A „magányos farkas” terroristák: valóság vagy mítosz?

2016.08.08. 17:30

Magányos farkas támadóként beszéltek elemzők az elmúlt hetek terrortámadásainak elkövetőiről. De valóban ez volt a helyzet? Egyre többükről derül ki ugyanis, hogy nemcsak egyszerűen hűséget fogadtak az Iszlám Államnak, hanem kapcsolatba is léptek a terrorszervezettel, még ha maguk nem is utaztak Szíriába. Volt, akit legalább hatan segítettek. A hasonló támadások szerves részei az Iszlám Állam stratégiájának, és egy külön csoport áll mögöttük. 

Definíció szerint azt a terroristát szokás magányos farkasnak hívni, aki egyedül támad, nem kap utasításokat, politikai motivációi vannak, és nincs formális kapcsolata egy szervezettel sem. A legnagyobb nehézség az ilyen merénylőkkel kapcsolatban az, hogy nem tartoznak semmilyen sejthez, amelybe be lehet épülni, és le lehet buktatni. 

Daniel Byman, a Georgetown Egyetem professzora és a Brookings Intézet kutatója szerint az ilyen, magányosan véghez vitt támadások általában rosszul szervezettek, gyengébben előkészítettek, sokszor mégis nagy pusztítással járnak. 

Az ilyen támadások nem túl gyakoriak. Egy, a Bloomberg által idézett tanulmány szerint 1968 és 2010 között 5646 terrortámadásból 72-t követett el magányos farkas. Ez 1,3 százalék. Ugyanakkor az utóbbi időben egyre több az ilyen támadás, terrorszervezetek ugyanis egyre többször bátorítják erre követőiket. 

Először még évekkel ezelőtt Anvar al-Avlaki, az al-Kaida egyik vezetője szólította fel ilyen merényletekre nyugati híveit, majd ezt a felhívást az Iszlám Állam is megismételte. 

Abu Mohammed al-Adnani, a terrorszervezet szóvivője és propagandafőnöke 2014 szeptemberében azt mondta, hogy minden elképzelhető módon gyilkolni kell a nyugatiakat: Törd be a fejét egy sziklával, gyilkold meg egy késsel, üsd el az autóddal, dobd le egy magas helyről, fojtsd meg vagy mérgezd meg." 

Sorozatos támadások

Az elmúlt két évben sorra jöttek az eleinte magányos farkasoknak tulajdonított iszlamista támadások. 2014 májusában a Brüsszelben élő francia Mehdi Nemmouche a város Zsidó Múzeumánál kezdett lövöldözni, megölt négy embert. Utána októberben Kanadában, az ottawai parlamentnél egy félig líbiai származású terrorista, Michael Zehaf-Bibeau megölt egy katonát, majd az őrök tűzharcban lelőtték. 

Megemlékezés Koppenhágában, a támadás utánForrás: AFP/Scanpix Denmark/Asger Ladefoged

2015 februárjában Koppenhágában a jordániai-palesztin származású Omar Abdel Hamid el-Husszein előbb egy kiállításon, majd egy zsinagógánál lövöldözött, két embert ölt meg. Júniusban Lyon mellett Yassine Salhi lefejezte a főnökét, majd a kocsijával gáztartályoknak hajtott. 

Az orlandói Pulse Nightclub a támadás utánForrás: AFP/2016 Getty Images/Joe Raedle

Idén júniusban a 29 éves Omar Mateen a floridai Orlandóban egy melegbárra támadt, 49 embert megölt, 53-at megsebesített. Egy nappal később Párizstól nem messze a marokkói származású Larossi Abballa halálra késelt egy rendőrt és a feleségét. 

