Dél-kínai-tenger: Kína nem fogadja el az ítéletet

dél-kínai-tenger, Hága, Kína, Fülöp-szigetek
Hága, 2016. július 12. Transzparensekkel tiltakoznak Kína területi követelései ellen a hágai Békepalota előtt 2016. július 12-én. Ezen a napon a hágai Állandó Választottbíróság ítéletben kihirdette a Fülöp-szigetek és Kína területi vitájában hozott döntését, miszerint Kínának nincs történelmi joga a dél-kínai-tengeri területekhez és az ott található nyersanyagok kitermeléséhez. A vizsgálatot a Fülöp-szigetek kezdeményezte 2013-ban a Kínai Népköztársaság területi követeléseinek megkérdőjelezésére. (MTI/AP/Mike Corder)
Vágólapra másolva!
Egy nemzetközi bíróság tegnap kimondta: Kínának nincs „történelmi joga” a dél-kínai-tengeri területekhez. Ahogyan várni lehetett, a kínaiak nem fogadják el a döntést, és további kétoldalú tárgyalásokat akarnak a Fülöp-szigetekkel. Erre lehet is esély, mert a frissen megválasztott Fülöp-szigeteki elnök az elődjénél nyitottabb a megegyezésre.
Vágólapra másolva!

A hágai székhelyű Állandó Választottbíróság tegnap döntött a dél-kínai-tengeri területekről Kína és a Fülöp-szigetek vitájában. A bíróság kimondta, hogy

Kína megsértette a Fülöp-szigetek szuverenitását

a szigetországhoz közeli zátonyokon való terjeszkedéssel és nyersanyag-kitermeléssel. A nemzetközi szerződések megsértése mellett tevékenységével állandó és visszafordíthatatlan károkat okozott több korallzátony ökoszisztémájában.

Kína területi követelései ellen tiltakozók a hágai Békepalota előtt az ítélethirdetés napján Forrás: MTI/AP/Mike Corder

Két ország apró szigetek és korallzátonyok feletti vitája nem feltétlenül tartana számot globális érdeklődésre. Ám az ügy Kína és a regionális hatalmak küzdelméről, közvetve pedig Kína nagyhatalmi ambícióiról szól. Így nem lepődhetünk meg azon, hogy mindenki figyelemmel követi a döntést és az érintettek reakcióit.

Véget vetni a történelmi megaláztatásnak

Kína a területek feletti fennhatóságot „történelmi jogaira” hivatkozva követeli, de természetesen elsősorban stratégiai megfontolások vezetik. Az állami tulajdonú olajvállalatok a terület alatti olajmezőkre pályáznak, a halászok pedig abban bíznak, hogy könnyebben hozzáférhetnek a halállományhoz.

A kínai vezetés számára katonai szempontból is van jelentősége a területnek. A part menti nagyvárosok és ellátási útvonalaik biztonságát javíthatja a tenger uralma. A hadsereg pedig

atomtengeralattjáró-flottáját érezheti nagyobb biztonságban,

ha a területen kívül tarthatja más nagyhatalmak hadihajóit és tengeralattjáróit.

A stratégiai szempontok mellett azonban valóban fontosak lehetnek a történelmi érvek is – még akkor is, ha ezek mostani formájukban először csak a 20. század végén merültek fel. A dél-kínai tengerről 2014-ben könyvet író brit újságíró, Bill Hayton szerint területeik elvesztése miatt a kínaiak

a 20. század első felére mint a „nemzeti megaláztatás” korszakára tekintenek.

Ez szerintük csak a korábbi területek visszaszerzésével zárható le teljesen. Makaó és Hongkong felett már megszerezték az irányítást, de Tajvan még hátra van. Az egyre erősebbé váló Kína pedig már olyan területek irányítására is feljogosítva érzi magát, amelyek a történelem során általában közös használatban voltak, de mivel nem a szárazföldön vannak, egész pontosan nincs meghatározva, ki a jogos tulajdonosuk.

Csak egy darab papír

A Választottbíróság az ítéletében kimondta, hogy Kínának nincs történelmi joga a területekhez, így a Fülöp-szigetek partvonalától számított 200 tengeri mérföldes körzetbe eső szigetek, zátonyok, homokpadok nem tartoznak Kína gazdasági övezetébe.

A kínaiak már előzetesen közölték, hogy semmilyen döntést nem fogadnak el, és ennek megfelelően reagáltak az ítéletre. Liu Csen-min kínai külügyminiszter-helyettes közölte:

reméli, hogy az ítéletet a Fülöp-szigetek kormánya csak egy darab papírnak tekinti

majd, és folytatódhatnak a kétoldalú tárgyalások.

A CNN szerint a külügyminiszter-helyettes arról is beszélt, hogy a vitatott területek felett Kína légvédelmi azonosítási zónát állíthat fel attól függően, hogy mekkora biztonsági fenyegetéssel szembesülnek. Egy ilyen zóna felállítása azt jelenti, hogy a tenger feletti légtérbe érkező gépeknek először Kínát kell értesíteniük.

Fülöp-szigeteki hadihajók a dél-kínai-tengeren Forrás: AFP

Az ítéletet hasonlóan értékeli a Kínával nem sok mindenben egyetértő tajvani vezetés is. Nekik az a legnagyobb problémájuk, hogy a bíróság döntése szerint a Tajvan által megszállt Itu Aba csak egy szikla, és nem sziget. Így Tajvannak nincs kizárólagos joga a rajta található természeti erőforrások kiaknázására. Ezért a döntés után – jelképes válaszként – egy hadihajót küldtek a térségbe járőrözni.

Csendes a Fülöp-szigeteki reakció

Az ítéletet üdvözölte a Fülöp-szigetek, a Kínával hasonló kérdésben vitát folytató Vietnam, és az eseményeket figyelemmel követő Egyesült Államok is. A vietnami külügyminisztérium szóvivője azt közölte: támogatják a viták békés – diplomáciai és jogi úton – történő rendezését, az erő és a fenyegetések alkalmazása helyett.

A Fülöp-szigetek külügyminisztere mindössze egy rövid közleményt olvasott fel a döntés utáni sajtótájékoztatóján. Azt mondta: az ítéletet szakértőik elemzik, és

a feleket „józanságra és önmérsékletre” szólította fel.

A BBC manilai tudósítója szerint ez a visszafogott hangnem nem véletlen. Az országban nemrég tartott választásokon vereséget szenvedett az ügyet nemzetközi bíróság elé terjesztő Benigno Aquino elnök. A jelek pedig arra utalnak, hogy utódja, Rodrigo Duterte nyitottabb a kérdés kompromisszumos kezelésére. Ennek része lehet egy olyan alku, hogy a a gazdasági válsággal küzdő Fülöp-szigeteknek Kína befektetésekre tesz ígéretet.