Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A magyar kormány Nagy-Britannia európai uniós tagságának megőrzése mellett érvelő hirdetést jelentetett meg hétfőn a brit sajtóban. A Daily Mail című konzervatív napilapban közölt egész oldalas hirdetés Orbán Viktor miniszterelnöknek a brit választókhoz szóló üzenetét tartalmazza. Joggal merül föl a kérdés, hogy miért döntött úgy a kormány, hogy a sokszor kritizált Európai Unió mellett kampányoló hirdetést közzéteszi?
Kovács Zoltán kormányszóvivő minderre a következő magyarázatot adta: Magyarország szerint Nagy-Britannia uniós tagsága azért fontos, mert az erős Európa a nagy tagállamok együttműködésével valósítható meg. A magyar kormányt sokszor vádolták Európa-ellenességgel, azonban mostani „pro európai hozzáállása” is jól mutatja, hogy elszántan és szilárdan hisz az unió által elért eredmények fontosságában, még ha sok esetben másként is képzeli el a kontinens jövőjét.
Szijjártó Péter külügyminiszter szerint az EU és Magyarország érdeke megegyezik abban, hogy Nagy-Britannia maradjon az Európai Unió tagja. Nagy-Britannia kilépése az EU-t
gazdaságilag és politikailag is rendkívüli módon meggyengítené,
hiszen a szigetország Európa második, a világ ötödik legnagyobb és legerősebb gazdasága. Az Európa jövőjéről folytatott uniós vita során a britek számos olyan gondolatot képviselnek, amelyek ha nem jelennek meg hangsúlyosan, akkor a vita Magyarország szempontjából rossz irányt vehet majd.
A nyilatkozatokból is egyértelműen látszik, hogy a magyar kormány számára a britek maradása több szempontból fontos lenne. Egyrészt Orbán Viktor és David Cameron között 2010 óta jó kapcsolat alakult ki. Több esetben közösen léptünk föl az uniós színtéren, így sikerült olyan eredményeket elérnünk, amikben a német vagy francia fél nem támogatta volna a magyar kormányt. A britek távozása tehát egy fontos, unión belüli szövetséges elvesztését jelentené Magyarország számára.
Nagy-Britannia akkor sem fogalmazott meg éles kritikát az Orbán-kormánnyal szemben, amikor többek között a médiatörvény vagy a bevándorlás ügyében tartott külön vitanapot az Európai Parlament. A britek részben távolsággal, részben egyetértően figyelték a Magyarország körül zajló eseményeket, ami szintén a kormánynak kedvezett. Ráadásul
Cameron többször fogadta a magyar kormányfőt,
és idén Budapestre is ellátogatott.
A másik okot már sokkal inkább a pártpolitikai mezőben kell értelmezni. A 2014-es európai parlamenti választáson meglehetősen szoros eredmény született. Az Európai Néppárt (EPP) 221, míg a szocialisták 191 képviselőt szereztek. Az európai konzervatívok frakciójában politizáló brit konzervatívok végeztek a harmadik helyen 70 mandátummal. Hetedik helyen végzett 48 mandátummal a Szabadság és Demokrácia Európája nevezetű tömörülés, aminek a legnagyobb tagpártja a Brit Függetlenségi Párt. Jól látszik tehát, hogy
a két brit dominanciájú frakció együttesen 118 mandátumot birtokol,
ami már egy nagyon komoly súlynak tekinthető az EP-ben.
A britek távozása tehát alapvetően borítaná föl a politikai egyensúlyt – érezhetően a baloldali, liberális és zöld alakulatok javára. Ez minden bizonnyal ellentétes lenne a mostani kormánypártok érdekeivel. Másrészt az elmúlt években már többször pletykaszinten fölmerült, hogy abban az esetben, ha a Fidesznek távoznia kellene a Néppártból, akkor várhatóan valamelyik brit alakulattal ülne egy frakcióba. Bár a Fidesz nagyjából 9-11 mandátumot tudna hozni egy-egy frakciónak, de ez érzékeny veszteség lenne az EPP-nek, és komoly nyereség az uniókritikus erőknek.
Ráadásul egy június elején készített összesítés szerint, ha most tartanák az EP-választásokat, még a 2014-esnél is szorosabb eredmény születne. A voksolást az EPP nyerné, de csupán tízzel szerezne több mandátumot, mint a szocialisták. A harmadik helyen a liberálisok végeznének, de a negyedik és az ötödik helyen a korábban említett, két brit dominanciájú frakció végezne. Ha még az unióval szemben legkritikusabb erőket is hozzászámítjuk ehhez a csoporthoz, akkor könnyen lehet, hogy az
EPP-vel együtt többséget szereznének a baloldallal szemben.
A brexit negatív gazdasági hatásai mellett a politikai következmények is alapvetően befolyásolhatják az uniós színteret. A brit távozással vélhetően a jelentősen csökkenne az euroszkeptikus tábor befolyása, míg a zöldek és a liberálisok erősödnének. Összességében az Orbán-kormány a britek kilépésével nemcsak egy fontos szövetségest veszítene el az uniós színtéren, hanem az Európai Parlamentben lévő manőverezési lehetőségei is nagyban beszűkülnének.