Júliusban pedig napokon belül jöttek a hasonló támadások. 14-én Nizzában Mohamed Lahouaiej Bouhlel egy teherautóval a tűzijátékra váró tömegbe hajtott, 85-en meghaltak, több százan megsérültek. Rá négy napra Würzburgban a 17 éves afgán Muhammad Riyad baltával támadt egy vonaton egy hongkongi családra. 24-én Ansbachban a szíriai Mohammad Daleel felrobbantotta magát egy fesztivál közelében. Két nappal később Normandiában egy templomban ejtett túszokat Adel Kermiche és Abdel Malik Petitjean, egy idős pap torkát elvágták. Most szombaton pedig a belgiumi Charleroiban egy machetés támadó megsebesített két rendőrt, mielőtt lelőtték. 

Többségüket először mind magányos farkasnak könyvelték el. Pedig valójában mindannyian kapcsolatban álltak az Iszlám Állammal, 

amely vállalta is a felelősséget a merényletekért. 

 

Mi jellemző a valódi magányos farkasra?

A Financial Times szerint az Iszlám Állam felemelkedése előtt a magányos farkas merénylők általában a harmincas éveik közepén jártak, és valamilyen súlyos mentális betegségük volt. Az Iszlám Államhoz kötődő merénylők viszont fiatalabbak, és egy-két kivételtől eltekintve nem volt mentális betegségük, viszont sokkal többen rendelkeznek bűnözői múlttal. 

Az Iszlám Állam zászlaját lengeti egy dzsihádista a szíriai–iraki határonForrás: AFP/HO/Albaraka News

Az ilyen merénylőit az Iszlám Állam ugyanazokon a csatornákon keresztül toborozza, mint amelyeken Szíriába és Irakba hívta a dzsihádistákat. Brit biztonsági források szerint, al-Adnani üzenetének megfelelően, egyre inkább arra szólítják fel a terrorszervezethez csatlakozni vágyókat, hogy maradjanak otthon, és ott gyilkoljanak. A sikeres támadások ráadásul újabb merényleteket vonnak maguk után. 

Erről beszélt a New York Timesnak a Németországban börtönben ülő Harry Sarfo is, aki Brémából ment Szíriába, hogy beálljon az Iszlám Államhoz, hazatérése után pedig letartóztatták. Azt mondta: a terrorszervezet különleges egységének tagjai azt mondták neki és egy szintén német barátjának, hogy már nincs szükségük arra, hogy európaiak menjenek Szíriába, hanem azt akarják, hogy otthon támadjanak. 

Daniel Byman szerint az Iszlám Állam azért biztat egyre több ilyen merényletre, mert folyamatosan szorul vissza Irakban és Szíriában, ráadásul most már Líbiában is támadják őket. Fogy a pénzük is, így látványos támadásokra van szükségük, hogy erejüket mutassák, és ezzel új embereket tudjanak magukhoz vonzani. 

Kyle Orton, a Henry Jackson Society közel-keleti elemzője szerint is az Iszlám Állam tudatosan biztat ilyen támadásokra. Az al-Kaidával ellentétben az Iszlám Állam a lehető legrövidebb időn belül a lehető legtöbb terrorakciót akarja végrehajtani. Szerinte három kategóriára oszthatók a terrorszervezet külföldi támadásai: 

  • irányított, a kalifátusból vezérelt támadások: a merénylőket kiképezték, majd kifejezetten erre a támadásra küldték (vissza) Európába; 
  • javasolt támadások: korábban Szíriában vagy Irakban harcolt embereket küldenek vissza Európába, a támadás kivitelezését jórészt rájuk bízva, de közben a potenciális merénylők egyeztetnek a központtal, ahonnan a végső engedélyt megkapják; 
  • inspirált támadások: a merénylő nem találkozik senkivel a kalifátus központjából, otthon hajtja végre a terrortámadást. 

Tehát mindhárom típusnál az Iszlám Állam elveit követi a merénylő. Orton szerint egyik, a fenti kategóriákba tartozó merénylőt sem lehet „magányos farkasnak" nevezni. 

Nézzük ismét azokat, akik az elmúlt hónapokban támadtak. 

