Nem csak a magyar baloldal van padlón

2016.03.31. 12:21

Nincs víziója, és nem tudja megszólítani a tömegeket a nyugat-európai baloldal – többek között emiatt sikertelenek az egykor erős pártok. A baloldalnak a 2008-as gazdasági válság, valamint a felerősödő bevándorlás sem tett jót, de hiányoznak a karizmatikus vezetők is. Magyarországon is hasonló problémák miatt van kátyúban az MSZP és szövetségesei.

A baloldal Európa-szerte elveszítette a természetes motorját, ami a szakszervezetekkel való évtizedes együttműködést jelentette. Ez nagyon szoros kapaszkodót nyújtott a szélesebb társadalomhoz, és egyelőre nem sikerült a szakszervezetek szerepét mással helyettesíteniük  – részben ezzel magyarázta a Politico magazinnak az európai baloldal gyengélkedését André Gattolin francia zöldpárti szenátor.

Több nyugati országban megszakadt a szakszervezetek és a baloldal szoros együttműködéseForrás: MTI/EPA/ANSA/Angelo Carconi

Erősödő radikálisok

Valóban, a 2008-as gazdasági világválság kitörése óta az európai baloldal nem sok választási győzelemnek örülhetett. A legnagyobb sikerük a 2012-es francia elnök- és parlamenti választás megnyerése volt, valamint a 2013-as olaszországi parlamenti voksolás.

A baloldali pártok politikája nem sokban különbözik a jelenleg a sok országban hatalmon lévő konzervatívokétól, ezért a változást akaró szavazók  nem bennük látják a reményt. Éppen ez a jelenség kedvez a radikálisoknak – mondta Pierre Martin politikai elemző.

Francois Hollande francia elnök maradt az egyetlen jelentős nyugati baloldali vezetőForrás: AFP/Stephane De Sakutin

A radikalizmus azonban Európa-szerte különféle formában jelenik meg. Nagy vonalakban a mediterrán országokban általában a baloldali populista pártok erősödését láthatjuk. Közép- és Észak-Európában a szélsőjobboldal profitál a hagyományos baloldal elgyengüléséből. A baloldal helyzetét tovább nehezítette a terrorizmus felerősödése és a menekültválság eszkalálódása,  mivel ezekre a kérdésekre egyelőre nem sikerült a szavazók számára hihető válaszokat adniuk.

Észak-Amerikában más a helyzet
Az európai baloldallal szemben Észak-Amerikában inkább a jobboldal válságáról lehet beszélni. Az Egyesült Államokban ezekben a hónapokban zajlik az előválasztási küzdelem, és jól látszik, hogy a republikánus jobboldal nem tud olyan politikát és jelöltet állítani, akit a bizonytalanok is el tudnának fogadni. Kanadában tavaly a liberálisok kilenc év ellenzékiség után verték meg a konzervatívokat, és hoztak új színt az ottani belpolitikába.

Segített a gyors növekedés

A baloldal másik problémája, hogy gazdaságpolitikája sem tekinthető egységesnek. Míg például Franciaországban a költségvetési hiány leszorítása miatt Francois Hollande elnöknek négy éve folyamatosan megszorító politikát kell folytatnia, addig Szlovákiában Robert Fico kormánya három szociális csomag elfogadásával próbálta élénkíteni a gazdaságot.

Tagadhatatlan az európai baloldal válsága – mondta Marc Lazar, a párizsi Tudománytörténeti Egyetem vezetője. Az európai történelemnek abban a szakaszában vagyunk, amikor a gazdasági válság, a menekültprobléma és az unió előtt álló kihívások miatt a hagyományos baloldal nagyon nehéz helyzetben van. A baloldali politika akkor volt sikeres, amikor az európai gazdaságoknak sokkal jobban ment. A gyors bővülés lehetővé tette, hogy a baloldali kormányok a szegényebb rétegek életszínvonalát látványosan növeljék – vélte Lazar.

A baloldali pártok a gyors gazdasági növekedés ideje alatt tudták a legtöbbet nyújtaniForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A szocdem szavazók is Merkelt akarják

A nyugati baloldal válságát a legjobban Németország példáján lehet nyomon követni. Gerhard Schröder 2005-ös veresége óta a szociáldemokraták (SPD) képtelenek felvenni a versenyt az Angela Merkel vezette CDU-val. Választásról választásra egyre gyengébb eredményt ér el az SPD, és mára nemcsak a jobbközép alakulattal kell versenyeznie, hanem a Zöldekkel és a radikális bal- és jobboldallal.

