Aki csak egy kicsit rosszabb Donald Trumpnál

ORLANDO, FL - MARCH 11: Republican presidential candidate Sen. Ted Cruz (R-TX) waves during a campaign rally at Faith Assembly of God Church on March 11, 2016 in Orlando, Florida. The candidates continue to campaign before the March 15th Florida primary. Gerardo Mora/Getty Images/AFP

Ellenfelei nyilván vitatják, de a saját kampányoldalán ezt írják róla: „Megtartotta az ígéretét: igazat beszélt, és azt tette, amit előtte elmondott, hogy megtenne.” És lehet, hogy ez a baj. Csak Ted Cruznál ezt azért nem érezzük, mert Donald Trump az ellenfele. Hogyan és melyik rosszat választja az amerikai jobboldal?

Lássuk be, a republikánusok nem állnak valami jól. Van három emberük az elnökjelöltségre, és az egyetlen – John Kasich ohiói kormányzó –, aki a közvélemény-kutatások szerint népszerűbb, mint a demokrata jelöltségért versengő Hillary Clinton és Bernie Sanders, már

teljesen esélytelen arra, hogy megszerezze az 1237 küldött támogatását,

ami ahhoz kell, hogy a július 18-án kezdődő clevelandi republikánus konvenció őt mondja ki elnökjelöltnek. Mutatjuk, miről beszélünk – a RealClearPolitics adatai alapján:

Lassan elérhetetlen a többség

Kasich helyzete elég egyszerű: a hátralévő 16 republikánus előválasztáson a párt hivatalos összesítője szerint már csak 835 delegátusért küzdenek, vagyis ha minden választást megnyerne, akkor sem lenne esélye többséget szerezni a konvención.

John Kasich február eleje óta csak egyszer örülhetett Forrás: AFP/Brendan Smialowski

Cruz már más tészta: eddig 491 támogatója van, vagyis matematikailag még lehetséges, hogy elérje az 1237-et: ha a 835-ből elvisz 746-ot. Donald Trumpnak már csak 482 támogatás hiányzik, vagyis ha a hátralévő választásokon megszerzi a küldöttek 57,7 százalékának támogatását, akkor övé a jelöltség.

Nem olyan nehéz tehát a helyzete, mint Cruznak, de a képletet bonyolítja, hogy a már említett 835 delegátusból csak 115 támogatása – Rhode Island, Washington, Oregon és Új-Mexikó államokban – dől el arányosan,

a többi 12 állam többségében a „győztes mindent visz elv” van érvényben:

aki nyer, az besöpör minden támogatást.

A két legnagyobb ellenfél Forrás: AFP/Geoff Robins

Óriáskáosz a konvención?

Így is elképzelhető azonban, hogy sem Trump, sem Cruz nem szerez többséget, vagyis meglehet, a párt úgynevezett alkukonvencióra (brokered convention) kényszerül. A The Washington Post még decemberben előre lejátszotta, hogy a pártszabályzat alapján ilyenkor mi történik:

• Minden küldöttnek egy és csakis egy szavazata van.
• Ha a küldött másra is szavaz, mint arra, aki felé elkötelezett, azt a szavazatát nem veszik figyelembe.
• Az államok ábécésorrendben szavaznak, de az állami küldöttségvezetők kérhetnek halasztást: később jelentik be, hogy a küldöttségből melyik aspiránsra hány delegátusuk szavaz.
• Akárhogy dönt egy-egy állam küldöttségének többsége, minden szavazatot nem lehet egy jelöltre adni – amennyiben van olyan küldött, aki másnak az elkötelezettje.

Komoly szabályok kötik a küldötteket Forrás: AFP/2016 Getty Images/Bryan Thomas

• Ha minden állam bejelentette, kit és hány küldöttel támogat, de egyik jelöltnek sincs többsége (1237 küldött), a konvenció elnöke addig szólítja újra az államokat, amíg az egyik jelölt át nem lépi az 50 százalékot. A megismételt szavazásoknál megengedett, hogy ha egy jelölt bizonyos (államonként eltérő) támogatottság alá esik, akkor a küldöttek másra szavazzanak, mint akire kellene nekik.

Lévén, hogy republikánusok minden módon igyekeznek megakadályozni Trump jelöltségét – már a 2012-ben Obama ellen indult Mitt Romney-t is bevetették –, ha az ingatlanmágnás a konvencióig nem szerzi meg a küldöttek többségének előzetes támogatását,

könnyen lehet, addig ismétlik a szavazásokat, amíg Cruz nem kerül többsége

– ezzel az erővel persze még Kasichnek is lehet esélye, de az ő helyzetbe hozása már tényleg meglepő lenne.

Még simán befuthat Forrás: AFP/2016 Getty Images/Gerardo Mora

Nem vehetjük el az amerikaiak munkáját

Más kérdés persze, hogy jobb választás-e Cruz, mint Trump. A 46 éves texasi szenátor ugyanis szintén jobbról és kívülről előzi a republikánus pártelitet, afféle úri huncutságnak tekintve a kongresszusi folyosói politizálást. Hogy ez mennyire így van, idézünk néhány pontot a hivatalos választási programjából:

• Bezárna négy minisztériumot – köztük az oktatásit, mert szerinte az oktatás nem szövetségi, hanem állami-városi kompetencia –, továbbá felszámolna összesen 25 ügynökséget, irodát, bizottságot és programot.
• Törvényi erővel fogná vissza az állami túlköltekezést, és a kongresszussal fogadtatna el minden 100 millió dollárnál nagyobb horderejű költségvetési tételt – 2013 októberében lényegében miatta állt le az amerikai kormány. Ezzel is jelzi: megveti az Obama által mostanság alkalmazott elnöki rendeleteket.
• Megvédené az alkotmányt. Magyarul: csak olyan jogosítványokat hagyna szövetségi (washingtoni) irányításban, amelyeket az alaptörvény okvetlenül előír.

Cruznak nem elég ennyi védelem Forrás: AFP/Spencer Platt

• „Működő” falat és hárompontos biztonsági zónát létesítene a mexikói határon az illegális bevándorlás visszaszorítására. Megszüntetné az Obama-féle „amnesztiát”. Minimum öt év börtönt kapna, aki újra megkísérli az illegális belépést. Mindezt úgy, hogy az apja Kubából szökött át Amerikába, az édesanyjának pedig ír és olasz felmenői vannak. Emlékezetes jelenet volt, amikor Marco Rubio azzal vádolta meg, hogy nem tud spanyolul, majd Cruz rögtön nyelvet váltott.

• Felfüggesztené a munkavállalási vízumot, amíg az Egyesült Államok munkanélküliségi statisztikái „elfogadhatatlanul magasak”.
• Újraépítené a hadsereget. „Ha az gondolják, hogy ez drága, próbálják meg nem megvédeni a nemzetet.” A világot továbbra is Amerikának kell vezetnie. Első elnöki napján fölmondaná az iráni atomalkut, Obamánál egyértelműbben állna ki Izrael mellett.
• A házasság egy férfi és egy nő közötti szentség. A kétgyerekes családapa a legfőbb ügyészt küldené rá a Planned Parenthood nevű abortuszklinika-hálózatra, és megvonná az adótámogatását.

Egy nőjogi konferencián Forrás: AFP/2016 Getty Images/Darren Hauck

• Adóreformot vezetne be, megszüntetné az Obamacare egészségbiztosítási programot, továbbá erőteljesebben ösztökélné az olaj- és gázkitermelést.

Klímaváltozás? Olyan nincs

Főként az utolsó ponthoz kapcsolható Cruz klímaváltozás-ellenes meggyőződése. A CBS összegyűjtötte a legütősebb kijelentéseit ezzel kapcsolatban, de közülük is kiemelkedik ez: „Ha olyan politikus vagy, aki a nagyobb kormányzat mellett áll, és több hatalmat akarsz, a klímaváltozás egy tökéletes áltudományos teória – mert soha, de soha nem lehet megcáfolni.”

Nem mindenkinek tetszik a kínálat Forrás: AFP/Justin Tallis

Aligha tévedünk tehát nagyot, ha az eddigi kijelentései alapján azt állítjuk:

Cruztól jobbra lényegében csak Trump áll, de ő sem minden kérdésben.

Csakhogy amíg a milliárdos nagyjából hetente változtatja a véleményét, és sokkal alkuképesebbnek tűnik, a texasi szenátor, úgy tűnik, el is hiszi, amit mond.