Sebesültet visznek mentőautóhoz a nizzai terrortámadás utánForrás: MTI/EPA/Olivier Anrigo

A nizzai merénylőnek voltak társai, akik segítettek neki például megpakolni a teherautót fegyverekkel. Valószínűleg hosszú ideig tartott megtervezni a merényletet, amelyhez Bouhlel biztosan kapott segítséget is. Már hat társát tartóztatták le, az egyik még pózolt is egy fotóhoz a teherautóban, a gyilkos pedig még sms-t is küldött valakinek percekkel a támadás előtt, hogy több fegyver kell. 

Mehdi Nemmouche kapcsolatban volt Abdelhamid Abaaouddal, a párizsi terrortámadások helyszíni irányítójával. A főnökét lefejező Yassine Salhi Szíriában is élt egy évig. A würzburgi és a normandiai terroristák mind videót készítettek magukról, amelyben hűséget fogadtak az Iszlám Államnak, a videót el is juttatták a terrorszervezethez. 

Az ansbachi Mohammed Daleel pedig az al-Naba, az Iszlám Állam egyik újságja szerint már 2006-ban csatlakozott a szervezet elődjéhez, és egy sebesülés után, egyfajta alvó ügynökként már 2013 tavaszán Európába ment, azóta is folyamatosan kapcsolatban maradt a szíriai központtal.

Nem magányos farkasok voltak

A Foreign Affairs szerint gyakran elkövetik elemzők azt a hibát, hogy egy-egy támadás után, amikor kiderül, hogy a terrorista nem járt Szíriában, és nem kapott ott kiképzést, egyből magányos farkasról beszélnek, még azelőtt, hogy feltérképeznék a kapcsolati hálóját. 

Tavaly a francia és a belga hatóságok is elkövették ezt a hibát: a brüsszeli sejt tagjainak sorozatos merényletkísérleteit nem kötötték össze. 

Több meghiúsult terrortámadásról volt szó. 2015 áprilisában Sid Ahmed Ghlam, egy Franciaországban tanuló fiatal algériai lábon lőtte magát véletlenül, ezért orvosi segítséget kért. Ezután derült ki, hogy előtte megölt egy fiatal nőt, hogy ellopja a kocsiját, és Párizs környéki templomok ellen tervezett terrortámadást – hasonlót, mint ami aztán júliusban Normandiában történt.

Négy hónappal később egy 25 éves marokkói, Ayoub al-Khazzani egy Amszterdamból Párizsba tartó vonaton akart lövöldözni, de besült a fegyvere, és három amerikai lefogta. 

Először őket is magányos farkasnak tekintették, de ez is tévedés volt. Később, a tavaly novemberi párizsi és ez év márciusi brüsszeli terrortámadások után derült ki, hogy mindketten ugyanahhoz a brüsszeli központú körhöz tartoztak, amelyik felelős volt azokért a merényletekért. 

Egy francia tisztviselő azóta már azt is felvetette: ezek a valóban nem túl jól szervezett támadáskísérletek csak elterelésként szolgáltak, hogy közben nyugodtan szervezhessék a nagyszabású támadássorozatot. 

Az Iszlám Állam titkosügynöksége a háttérben

Harry Sarfo, a bűnbánó terrorista szerint sokkal több kapcsolat lehet az elmúlt hónapokban támadó terroristák között, mint amennyi eddig kiderült. Neki a kiképzésén azt mondták, hogy az újonnan beszervezetteket (akik még „tiszták", tehát nem állnak megfigyelés alatt) használják arra, hogy összekössenek merényletre kész embereket olyanokkal, akik az utasításokat adják. 

Tehát a merénylők közvetlenül valóban nem állnak kapcsolatban az Iszlám Állam központjával – közvetítőkön keresztül viszont igen. A kommunikáció fordított irányban is működik: ezek a közvetítők juttatják el a hűségesküről szóló videóüzeneteket az Iszlám Állam propagandacsatornáihoz. 

Az Iszlám Állam harcosainak felvonulása a szíriai Homsz városábanForrás: AFP/HO/Al-Furqan Media

Hasonló vallomásokat más elfogott terroristák is tettek. 

A Harry Sarfót otthoni támadásokra buzdító kiképzők az Iszlám Állam (arab rövidítéssel) Emni nevű egységéhez tartoznak, amely két éve kezdett harcosokat küldeni külföldre. Az Emni a szervezet titkosszolgálata, de ők felelnek a külföldön végrehajtott terrortámadásokért is. Az Emni képezte ki például a párizsi és a brüsszeli merénylőket. Hírszerzési jelentések szerint alvó terroristákat küldött már Ausztriába, Németországba és Spanyolországba is. A szervezetet Abu Mohammed al-Adnani irányítja. 

Egy ritka fotó Abu Mohammed al-AdnanirólForrás: AFP/Youtube

Adnani 39 éves lehet, ő a legmagasabb rangú szíriai a terrorszervezetben (a többi vezető általában iraki). Az amerikaiak ötmillió dolláros vérdíjat tűztek ki rá. Legalább annyira rejtőzködik, mint az Iszlám Államot vezető Abu Bakr al-Bagdadi – még a kiképzéseken is úgy beszélt a terroristajelöltekhez, hogy azoknak bekötötték a szemét, hogy ne lássák. 

Adnani és az Iszlám Állam volt hadügyminisztere, Omar, a csecsen. Ezen a terrorszervezet által kiadott fotón is kitakarták a rejtőzködő propagandafőnök arcát.Forrás: AFP/HO/Al-Itisam Media

Thomas Joscelyn, a Foundation for Defense of Democracies nevű washingtoni elemzőközpont kutatója szerint minden külföldi műveletnél ő mondja ki a végső szót, majd kijelöli azt, aki felelős lesz a támadás megszervezéséért. 

Alárendeltjei közül többen is ismertek. Amerikai hírszerzési források szerint egyikük a francia Abu Souleymane. Ludovico Carlino, az IHS Conflict Monitor nevű londoni kutatóintézet elemzője szerint ő a 30-as évei közepén járhat, és marokkói vagy tunéziai származású. Valószínűleg ő a fő felelőse most az európai terrortámadásoknak. 

Rajta kívül egy szíriait, Abu Ahmadot említenek még, mint a csoport egyik vezetőjét. Néhány másik fontos vezető neve pedig még a párizsi és brüsszeli terrortámadások után derült ki. 

Egyikük Fabien Clain, aki az Iszlám Állam francia nyelvű propagandamagazinját felügyeli, valamint ő volt az, aki beszélt a videón, amelyen a terrorszervezet vállalta a felelősséget a párizsi merényletekért. 

Fabien Clain – nem tudni, hogy a kép mikor készültForrás: AFP/-

Szintén a csoport tagja Salim Benghalem, aki a terrorszervezet egyik hóhéra, és több beszámoló szerint rengeteg foglyot megkínzott. Több forrás szerint komoly szerepe volt a párizsi merényletsorozat megtervezésében. 

Fontos szerepe lehet a csoportban a párizsi születésű Boubaker (vagy Abubakar) el-Hakimnak is, aki már Irakban is harcolt az Iszlám Állam oldalán – öccsével együtt, aki az első Irakban megölt francia dzsihádista lett. Ő az egyik fő képviselője annak, hogy a terroristáknak sok áldozattal járó akciókat kell végrehajtaniuk.

Az Iszlám Állam harcosai egy propagandavideóból kivágott képenForrás: AFP/Al-Furqan Media

Elemzők szerint tehát a dzsihádista támadók elsőre ugyan magányos farkasnak tűnnek, valójában egy egész szervezet áll mögöttük. 

Természetesen azt sem szabad elfelejteni, hogy továbbra is lehetnek olyanok, akik valóban maguk döntik el, hogy ámokfutásba kezdenek – de az elmúlt hetek dzsihádista támadásainál nagy valószínűséggel nem erről volt szó. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK