Az arab fiataloknak nem kell az Iszlám Állam

2016.04.12. 10:11

A magas munkanélküliség hajtja az embereket az Iszlám Állam soraiba, amelyet egyre több arab fiatal utasít el, derült ki egy friss felmérés eredményéből.

Az Arab Youth Survey eredménye szerint az arab fiataloknak csupán a 13 százaléka tudja elképzelni magáról, hogy támogatná az Iszlám Államot még akkor is, ha a szervezet nem lenne annyira brutális és erőszakos.

Ez hatszázalékos csökkenést jelent tavaly óta. 37-ről 50 százalékra nőtt közben azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy a csoport jelenti a legnagyobb problémát a Közel-Kelet számára – számolt be a brit Guardian.

Az arab tavasz kezdetekor még optimisták voltakForrás: AFP/Virginie Nguyen Hoang

Riasztó munkanélküliség

A legtöbben a munkahelyek és lehetőségek hiányát nevezték meg annak okaként, hogy erősödik az Iszlám Állam. A felmérést 16 országban végezték, és ezek közül nyolcban a munkanélküliség többeket hajt a dzsihádisták soraiba, mint a vallási meggyőződés.

A Világbank adatai szerint az arab országokban a legmagasabb a világon a fiatalkori munkanélküliség: a 15–24 évesek negyedének nincs munkája. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ENSZ szakosított szervezete becslései szerint ez 75 millió embert jelent.

Az arab fiatalok negyedének nincs munkájaForrás: AFP/Tarek Abdel Hamid

Demokrácia vagy stabilitás

Nyolcadik éve mérik fel az arab országokban élő 200 millió fiatal véleményét. A legújabb jelentésből kiderült, hogy öt évvel az arab tavasz kezdete után a fiatalok többsége fontosabbnak tartja a stabilitást a demokráciánál, és folyamatosan csökken azoknak az aránya, akik optimistán tekintenek a jövőbe.

2012-ben még a megkérdezettek 72 százaléka gondolta úgy, hogy a forradalmak hatására jobb lesz a Közel-Kelet – ma már csak a 36 százalékuk hiszi ezt.

53 százalék tartja fontosabbnak a stabilitást a demokráciánál (28 százalékkal szemben). 2011-ben az arab fiatalok 92 százalékának a demokrácia kivívása volt a legnagyobb vágya.

67 százalékuk azonban még most is szeretné, ha a politikai vezetők többet tennének a személyi szabadságjogok és az emberi jogok – különösen a nők jogainak – garantálásáért.