Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Nem érinti az elnökválasztás az osztrák kormány menekültpolitikáját, Bécs továbbra is arra törekszik, hogy megvédje az országot a túlterhelődéstől - mondta Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter egy keddi német lapinterjúban.
Az osztrák diplomácia vezetője a Bild című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy Ausztria az államfőválasztás eredményétől függetlenül
megbízható partner Európában, és az is marad”.
A kormány "professzionális együttműködést" folytat az új elnökkel is, és fontosnak tartja
a választási kampányban keletkezett árkok betemetését és hidak építését"
- mondta.
Arra a kérdésre, hogy miként sikerült a jobboldali populistákat megállítani, Sebastian Kurz rámutatott, hogy az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje, Norbert Hofer elnyerte a lakosság csaknem felének támogatását. Ők "nem mind jobboldali szavazók", döntésükben szerepe volt a politikai rendszerrel és a politika stílusával szembeni elégedetlenségnek, és "természetesen a menekültek és illegális migránsok tavalyi masszív beáramlásának".
Ezért most "senkinek sem szabad hátradőlnie, sok a tennivaló"
- mondta a szociáldemokratákkal (SPÖ) nagykoalícióban kormányzó jobbközép Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa.
Hangsúlyozta, hogy a 8,6 milliós Ausztria "csak tavaly 90 ezer menekültet fogadott be", ami egy főre vetítve nagyobb megterhelést jelent, mint amilyen 26 másik uniós tagországra nehezedik. Ez "nem ismétlődhet meg minden évben", ezért a kormánynak felelősségteljesen kell cselekednie, meg kell védenie az országot a túlterhelődéstől. "Továbbra is ezt az irányvonalat követjük" - mondta Sebastian Kurz.
Az új államfő konszenzusteremtésének fontosságát hangsúlyozta, és ennek esélyeit latolgatta kedden, a szövetségi elnökválasztás eredményének kihirdetését követő napon az osztrák sajtó. Ugyanakkor a Szabadságpárt további erősödését jósolták az ausztriai lapok.
A Die Presse főszerkesztője, Rainer Nowak által jegyzett írásban az olvasható, hogy az új államfőnek mindent meg kell tennie, hogy a polarizált vitából elűzze a hisztérikus elemeket, és maga mellé állítsa a lakosságot.
A vezércikk szerzője szerint nincs mit ünnepelni,
hiszen sem a Zöldek választási győzelméről, sem a Szabadságpárt térnyerésének végéről nincsen szó. A főszerkesztő megjegyzi: aki most Norbert Hoferre szavazott, az a parlamenti választás alkalmával könnyen újra megteszi ezt.
A lap egy másik kommentárja szerint Norbert Hofer jelöltsége előtt Heinz-Christian Strache szabadságpárti elnök "one-man-show-t" folytatott, most azonban egy belső, pártbeli ellenfelet kapott. Hirtelen lett alternatívája Strachénak, egy olyan jobboldali politikus, akinek nincs szélsőséges múltja - olvasható a cikkben. A szerző szerint abban mindenki egyetért, hogy
az FPÖ megérkezett Ausztria politikai szalonjába”,
amiből a szerző szerint csak profitálhat a párt.
Ausztria "fellélegzéséről", ugyanakkor Európa számára is figyelmeztető jelekről írt számos európai lap az ausztriai elnökválasztás tanulságait és következményeit latolgatva kedden, az eredmények ismertetésének másnapján.
Németországban a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) A kék forradalom című kommentárjában kiemelte:
fellélegez fél Ausztria, a berlini kormányzati negyed nagy része és valószínűleg nagyon sok politikus Brüsszelben",
hiszen mégsem a szabadságpárti (FPÖ) jelölt költözik a Hofburgba.
Azonban az FPÖ ellenfelei Ausztrián belül és kívül "pirruszi győzelmet arattak", mert Norbert Hofer veresége az államfőválasztáson nem azt jelenti, hogy csökken az FPÖ-elnök Heinz-Christian Strache esélye a kancellári poszt megszerzésére. Ausztria eddig (a pártok színe alapján) egy vörös (SPÖ) és egy fekete (ÖVP) oldalból állt, amelyeket egyre gyengébben tartott össze az "örökös nagykoalíció", most pedig a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen győzelme ellenére nem egy zöld, hanem egy kék (az FPÖ színe) forradalom bontakozik ki az országban - írta a FAZ.
A liberális Der Tagesspiegel Egy hideg polgárháború című kommentárja szerint Ausztria
hajszál híján került el egy politikai katasztrófát",
és a választási eredmény drámai módon megmutatta, hogy "patthelyzet alakult ki két tábor között". Az új államfőnek ugyan sikerülhet ennek a helyzetnek a feloldása, de az is lehet, hogy a következő parlamenti választásig a "hideg polgárháború" légköre lesz a jellemző - írta a berlini lap.
A francia lapok üdvözölték a zöld párti Alexander Van der Bellen győzelmét, ugyanakkor európai figyelmeztetésként értékelték az osztrák elnökválasztás eredményét. A konzervatív Le Figaro szerint a szoros eredmény az osztrák társadalom megosztottságát tükrözi vissza.
A munkásság több mint nyolcvan százaléka a szabadságpárti Norbert Hoferre szavazott, aki vidéken is nagyon jó eredményeket ért el.
Ez arra utal, hogy az osztrákok nem hisznek az 1945 óta kormányzó baloldali-jobboldali koalíció működőképességében, sem az Európai Unió pozitív hatásaiban, és a migrációs hullámtól tartanak.
Az osztrák szavazóknak két rossz közül kellett kiválasztaniuk a kisebbiket, és ez a helyzet Európa más országaiban is könnyedén előállhat a jövőben, amennyiben a fősodorbeli politikai pártok nem tudnak eredményeket felmutatni gazdasági téren, és nem válnak fogékonyabbá a bevándorlással kapcsolatos állampolgári aggodalmakra - írta keddi cikkében a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai lap európai kiadása.
Az európaiak többsége megkönnyebbült, hogy Norbert Hofer, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje végül alulmaradt a vasárnapi elnökválasztáson, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene foglalkozni a politikai szélsőségek európai felemelkedésének problémájával - hangsúlyozta az "Ausztria illiberális választása" című cikk szerzője.
Noha a hagyományos bal- és jobbközép pártok az elnökválasztás második fordulójában felsorakoztak Alexander Van der Bellen zöld párti jelölt mögött, a WSJ szerint
az osztrák Zöldek pártja bár "finomabb modorú", de nem kevésbé számít szélsőségesnek, mint az FPÖ.
Hoferhez hasonlóan Van der Bellen is hevesen ellenzi a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodást (TTIP), a két pártnak az Oroszországgal kapcsolatos engedékeny nyilatkozatai pedig szinte megkülönböztethetetlenek egymástól.
A Politico című brüsszeli hírportál szerint az osztrák elnökválasztás tanulságai közül a legfontosabb, hogy Európában szétmorzsolódóban van a bal- és jobbközép pártokra alapuló, második világháború utáni politikai felépítmény. Arra is felhívták a figyelmet, hogy
egy ország gazdagsága és jóléte a jelek szerint önmagában nem akadályozza meg a populisták térnyerését.
Az olasz Corrierének nyilatkozó francia politológus, Domique Reynié szerint Európa megkönnyebbülése indokolatlan, "a populista erők készen állnak kormányozni Párizstól Varsóig", ahogyan ez
Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában, Ausztriában" is megtörtént.
Bár a populisták nem nyerték meg a választást, de egyértelműen megerősítést nyert, hogy az osztrák társadalom "barnul" - állapította meg kommentárjában a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap.
A baloldali román Cotidianul szerint az osztrák elnökválasztás egyik tanulsága az, hogy nem lehet
a választásokon kizárólag a nagyvárosi elitre figyelni, és úgy tűnik, ezt a leckét a Szabadságpárt tanulta meg jobban.
A kilenc tartományi központ közül nyolcban ugyan Van der Bellen győzött, de ezekben az összlakosság harmada él csak. A választók több mint fele kisvárosokban és községekben lakik, akiket Hofer a maga nacionalista retorikájával jobban meg tudott szólítani - véli a lap.
Norbert Hofer elnökválasztási veresége csalódást okozott az orosz vezetésnek, mert a moszkvai politikai elit arra számított, hogy hozzájárul a Krím státusával kapcsolatos osztrák álláspont felpuhulásához - írta a Kremlhez közel álló forrásra hivatkozva Gazeta.ru hírportál.
Az online kiadvány szerint az orosz vezetés szövetségeseket lát az euroszkeptikusokban és a jobboldali populistákban a Moszkva elleni szankciós politikával szemben. Idézte Hofer egy korábbi, a Die Pressének adott nyilatkozatát, amelyben a politikus "nagy hibának nevezte", hogy a Krímet 1954-ben Ukrajnának ajándékozták. Elismerte, hogy a félsziget orosz visszacsatolása a nemzetközi jog megsértésével történt, de úgy vélekedett, hogy a Nyugatnak "pragmatikusan" kell eljárnia a szankciók ügyében.
Oleg Bondarenko politológus az internetes médiumnak nyilatkozva úgy vélekedett: Alexander Van der Bellen szoros győzelme annak a jele, hogy megszűnt az úgynevezett "Chirac-effektus". Bondarenko ezzel a 2002-es francia elnökválasztásra utalt, amikor Jacques Chirac elnök a második fordulóban az idegengyűlöletet bírálva a voksok 80 százalékát tudta megszerezni a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pennel szemben.
Mint mondta, az ultrajobboldali retorika még mindig ijesztően hat az európaiakra, de kevésbé, mint korábban.
