Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Spanyolországhoz hasonlóan Horvátországban is rövid idő után ismét szavazhatnak az állampolgárok a parlament tagjairól. Az ibériai országgal ellentétben délnyugati szomszédunknál legalább a kormányalakítás sikerült, de a jobbközép kabinet csupán fél évet bírt ki. A Tihomir Oreskovic vezette kormány egyetlen érdemi döntést sem tudott keresztülvinni a parlamenten.
Horvátországban a legutóbb november 8-án tartottak parlamenti választást, akkor a kormányzó Szociáldemokrata Párt (SDP) és a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) fej fej mellett végzett, a kormányalakításhoz szükség volt a harmadik legtöbb szavazatot megszerzett párt, a Híd Függetlenek Listájának támogatására. A Híd javaslatára került technokrata miniszterelnök a kormány élére, ám
fél év alatt szinte semmilyen döntést nem sikerült meghozni.
Július 18-án Andrej Plenkovicot választották meg a HDZ új elnökének, miután Tomislav Karamarko korábbi elnök júniusban lemondott tisztségéről. Plenkovic akkor arról beszélt, hogy a választásokig már csak két hónap van, ezért gyorsan kell cselekedni, kollégáival mindent megtesz annak érdekében, hogy visszaszerezze a HDZ hitelességét, valamint a választók bizalmát.
Plenkovic megválasztása utána a HDZ-nek néhány héten belül sikerült leküzdenie a majd tízszázalékos hátrányát az SDP-vel szemben. A legújabb közvélemény-kutatások szerint az SDP továbbra is vezet, de a HDZ mindössze egy százalékkal marad el tőle. Már megtartották az első miniszterelnök-jelölti vitát is.
A horvát közszolgálati televízió (HRT) által rendezett vitában Zoran Milanovic, az SDP elnöke, aki 2011 és 2016 között már volt miniszterelnök, elismerően szólt ellenfeléről, Andrej Plenkovicról, a HDZ elnökéről. „Andrej az egyik legjobb horvát diplomata, professzionális, pedáns, józan, nem excentrikus és jó hírnévnek örvend" – mondta. Plenkovic szintén jó diplomatának nevezte Milanovicot, mindazonáltal úgy vélte, hogy az SDP elnöke ennek ellenére "nem volt jó kormányfő".
A HDZ elnöke adócsökkentést ígért,
míg az SDP elnöke úgy vélte, a gazdaság jelenlegi állapotában ez lehetetlen.
A gazdasági kérdéskörben a Mol-INA-ügy is előkerült. Mindkét vezető egyetértett abban, hogy a magyar olajipari vállalatnak be kell tartania szerződéses kötelezettségeit, és ellenezték a sziszeki kőolaj-finomító bezárását, de különbözött a véleményük abban, hogy ki a fő felelőse a Mollal fenntartott viszonyban kialakult helyzetnek. Milanovic bejelentette, hogy tárgyalásokkal megpróbálja visszaszerezni az INA-t Horvátországnak.
A kampány legfőbb témája a gazdaság felpörgetése és az uniós pénzügyi alapok felhasználása.
Átfogó reformokra egyik párt sem helyez hangsúlyt,
a választási hadjárat leginkább az adócsökkentésről és a szociális támogatási rendszer átalakításáról szól. A HDZ gazdasági növekedést, új munkahelyeket és társadalmi igazságosságot ígér, az SDP az újítások és reformok helyett a "biztos utat" és tapasztalatát kínálja a választóknak, a Híd pedig továbbra is gyökeres változásokat akar.
Egyes szakértők szerint a pártok rájöttek, hogy a politikai sikerhez fontos az emberek életszínvonalának növelése, amely végre visszahozhatná az állampolgárok intézményrendszerbe vetett hitét. Mások úgy vélik, hogy a programok nagyon kevés észszerű és új ötletet, és még kevesebb távlati megoldást kínálnak.
A kis pártok választási koalíciókba tömörülve próbálnak meg mandátumhoz jutni. A HDZ országos szinten egyedül indul, lemondott a szélsőjobboldali Horvát Jogpárt-Ante Starcevic (HSP-AS) szövetségéről is, ezzel jelezve, hogy
jelenleg erőteljesebben középre kíván helyezkedni.
Az SDP viszont úgynevezett Népi Koalíciót hozott létre. A megszokott partnerek, a liberális Horvát Néppárt (HNS) és a Horvát Nyugdíjasok Pártja (HSU) mellé a Horvát Parasztpártot (HSS) is bevette a tömörülésbe (a HSS eddig mindig is a HDZ szövetségese volt).
A Híd ugyanakkor levonta a tanulságot: azzal, hogy a konzervatív HDZ-vel lépett koalícióra az előző ciklusban, elvesztette a bizonytalan és a baloldali szavazók egy részének a voksát. Feltehetően ezért a kampányban jobboldali populizmus eszközéhez nyúlt, ami egy baloldali választási győzelem esetén megnehezítheti a koalíciós alkudozást. A Híd mindkét nagy pártot támadja, miközben ők nem zárják ki a lehetőségét annak, hogy választások után koalícióra lépjenek a Híddal, habár ezt igazából egyikük sem szeretné.
Zarko Puhovski politikai szakértő szerint az SDP több szavazatot kap az előrehozott választásokon, mint a HDZ, amely ugyanakkor jobb helyzetben van az SDP-nél, mert
a Híd valószínűleg ismét a jobboldali pártot választja majd
a kormányalakításnál. Megjósolhatatlan ugyanakkor, hogy a Híd ugyanannyi vagy kevesebb mandátumot szerez-e, mint az elmúlt választásokon, amikor is 19 képviselői helyhez jutott – mondta Puhovski. A HDZ-nek szerinte a stabil többséghez legalább 80 mandátumra van szüksége a 151 fős parlamentben. Az előző választásokon a két nagy választási szövetség egyaránt 56 mandátumot szerzett.
