Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Személyesen jó, politikailag viszont igen feszült a viszony a német kancellárral - jelentette ki egy vasárnapi lapinterjúban Werner Faymann. Az osztrák kancellár szerint nem igazságos, hogy Németország "ütközőzónává" akarja tenni Ausztriát.
Angela Merkel német kancellár ki akarja használni, hogy Ausztria a balkáni útvonalon kívül az első ország, ahol a menekültek kérelmet akarnak benyújtani - mondta az osztrák politikus a Die Presse című osztrák lapnak.
A kialakult helyzetet az európai politika hibájának nevezte.
Az osztrák kancellár úgy véli, hogy Merkel politikája kárt okozhat Ausztriának. Faymann szerint a német kancellárnak egyértelműen ki kellene jelentenie, hogy hány legálisan érkező menekültet tud befogadni.
Míg korábban Faymann elismerően szót arról, ahogy Merkel a menekültek ügyét kezeli,
néhány hónapja megváltoztatta az osztrák migrációs politika irányvonalát.
A kommentárok szerint a kancellár mindezt külső nyomásra, a tartományi választások eredményei és a lakosság körében növekedő bizonytalanság következtében tette.
Az osztrák menekültpolitika irányváltását a kancellár a vasárnapi interjúban azzal indokolta, hogy
maguk a körülmények is 180 fokos fordulatot vettek.
Ausztrián tavaly közel egymillió ember haladt át, a legtöbben Németországba mentek, de sokan közülük az országban maradtak - mondta a kancellár, aki azt is hozzátette, hogy közben kiderült, hogy
az európai megoldás nem működik.
Az osztrák kancellár ugyancsak az Európai Bizottság hibájának tartja, hogy elmulasztotta az unió külső határainak védelmét.
A felső korlát bevezetésére utalva Faymann azt mondta, hogy az Ausztria által is alkalmazott, nemzeti hatáskörben született megoldás csupán B-terv, szemben a másik lehetőséggel, vagyis az uniós külső határok közös védelmével.
Ausztria tavaly mintegy 90 ezer embert fogadott be,
Az EU külső határainak szigorúbb ellenőrzését szorgalmazta egy interjújában Johanna Mikl-Leitner is. Az osztrák belügyminiszter információi szerint Ausztriában 270 iszlám szélsőségest jegyeznek, akik közül 70-en - külföldre távozásuk után - már újra az országban vannak.
Az államvédelemnek rájuk kell összpontosítania, velük szemben kell eljárást indítani
- mondta a miniszter. Ennek érdekében további munkatársakat vettek fel, és a rendőrök mellett iszlámszakértők, elemzők és pszichológusok is dolgoznak.
