Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Nem kell túl sok minden miatt aggódnia a magyar miniszterelnöknek, ha a jövőben is úgy halad az Európai Unió menekültáthelyezési és -áttelepítési rendszere, mint eddig. Orbán Viktornak egyetlen esetben lesz félnivalója: ha Brüsszel is rájön, hogy a kötelező kvóta nélkül esélytelen a siker.
Brüsszel számára is nyilvánvaló, hogy a menekültek áthelyezése és áttelepítése Görögországból, illetve Olaszországból más uniós tagállamokba, minden, csak nem sikertörténet. A tagországok nagy része
egyetlen helyet sem ajánlott fel,
Magyarország és Szlovákia pedig az Európai Bíróságon is megtámadta a kvótát. De még azok az országok sem tesznek túl sokat, akik elvileg szívesen fogadják a menekülteket.
Az Európai Bizottság márciusban már kiadott egy jelentést arról, hogyan haladnak a tavaly megszavazott akciótervek, kedden pedig kiadta a másodikat. Ez alapján biztosan nem sok jóra számíthatnak azok, akik Brüsszel segítségével szeretnének új életet kezdeni az Európai Unióban. Maga
a jelentés is egy szót használ a jelenlegi állapotokra: elégtelen.
A probléma főleg az áthelyezési mechanizmussal van. Az Európai Tanács belügyminiszterei még tavaly egyeztek meg arról, hogy 120 ezer embert osztanak szét a tagállamok között egy, felajánlások alapján működő kvótarendszer alapján. Orbán Viktor miniszterelnök már akkor kijelentette, hogy Magyarország ebben semmiképpen nem vesz részt. Úgy tűnik azonban, hogy nem is kell különösebben aggódnia, mert az adatok szerint eddig
összesen 1145 embert
sikerült áthelyezni más tagállamokba: 615-öt Görögországból, és 530-at Olaszországból.
A szám különösen elkeserítő annak fényében, hogy csak Görögországban 50-56 ezren torlódtak fel azóta, hogy lezárult a nyugat-balkáni útvonal. Velük már alig tudnak megbirkózni a görögök, akik az EU segítségével eddig négy regisztrációs pontot üzemeltek be. Bár kevesebbet beszélnek róla, de az olaszoknál sem sokkal jobb a helyzet, oda március óta 8564 menekült érkezett.
Brüsszel márciusban még abban reménykedett, hogy áprilisig hatezer embert tudnak elszállítani a két országból. Az optimizmusra az adott okot, hogy a folyamat jelentősen felgyorsult, ehhez képest az elmúlt 30 napban összesen
208 embernek találtak új hazát.
Őket Finnország, Lettország, Románia, Bulgária, Írország, Észtország, Luxemburg és Csehország fogadta be, országonként egy-két tucat embert. Gondot okoz az is, hogy a tagállamok nem állnak sorba azért, hogy hozzájuk vigyék a menekülteket, eddig 4500 helyet ajánlottak fel. Az eredetileg tervezett 120 ezres számnak ez csak a töredéke.
Problémát okoz az is, hogy még azok az országok is rendkívül lassan haladnak a kérelmek feldolgozásával, amelyek szívesen befogadnák a menekülteket. Az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy a jelentkezéstől számítva két héten belül már át lehessen helyezni az arra jogosultakat.
Nem halad sokkal jobban az áttelepítési program sem. Ez abban különbözik az áthelyezéstől, hogy azokat a menedékjogra jogosult embereket telepíti be az unió területére, akik még valamelyik menekülttáborban élnek Törökországban, Jordániában vagy Libanonban.
A hivatalos adatok szerint tavaly július óta összesen 5677 ember került így az unió valamelyik tagállamába, a legtöbben szírek.
A programban így még 16 800 embernek maradt hely,
őket valószínűleg Törökországból hozzák el, miután az EU megállapodott Ankarával arról, hogy visszatoloncolják Törökországba az összes illegális migránst, viszont mindegyikükért cserébe átvesznek egy szír menedékkérőt.
Nem mintha a törökországi deportálások olyan könnyen mennének. Az első hajók április 4-én indultak el Leszbosz, Szamosz és Kosz szigetekről Törökország felé, de a káosz és az adminisztratív nehézségek miatt
négy napra rögtön be is kellett szüntetni a programot.
Végül múlt pénteken újraindították, de összesen csak 124 embert toloncoltak vissza a görögök.
A deportálásokat a menekülteket segítő aktivisták is nehezítik. Pénteken többen is a tengerbe ugrottak, hogy úgy próbálják megakadályozni 45 pakisztáni visszatoloncolását Törökországba. Őket a parti őrség húzta ki a vízből, mindegyikük ellen vádat emeltek.
A görög kormány is nagyon nehezen birkózik meg a náluk feltorlódott embertömeggel. Pireusz kikötőjében már röplapokat osztogatnak a menekülteknek, arra kérve őket, hogy ne maradjanak, mert nem tudnak nekik segíteni. A helyzetet nehezíti, hogy az afgánok és a szírek között is egyre gyakoribbak az összetűzések.
A legnagyobb problémát azonban nem is a menekültek, hanem Törökország okozza. Már a megállapodás megkötésénél is sok szakértő aggódott, vajon Ankara meddig tartja be a rá eső részt. A tárgyalásokon a török miniszterelnök többször is megzsarolta a tagállamokat, több pénzt, valamint kedvezményeket kérve.
Recep Tayyip Erdogan elnök a múlt héten azzal fenyegetőzött, hogy
leállítják a menekültek visszafogadását,
ha az EU nem tartja be a megállapodást. A politikus ugyanis minél előbb látni akarja az országának ígért 6 milliárd eurós támogatást, valamint hiányolja a vízumkönnyítés és az uniós csatlakozási tárgyalások elindítását.
„Ezek voltak a feltételek.
Ha az Európai Unió nem teszi meg a megfelelő lépéseket, akkor Törökország sem fogja betartani a megállapodást”
– mondta.