A párt számára a március 13-i tartományi választások hozták az újabb pofont. Az SPD többek között egy olyan körzetet is elveszített, ahol 64 évig nem győzte le senki.  A szociáldemokraták többek között a CDU-val való koalíció, valamint Schröder korábbi reformjai miatt korábbi szavazóik jelentős részét elveszítették. Mindezt tetézi a vezetési válság is. Jelenleg az SPD szavazóinak csak 36 százaléka látná szívesen kancellári székben Sigmar Gabriel pártelnököt, míg 38 százalék Merkelt.

Angela Merkelt a szociáldemokrata szavazók a saját pártelnöküknél is jobban támogatjákForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Harald Tittel

Húsz százalék

A legfrissebb felmérések szerint az SPD országos támogatottsága már csak húsz százalék. A Baloldali Párt és a Zöldek együttes támogatottsága ennél már picit magasabb, mivel mindkét alakulat 10 százalék fölött áll. A hagyományos baloldalra a radikális Alternatíva Németországnak (AfD) is veszélyt jelent. Főleg a keleti tartományokban az SPD szavazóinak egy része már most a radikálisokhoz vándorolt, mivel számukra sokkal érdekesebb és vonzóbb témákban (bevándorlásellenesség, eurózóna elvetése) szólalnak meg, mint a szocdemek.

Érzések

A hagyományos baloldalra a másik legnagyobb veszélyt a radikálisok megerősödése jelenti. Nagyon jó példa erre Spanyolország, ahol a szocialista párt semmit sem tudott profitálni a jobboldal tavalyi vereségéből. A baloldali populista Podemos a csalódott emberek számára sokkal több reményt tudott nyújtani, mint a korábbi kormányzásokban lejáratódott szocialisták. A spanyol példa is világosan mutatja, a hagyományos baloldal nem képes a szavazók érzéseit megmozgatni, és nem is tudja elhitetni azt, hogy ők jobbak lennének, mint az aktuális kormánypárt.

Pablo Iglesias, a Podemos vezetője komoly kihívást intézett a hagyományos baloldal felé isForrás: AFP/Jorge Guerrero

Sokan az európai baloldal átfogó megújítását várták a radikális Sziriza tavaly januári győzelme után. Az óriási reményekből azonban gyors csalódás lett. Az Aléxisz Cíprasz vezette kormány nem tudott változtatni a nemzetközi szervezetek és Görögország között kötött megállapodásokon, így folytatnia kellett a megszorítások politikáját. Talán emiatt is a legfrissebb felmérések szerint a Sziriza már csak második a pártok versenyében, miközben a neonáci Arany Hajnal már közel 10 százalékos támogatottságnak örvend.

Közép-Európában nincs diadalmenet

Az európai baloldal válsága a közép-európai térségbe is begyűrűzött. Persze közvetlen összefüggést nehéz kimutatni a nyugati pártok gyengélkedése és a régiónkbeli eredmények között, de az biztos, hogy új, inspiráló gondolatok nem érkeznek a Lajtán túlról. Az elmúlt években színtiszta baloldali kormánya csak Szlovákiának volt, de Robert Fico nem fukarkodott átvenni a jobboldaltól az éles menekültellenes szólamokat.

Robert Fico négy évig tisztán baloldali kormányt vezetett, de mostantól a jobboldallal is meg kell osztania a hatalmátForrás: AFP/Samuel Kubani

Nem is volt sikeres a szlovák kormányfő taktikája, mivel a március 5-i választások után csak egy sokszínű koalíció élén maradhatott hatalmon. Csehországban szintén egy balközép-jobbközép koalíció irányítja az országot, míg Romániában Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnöknek egy korrupciós ügy miatt kellett távoznia a hivatalából. Litvániának szociáldemokrata vezetője van, de neki is van jobboldali koalíciós társa.

Vezetői válság

A magyar baloldal válsága nem egyidős a nyugati pártokéval, mivel az MSZP még a 2008-as gazdasági válság előtt zuhant gödörbe. Az eszmei kiüresedés mellett a párt szervezetileg is szétesett, mivel az elmúlt évtizedben legalább három-négy (Demokratikus Koalíció, Együtt, Párbeszéd Magyarországért, LMP) új alakulat jött létre az egykor közel 2,5 milliós tábor lefedésére. Emellett vezetési válság is jellemzi a baloldalt. Gyurcsány Ferenc óta nem sikerült olyan vezetőt találni a magyar baloldal élére, aki nemcsak a saját tábort, hanem a bizonytalan szavazókat is meg tudná szólítani.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK