mivel a törökök nagyon is tisztában vannak saját fontosságukkal.
A múlt hétfői, sikertelenségbe fulladt EU-török csúcs óta az Európai Bizottság munkatársai gőzerővel dolgoztak egy olyan megállapodáson, amely mind a törököknek, mind pedig a tagállamoknak megfelelő.
Az állam- és kormányfők többsége akkor azért állt fel a tárgyalóasztaltól,
mert a törökök nemcsak duplaannyi pénzt követeltek az EU-tól a menekültek megállításáért cserébe, hanem a vízummentességet és az európai uniós csatlakozási tárgyalások felgyorsítását is. Ez viszont már nemcsak a török tagságot mindenáron ellenző Ciprusnak, hanem a többi tagállamnak is megfeküdte a gyomrát.
Az új javaslatokat látva egyáltalán nem biztos, hogy a török miniszterelnökkel tervezett pénteki munkareggeli után mindenki elégedetten kevergeti majd a kávéját. A legtöbb elemző megjegyezte, a hatpontos terv nem sokban különbözik az egy héttel korábbitól.
„Izgalmas napoknak nézünk elébe”
– fogalmazott az Origónak egy, a csatlakozásokra jól rálátó diplomata.
A megállapodás első és legfontosabb része az, hogyan küldjék vissza a Görögországba illegálisan érkezett migránsokat a törökökhöz úgy, hogy
betartsák a nemzetközi egyezményeket.
A tervezet szerint minden érkezőnek két lehetősége lesz: ha nem kér menedékjogot Görögországban, akkor 48 órán belül vissza lehet küldeni.
Akik menedékjogot kérnek, azoknak sincs sok esélyük maradni. Az ő kérelmüket már Görögországban kivizsgálják, akiről pedig kiderül, hogy nem illeti meg a menedékjog, azt egy kétoldalú görög-török megállapodás alapján lehet visszatoloncolni.
A trükk itt jön: azok sem utazhatnak tovább, akik megkaphatják a menekültstátuszt. Az Európai Unió ugyanis arra kéri Athént, hogy minél előbb
nyilvánítsa biztonságos harmadik országnak
Törökországot, így az uniós irányelvek szerint vissza lehet küldeni a menekülteket.
„A cél az, hogy ne érje meg átkelni embercsempészekkel a tengeren, hanem legális, rendezett keretek között történjen meg az áttelepítés a török menekülttáborokból Európába” – foglalták össze a megállapodás lényegét az unióban.
A reggeli közben tárgyalt megállapodás második javaslata, hogy minden egyes visszaküldött határátlépőért cserébe
az uniós tagállamok átvesznek egy védelemre jogosult menekültet Törökországból.
Ezt Brüsszel a már meglévő áttelepítési kvótarendszeren belül képzeli el. Ha az betelik, akkor az is elképzelhető, hogy a 160 ezres áthelyezési kvótán belül megmaradt helyeket használnák fel a törökországi áttelepítésekre.
Erre azért van lehetőség, mert az EU még mindig nem döntötte el, honnan vigyék el azt az 54 ezer embert, akiket eredetileg Magyarországról helyeztek volna el más uniós tagállamokba. A terv szerint nem kizárt, hogy őket végül nem az unión belülről, hanem a török menekülttáborokból hozzák majd át.
A harmadik javaslat már jóval érzékenyebb: ez a török állampolgároknak nyújtott esetleges vízummentesség. A terv azért problémás, mert a biztonságpolitika miatt nagyon sok tagállam ellenzi. Nem véletlen, hogy Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott:
ehhez Törökországnak mindenképpen teljesítenie kell a feltételeket.
Azt pedig mindenki jól tudja, hogy ez a jelenlegi helyzetben egyelőre elképzelhetetlen.
Hasonló a helyzet a csatlakozási tárgyalások felgyorsításával is. Nem elég, hogy ebbe az Európai Bizottságnak nincs túl sok beleszólása, ehhez feltétlenül kell az is, hogy javuljon Ciprus és Törökország kapcsolata.
A török-EU megállapodásnak fontos része a pénz is. Tavaly novemberben az EU rábólintott, hogy
3 milliárd eurót ad a törököknek,
de csak konkrét, a menekültek helyzetét javító projektekre. Ennek az összegnek a megduplázását kérték a törökök a múlt héten.
Az Európai Bizottság javaslatában ugyanakkor még mindig csak a 3 milliárd euró szerepel. Ez nem véletlen, hiszen több pénzt az uniós költségvetésből már nem lehet előteremteni, ehhez a tagállamoknak kellene a zsebükbe nyúlniuk. A jelenleg körvonalazódó megállapodás szerint, ha meg is kapják a törökök a pluszpénzt, az csak akkor lesz, ha az első 3 milliárdot már elhasználták.
A javaslatok tehát már megvannak, a kérdés már csak az, hogy pénteken sikerül-e megállapodni róluk. A tárgyalások résztvevői egyelőre nem bizakodnak, és nem csak azért, mert bármikor újra megtörténhet, hogy a tagállamok nemet mondanak a szövegre.
Sokkal nagyobb gond a törökök viselkedése, a megállapodás ugyanis annyira fog működni, amennyire ők betartják. Ezt így fogalmazta meg az egyik név nélkül nyilatkozó brüsszeli tisztségviselő.
„Minden további nélkül megtörténhet, hogy a török miniszterelnök aláírja a szöveget, aztán két nap múlva kiáll az egyik helyettese, és kijelenti, hogy a szöveget máshogy kell értelmezni.”
