A szerbiai ENSZ szerint Magyarország nemzetközi jogot sért a határon

2016.07.08. 18:25

Az ENSZ szerbiai képviselete szerint a magyar hatóságok csak napi 30 menedékkérő kérelmét fogadják el, sok embert visszaküldenek Szerbiába várakozni. A nemzetközi jog szerint minden menedékkérőnek joga van ahhoz, hogy belépjen oda, ahol menedéket akar kérni, véli a képviselet. Az unió menekültügyi hivatala szerint 2016 első öt hónapjában többen adtak be menedékkérelmet, mint a 2015-ös rekordévben. A legtöbb menedékkérő Szíriából érkezett, és Németországban adott be kérelmet.

Aggodalmát fejezte ki az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerbiai képviselete július 8-án, pénteken, mert szerinte romlik a szerb–magyar határon várakozó migránsok helyzete, számuk két nap alatt megduplázódott, és többen is arról számoltak be, hogy a magyar hatóságok nem engedték, hogy átadják menedékjogi kérelmüket, és - mint fogalmaztak - „visszazavarták őket Szerbiába”.

Nem tudták átadni a kérelmüket 

A képviselet honlapján megjelent közlemény szerint 120 migráns jelezte, hogy nem tudta átadni kérelmét a magyar hatóságoknak. Az ENSZ közleménye szerint a nemzetközi jog értelmében minden menedékkérőnek joga van ahhoz, hogy belépjen annak az országnak a területére, ahol menedéket akar kérni. A migránsok azonban jelezték, nem tudták átadni kérelmüket, és visszaküldték őket Szerbiába. A magyar hatóságoknak naponta harmincan adhatják át menedékjogi kérelmüket, míg százaknak kell gyakran embertelen körülmények között akár hetekig is várakozniuk arra, hogy sorra kerüljenek.

A szabad ég alatt várakoznak 

Az új magyar határrendészeti szabályozást követően, amely kedd éjfélkor lépett életbe, 1300-ra nőtt a határ szerbiai oldalán várakozók száma, főleg nők és gyerekek rekedtek Szerbiában. Néhány száz migránst a szerb hatóságok a szabadkai befogadóközpontban helyeztek el, ám mintegy 800-an a szabad ég alatt, a magyar tranzitzónán kívül várakoznak.

Illegális utakra léphetnek 

Arra is figyelmeztetett az ENSZ szerbiai képviselete: a szigorú intézkedések arra sarkallhatják a migránsokat, hogy veszélyesebb, illegális útvonalakat keressenek, és kitegyék magukat az embercsempészek kénye-kedvének. Halmozottan veszélyes helyzetben vannak a kísérő nélküli gyerekek – olvasható a közleményben.

A szerb ENSZ-képviselet szerint Magyarország nem tartja be a nemzetközi jogot, amikor nem fogadja a menedékkérők kérelmeitFotó: Dudás Szabolcs - Origo

2016 rekordévnek ígérkezik 

2016 első öt hónapjában az Európai Unióban beadott menedékkérelmek száma már meghaladta a félmilliót, és ez jóval több a tavalyi év ugyanezen időszakához képest – közölte pénteken az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO), amelynek előrejelzései szerint a tavalyihoz hasonlóan a 2016-os év is rendkívülinek ígérkezik a menekültügy szempontjából.

Sok a kísérő nélküli kiskorú 

Az EASO emlékeztetett rá, hogy 2015-ben rekordszámú, csaknem 1,4 millió menedékkérelmet adtak be az európai közösség, Norvégia és Svájc területén, és ebből kevesebb mint 350 ezret a tavalyi év első öt hónapjában.

2016 májusában ezen országokban több mint 99 ezren folyamodtak a hatóságokhoz menedékkérelemmel, és ez az előző hónaphoz képest 5 százalékos növekedést jelent. Az EASO kimutatásai alapján a menedékkérelmek 96 százaléka esetén fordultak a kérelmezők első alkalommal a hatóságokhoz, és a menedékkérők 2,7 százaléka volt kísérő nélküli kiskorú.

A legtöbben Szíriából jöttek 

A legtöbb menedékkérő Szíriából érkezett: májusban 28 056 szíriai állampolgár kívánt menedékjogával élni. Őket követik az afgánok 15 648 és az irakiak 10 341 benyújtott kérelemmel. E három népcsoport kérelmei teszik ki az összes beadvány 55 százalékát. Negyedik helyen állnak a nyugat-balkáni államokból származók, összesen 4736 kérelemmel. A fentieken kívül jelentős számú beadvány érkezik pakisztáni, iráni, nigériai, orosz, valamint eritreai állampolgároktól.

A legtöbben Németországba mentek 

Az EASO adatai szerint 2015-ben a beadott kérelmek alapján a szíriai menedékkérők legfontosabb célpontjainak Németország (162 495) és Magyarország (64 585) számítottak. Ausztriában 25 015 szíriait regisztráltak a hatóságok az EU menekültügyi ügynöksége szerint.

2015-ben Magyarországon vették nyilvántartásba a legtöbb afganisztáni menedékkérőt (46 230), ezt követte Svédország (20 780), Finnország (20 465) és Ausztria (13 545). Az APA osztrák hírügynökség ugyanakkor megjegyezte, mivel a Magyarországon kérelmet beadó menedékkérők nagy része még az eljárás befejeződése előtt ismét elhagyta az országot, érdemes külön esetként kezelni e tranzitországot.