Mint arról az Origo is beszámolt, a Richter-skála szerinti 7,8-as erősségű földmozgás a legsúlyosabban az ország nyugati, csendes-óceáni partvidékét érintette, de szerte az országban érezni lehetett. A rengés epicentruma a tengerparti Muisne település térségében volt,
a rengés a mérési adatok szerint 19 kilométeres mélységben pattant ki.
A rengés miatt szökőárriadót rendeltek el az ecuadori hatóságok. A legfrissebb hírek szerint az első, pusztító földrengést 230 utórengés követte. Hat tartományban szükségállapotot hirdettek ki. Ecuadorban mintegy 13,5 ezer embert mozgósítottak a biztonsági szolgálatok a közrend fenntartására. Bolívia, Venezuela és Kolumbia katasztrófavédelmi szakembereket és segélyt küldött a bajba jutott országba, és Chile meg Mexikó is segélyt, szakértő személyzetet ígért.
Felajánlotta országa segítségét John Kerry, az Egyesült Államok külügyminisztere is. Az ecuadori Vöröskereszt nyolcszáz önkéntest mozgósított. Az Orvosok Határok Nélkül nemzetközi segélyszervezet közölte, hogy Ecuadorba küld egy csapat orvost Kolumbiából. Az ecuadori előtt néhány nappal, csütörtökön két, nagy erejű földrengés rázta meg Japánt. Habár mindkét ország az úgynevezett csendes-óceáni Tűzgyűrű mentén fekszik, ahol erős és gyakori a vulkanikus tevékenység, az Egyesült Államok Földtani Kutatóintézete szerint az egymástól ilyen nagy távolságra bekövetkező erős földrengések általában nincsenek összefüggésben egymással. Egy nagy erejű földrengés legfeljebb néhány száz kilométeres távolságon belül válthat ki másik nagy földrengést.