Törökország az Európa Tanács tagjaként nem állíthatja vissza a halálbüntetést – mondta a nemzetközi szervezet főtitkára. Christian Kern osztrák kancellár arra figyelmeztette Ankarát: a halálbüntetés bevezetése összeegyeztethetetlen azzal, hogy Törökország az Európai Unió tagja akar lenni.

Az Európa Tanács (ET) főtitkára, Thorbjorn Jagland a berlini lap online kiadásában ismertetett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az ET egyetlen tagállama sem alkalmazhatja a halálbüntetést. Rámutatott, hogy Törökország nem csupán csatlakozott az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez, hanem ratifikálta a 6. és a 13. kiegészítő jegyzőkönyvet, amivel vállalta, hogy minden körülmények között elutasítja a halálbüntetést.

Erről beszélt az ET szóvivője, Daniel Höltgen is a szervezet székhelyén, Strasbourgban tett nyilatkozatában, amelyben kiemelte: a halálbüntetés nem fér össze az ET-tagsággal.

Fehéroroszország éppen azért nem tagja a szervezetnek, mert ott van halálbüntetés – magyarázta a szóvivő.

Az ET tevékenységének alapját jelentő Emberi Jogok Európai Egyezménye ugyan engedélyezi a halálbüntetést elrendelő bírósági ítéletek végrehajtását, de az 1983-ban elfogadott 6. jegyzőkönyvben a tagállamok rögzítették, hogy el kell törölni a halálbüntetést, a 2002-ben elfogadott 13. jegyzőkönyvben pedig vállalták, hogy minden körülmények között elvetik a halálbüntetést.
Az 1949-ben alapított ET-hez Törökország 1950-ben csatlakozott. A regionális nemzetközi szervezetnek 47 tagja van. Legfőbb célja az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló, 1950-ben elfogadott egyezmény érvényesítése.

Összeegyeztethetetlen az uniós csatlakozással

A halálbüntetés bevezetése összeegyeztethetetlen azzal, hogy Törökország az Európai Unió tagja legyen – jelentette ki Christian Kern osztrák kancellár hétfőn.

"Ha bevezetik a halálbüntetést, azzal búcsút intenek a demokratikus közmegegyezésnek. Világos, hogy akkor Törökország nem lehet partner" – jelentette ki Kern.

Kern szerint ki kell várni a törökországi történések alakulását. A kancellár egyúttal reményét fejezte ki, hogy stabilizálódni fog a helyzet. "Törökország sem engedheti meg magának, hogy bezárja az ajtókat" – mondta, hozzátéve, hogy szükség van Törökország stabil partnerségére.

Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter egy hétfői lapinterjúban "teljesen elfogadhatatlannak" nevezte a halálbüntetés bevezetését. Ezt a büntetési formát mi kegyetlennek és embertelennek tartjuk, és elutasítjuk – szögezte le a tárcavezető.

Merkel: Mélységesen aggasztó

Angela Merkel német kancellár hétfőn felszólította Recep Tayyip Erdogan török államfőt, hogy a katonai puccskísérlet utáni helyzetben tartsa be a jogállamiság elveit.

Német hírportálok beszámolói szerint a kormány egyik szóvivője Berlinben újságíróknak elmondta, hogy a kancellár a török államfővel telefonon folytatott beszélgetésen nyomatékosította: Németország és az Európai Unió a leghatározottabban ellenzi a halálbüntetés visszaállítását, és egy ilyen lépés nem férne össze az uniós tagság megszerzésének céljával.

Rámutatott, hogy Törökország az Emberi Jogok Európai Egyezménye 13. kiegészítő jegyzőkönyvének ratifikálásával vállalta, hogy minden körülmények között elveti a halálbüntetést.

Egyben arra sarkallta a török elnököt, hogy gondoskodjon a jogállamiság és az arányosság elvének érvényesítéséről az államcsínykísérlettel kapcsolatos eljárásokban. Hangsúlyozta, hogy a letartóztatások és elbocsátások hulláma mélységesen aggasztó.

Angela Merkel a telefonbeszélgetésben ismét élesen elítélte a puccskísérletet, és kifejezte együttérzését a sok halálos áldozat és sebesült miatt.