A lengyelek abban bíznak, hogy nő a szerepük az EU-ban, és a román lapok is igyekeznek a brexit pozitívumaira koncentrálni. A franciák már borúlátóbbak: a szombati lapokban a berlini fal leomlásához hasonlították a brexit jelentőségét - csak éppen más előjellel. A kínai lapok szerint pedig beláthatatlan következményei lesznek a britek kilépésének.

A lengyel Rzeczpospolita című jobbközép, független napilap szombati brexites kommentárja azt írja, hogy Lengyelország számára is számos kockázattal jár a britek kiválása. Főleg azért, mert több szempontból is szövetségest láttak Nagy-Britanniában. Mindezek ellenére mégis úgy látja a cikk írója, hogy a jelenleginél nagyobb lehet Lengyelország jelentősége az EU-ban. Céljuk, hogy

minél hamarabb bevezessék az eurót, és – ha lehet – Lengyelország kerüljön be az EU "kemény magjába".

A WSieci című konzervatív hetilap azt írja, hogy az uniós tagállamok között megindul a küzdelem a befolyásért, és a súlypont még jobban Franciaország és Németország felé tolódik majd. Szerintük Lengyelország a brexit után átvehetné Nagy-Britannia eddigi szerepét, kiállva a rugalmas, az állampolgárokat meghallgató, bürokráciamentes EU mellett. 

Növekvő orosz étvágy

A román liberális lap, az Adevarul szombati brexites cikke szerint érdemes a brexit pozitív hatásaira is odafigyelni. A cikk szerzője szerint az Európai Unió megerősödik Nagy Britannia távozása után, ráadásul egyszerűbb lesz a döntéshozatal is. Nem lesz már kerékkötője az Európai Egyesült Államok megalakulásának, amelyben felértékelődnek a kelet-közép-európai államok, köztük Románia is. 

"A kilépésre voksolók közül sokan inkább azt üzenték szavazatukkal, hogy nem ilyen uniót akartak, és nem mindenáron"Forrás: Anadolu Agency/2016 Anadolu Agency/Rui Vieira

Szintén az Adevarulban írt egy Angliában élő újságíró is a brexitről, aki szerint hiba az euroszkeptikusokban az EU-t megsemmisíteni akaró ellenséget látni. Azt írja, hogy a kilépésre voksolók közül sokan inkább azt üzenték szavazatukkal, hogy nem ilyen uniót akartak, és nem mindenáron. Szerinte az EU-nak

intézményi reformra van szüksége, ha fenn akar maradni, és le kell tennie arról, hogy egy államok feletti szuperhatalommá váljon.

A jobboldali Evenimentul Zileiben azt írják, hogy a brexittel csak Oroszország nyer, amelynek még jobban megnő majd az étvágya. A brit ellenkezés nélkül Németország még inkább Oroszország felé fogja húzni az Európai Uniót - a kelet-európai országok legnagyobb rémületére. A cikk írója szerint így a migrációs válságtól amúgy is meggyengült EU aligha kerülheti el a szétesést. 

Nem a világ vége

A francia sajtó a Brexitet a berlini fal összeomlásához hasonló jelentőségű történelmi eseményként értékelte. A lapok címoldalán olyan szavak és kifejezések jelentek meg, mint világméretű földrengés; mennydörgés; figyelmeztető lövés; Európát kiütötték; Európát földrengés rázta meg. Az ilyen erős kifejezéseket használó újságok attól tartanak, hogy a brexit fertőző lehet, és dominóhatást indíthat el az Európai Unióban. A megrökönyödés mellett arról is többen írtak, hogy a brexit valódi politikai lehetőséget teremtett Francois Hollande francia elnöknek Európa megmentésére. 

A baloldali liberális Le Monde szerint "az EU-ra történelmi csapást mértek", a Libération egyszerű Good Luck felirattal kíván sok szerencsét a kötélen lógó Boris Johnsonnak, Nagy-Britannia várható következő kormányfőjének. A lap szeirnt Európa közös háza ég, és arra kérik a vezető európai politikusokat, hogy lépjenek fel, és erősítsék meg az Európai Parlament politikai súlyát. A Le Figaro szerint az Európai Unió megmentéséhez mindent újra kell gondolni: a módszert, a célokat és a résztvevőket egyaránt. Ennek ellenére a konzervatív lap szerint Nagy-Britannia kilépése az EU-ból

nem a világ vége, hanem csak azé az Európai Unióé, amelyet eddig ismertünk.

Fenyegetőző tagállamok

A kínai média szombati értékelő kommentárjai szerint a brexitnek csak vesztesei vannak és a következmények beláthatatlanok. Éppen ezért úgy gondolják, hogy az Európai Unió nem halogathatja tovább intézményeinek reformját. A Global Times egyik cikkében azt írja az egyik kínai újságíró, hogy Nagy-Britannia egyet lépett hátra, az EU-nak pedig további hanyatlással kell szembenéznie. Szerinte a brexit egy csapás az európai integrációra nézve, és Európa általános hanyatlásával magyarázza az egészet. Azt írja, hogy eddig az Atlanti-óceán két oldala jelentette a világ központját, de mára a hangsúly áttevődött a csendes-óceáni térségre. Kelet-Ázsia több évtizedes gazdasági fejlődést tud felmutatni, míg

Európa mára csupán a világ múzeumainak és turisztikai célpontjainak központja maradt.

Azt is írja, hogy a brexit és következményei elsősorban az Egyesült Államoknak hozhatnak hasznot, hiszen a valuták dominanciáját tekintve egy erős versenytársa gyengül meg, politikailag pedig könnyebb lesz számára Európa befolyásolása.

A China Daily című angol nyelvű napilap egyik írása szerint Európa hatalmas kihívások előtt áll. A szerző a populista politikai erők megerősödését látja, és szerinte is tartani kell – a már sokak által emlegetett – dominóhatástól. Szerinte ez nem feltétlenül a kilépések sorát indíthatja el, hanem olyan helyzetet hozhat, amelyben

a tagországok különleges igényekkel bombázzák Brüsszelt, azzal fenyegetve, hogy azok nem teljesítése esetén ők is távoznak.

A kínai médiában több írás is foglalkozik a brexit Kínára gyakorolt várható hatásaival, illetve a Kína és az – Egyesült Királyság nélküli – EU közötti viszony jövőbeni alakulásával. Kína állítólag arra használná fel az alkalmat, hogy még szorosabbra fűzze gazdasági, kereskedelmi kapcsolatát egy, a saját ügyeiben magabiztosan eljáró, integrációját folytató unióval.