Jobb, ha belenyugszunk: Clinton vagy Trump lesz az elnök

2016.06.07. 16:58

Sokszor jósolták már, de most már szinte tényleg valóság: Clinton–Trump-küzdelem lesz a Fehér Házért. Az egyetlen, ami az utolsó előtti, egyébként jelentős előválasztási körön kívül ebbe belekavarhat, az a Demokrata Párt nyári konvenciója. Legalábbis Bernie Sanders ezt hiszi.

A világ egy lépéssel megint közelebb került ahhoz, hogy jövő év elejétől a történelem első női amerikai elnökével legyen dolga, miután az AP saját becslése szerint Hillary Clinton megszerezte a Demokrata Párt elnökjelöltségéhez szükséges 2383 szavazatot.

A hírügynökség egy, a demokraták szuperdelegátusai (olyan prominensek, akik szabadon szavazhatnak a párt július 25-én kezdődő philadelphiai elnökjelölt-jelölő konvencióján) körében végzett felmérésre hivatkozik.

Eldőlni látszik Clinton jelöléseForrás: AFP/Jonathan Alcorn

Nélkülük még szoros is lehetne

Ez alapján a nem kötött szavazatok túlnyomó többségét – 571:48 arányban – a volt külügyminiszterre és first ladyre adják majd. Ha ez tényleg így van, az azt is jelenti, hogy Clinton a keddi előválasztási körtől függetlenül elnökjelöltnek érezheti magát,  pedig most hat államban, összesen 694 kötött mandátumú delegátus – köztük a kaliforniai 475 és a New Jersey-i 126 – támogatásának megszerzése a tét.

Sanders hívei még kitartanakForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Maren Hennemuth

Clintonnak eddig 1812 biztos szavazata van, így ha a mai szavazásokon a 694-ből esetleg elnyerné 571 küldött támogatását, akkor tényleg nem lenne több kérdés. Mivel azonban a közvélemény-kutatásokat összesítő RealClearPolitics szerint Kaliforniában csak hibahatáron belül vezet pártbéli riválisával, Bernie Sandersszel szemben, a végső szót alighanem tényleg a konvención mondják ki,  hiszen a maiakon kívül már csak egy előválasztás, a Washington fővárosi maradt hátra, ahol 20 biztos szavazatot lehet szerezni.

Még van tennivaló

A volt first lady ezért egyelőre nyugtával zárja a napot, mondván, hízelgőek az AP számításai, de a keddi hat államban még győzni kell.

Ahogy egy Long Beach-i kampányrendezvényen fogalmazott: A hírek szerint történelmi, példátlan pillanat előtt állunk, de van még tennivalónk, nem?”  Hát de.

Még harcolForrás: MTI/EPA/Paul Buck

A The New York Times szerint például az, hogy a következő hetekben megszerezze a Sanderst masszívan támogató fiatalok támogatását, javítson – az e-mail botrányaiban és néhány látványos pálfordulása miatt megkopott – hitelességén, illetve állítson valami mást is a világról, mint hogy egyenlő bért a nőknek. Sanders éppen ezekbe kapaszkodva nem adja fel a küzdelmet,  mondván, úgyis a konvenció dönt majd az elnökjelöltről.

Kalifornia és a konvenció: Sanders két reményeForrás: AFP/2016 Getty Images/Scott Olson

„Sajnálatos, hogy a média elhamarkodottan ítélve figyelmen kívül hagyja a Demokrata Párt Országos Bizottságának (DNC) ajánlását arról, hogy a szuperdelegátusok szavazatát a konvenció előtt ne számolják” – kesergett a vermonti szenátor szóvivője, Michael Briggs.

Ha Trump oké, akkor Clinton is

A The Washington Post szerint viszont már felesleges a számháború, mert ha a közvélemény elfogadta, hogy a republikánusok Donald Trumpot jelölik – akit ugyancsak az AP már május végén elnökjelöltnek kiáltott ki, noha ő is csak a párt ma esedékes, öt hátralévő előválasztásán szerzi majd meg biztosan a delegátusok abszolút többségének támogatását –, akkor hasonlóképpen Clinton személyébe is bele kellene törődni.

Van, aki még nem törődött bele ClintonbaForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Maren Hennemuth

Ugyanis, dilemmázik a lap, ugyan hova szavazna az egyszeri szuperdelegátus, amikor azt látja, hogy Clintont a kötött szavazatú küldöttek többsége is – több mint 54 százaléka – támogatta eddig. Ha elfogadjuk ezt az érvelést, akkor kijelenthető, hogy az Egyesült Államokban Donald Trump és Hillary Clinton alighanem öldöklő küzdelme várható  nyár közepétől a november 8-i elnökválasztásig.

De azon ki nyer?

Ezt lehetetlen megjósolni. A már idézett felmérésösszesítő szerint Clinton előnye Trumppal szemben átlagosan 2 százalékos: van olyan kutatóintézet, amelyik szerint 6 százalékkal vezet, de van olyan is, ahol 3 százalékos Trump-előnyt mérnek. (Bernie Sanders ezzel szemben masszívan 10 százalékkal veri az ingatlanmágnást.)

Trump nagyobbat kapna SanderstőlForrás: AFP/Josh Edelson

Ahogy valamennyi elnökválasztáson, úgy az idein is kulcskérdés lesz az úgynevezett billegő államok eredménye.

Átadják az ohiói elektori szavazatokat a Kongresszusban 2013 januárjábanForrás: AFP/2013 Getty Images/Chip Somodevilla
De miért ők döntenek?
Az Egyesült Államokban a választók közvetetten szavaznak az elnökjelöltekre, az egyszeri állampolgár valójában az elektori kollégiumba delegál tagokat. Az 538 tagú testületbe minden állam a lakosságszámával arányos elektort küld, akik – két állam, Maine és Nebraska kivételével – a győztes mindent visz elve alapján testületileg az államukban többséget szerzett elnökjelöltre szavaznak.
A legextrémebb esetben tehát ha egy jelölt csak a 11 legtöbb elektort küldő államban győz, azzal már túllépné az elnökké választásához szükséges 270 szavazatot, és a többi 40 állam eredményétől függetlenül megnyerné a választást. Ez azonban kizárt, mert az államok többségéről – a mindkét irányba húzó legnépesebbekről is – előre tudható, melyik párt jelöltje mellett szavaznak. A harc azokért az államokért megy, ahol ezt nem lehet megjósolni: a billegőkért.

Az alábbi térképen szürkével jelöltük azokat az államokat, ahol nem lehet biztosan megmondani, hogy Trumpot vagy Clintont favorizálják-e.

Forrás: Origo/RealClearPolitics

Ezek az államok összesen 180 elektorral rendelkeznek, az elkötelezett államokból Hillary Clinton 194, Donald Trump pedig 164 elektor szavazatára számíthatna, ha holnap rendeznék az elnökválasztást. De még a demokrata konvenciót sem tartották meg.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK