Csigatempóban halad az ukrán békefolyamat

Ukrajna, krím, ukrán katonák a belbeki légitámaszponton
Ukrainian soldiers officer stand guard at an air base in Belbek, not far from Sevastopol on March 6, 2014. Ukraine's premier Arseniy Yatsenyuk on Thursday dubbed as "illegitimate" a request by the local parliament in Crimea to become part of Russia. AFP PHOTO/ VIKTOR DRACHEV
Vágólapra másolva!
Nem hozott áttörést szerdán az ukrán válság rendezése érdekében tartott német-francia-orosz-ukrán külügyminiszteri tanácskozás Berlinben.
Vágólapra másolva!

"Az eredmény továbbra is mérsékelt" - állapította meg Frank-Walter Steinmeier, a német diplomácia vezetője, aki egy nappal korábban aggodalmának adott hangot, miután az ukrajnai békefolyamat "csigatempóban" halad.

Steinmeier háromórás megbeszélést folytatott francia, orosz és ukrán kollégájával. Ezt követően beszélt arról, hogy a megbeszélések nehézkesek voltak, és nem hoztak áttörést, noha Kijev és Moszkva szorosabban együttműködött egymással, hogy fenntartható legyen a kelet-ukrajnai tűzszünet.

Forrás: AFP/Viktor Drachev

A német külügyminiszter szerint biztonsági kérdésekben sikerült előrelépést elérni; úgyis mint a szembenálló felek közötti információcsere, valamint az EBESZ és katonai szakértők közötti újabb egyeztetések tekintetében.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter az orosz felet hibáztatta a tárgyalások "vánszorgásáért". Az ukrán diplomácia vezetője szerint Moszkva nem akar haladást elérni.

- utalt az ukrán külügyminiszter az egyik vitás kérdésre, a szakadár csoportok ellenőrzése alatt álló Luhanszk és Donyeck megyékben tartandó ukrán választásokra. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint ezt a kérdést Kijevnek közvetlenül az érintett területekkel kell rendeznie. Kijev mindenekelőtt azt szeretné, ha a biztonsági helyzet rendeződne, mielőtt döntenek a választási törvényről.

Az ukrán vezetés attól tart, hogy Moszkva az ország keleti részének további destabilizálására készül felhasználni a választást.

- húzta alá Klimkin.

Ukrajna keleti részén két éve néznek egymással farkasszemet a kormányerők és az oroszbarát szeparatisták. Ez utóbbiakat Kijev és a Nyugat szerint Moszkva támogatja, de ezt Oroszország következetesen tagadja.

A konfliktusnak több mint kilencezer halálos áldozata van, és mintegy másfélmillióan váltak földönfutóvá.

Az ukrán konfliktusban játszott szerepe miatt az Európai Unió több büntetőintézkedést is bevezetett Oroszországgal szemben, melyek sorsát az uniós vezetők egyértelműen attól tették függővé, hogy megvalósul-e mindaz, amit a felek a válság megoldását szolgálni hivatott, úgynevezett minszki megállapodásokban lefektettek.

Ezek egyik pontja, hogy a szakadárok kezén lévő területeken helyhatósági választásokat kell tartani, Ukrajnának pedig vissza kell kapnia az ellenőrzést az ország teljes keleti határszakasza fölött. Mindennek elvben legkésőbb tavaly év végéig meg kellett volna történnie. A szankciókról hat hét múlva dönthetnek az uniós tagállamok vezetői.