Káosz fenyeget Magyarország szomszédjában

2016.09.09. 08:41

Várhatóan egyetlen nagy párt sem tud majd egyedül kormányt alakítani Horvátországban a vasárnapi előrehozott választás után, így maradhat a politikai bizonytalanság délnyugati szomszédunkban. Bár a gazdaság az utóbbi időben kezd magához térni, az ország problémáit csak egy stabil kormány tudná kezelni, nem pedig egy bizonytalan koalíció. A korábbi koalíciós kormány fél év után megbukott, így könnyen lehet, hogy 2017 elején ismét szavaznak majd a horvátok.

Nem sok idő jutott a Tihomir Oreskovic vezette szakértői kormánynak délnyugati szomszédunkban. A Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és a Híd (Most) koalícióját az robbantotta széjjel, hogy a HDZ előző elnökéről kiderült, felesége üzleti kapcsolatban állt egy olyan céggel, amely a Mol magyar olaj- és gázipari vállalatnak lobbizott. A HDZ megvonta a bizalmát a koalíciótól, valamint a korábbi pártelnökétől, és mivel nem sikerült új kormányt alakítani, ezért így újabb választást kellett kiírni. 

Tihomir Oreskovic, volt miniszterelnök nem sok időt töltött el a bársonyszékbenForrás: AFP/Thierry Charlier

Kiélezett verseny

A tavaly november 8-i parlamenti választásokon a két nagy párt, az akkor kormányzó (Szociáldemokrata Párt) SDP és a jobboldali HDZ fej fej mellett végzett,  egyikük sem szerzett abszolút többséget. Emiatt egyikük sem tudott kormányt alakítani a választásokon a harmadik helyen végzett Híd nélkül. A Híd végig technokrata miniszterelnök által vezetett, parlamenti támogatással rendelkező szakértői kormányt javasolt, és bár mindkét nagy párttal tárgyalt a kormányalakításról, végül a konzervatív HDZ-vel állapodott meg decemberben a kabinet létrehozásáról.

A legújabb közvélemény-kutatások szerint azonban sem a HDZ, sem az SDP nem tud abszolút többséget szerezni. A Hendla intézet tíz választókörzetben, 10 ezres mintán végzett felmérése szerint az SDP-nek 61, a HDZ-nek 56, a parlamentbe tavaly újonnan, protestpártként bekerült Hídnak 13, az Élőlánc (Zivi zid) politikai szervezetnek 6, az Isztriai Demokratikus Gyűlésnek (IDS) 3, míg a Szlavónia és Baranya Horvát Demokratikus Szövetségnek (HDSSB) egy mandátuma lesz a parlamentben.

80 mandátum kéne

Ha az SDP vezette Népi Koalícióhoz – amelyhez a megszokott partnerek, a liberális Horvát Néppárt (HNS) és a Horvát Nyugdíjasok Pártja (HSU) mellé a Horvát Parasztpárt (HSS) is csatlakozott – a korábbi koalíciós partner, az IDS is társul, 64 mandátummal rendelkeznek majd. Ugyanakkor a kormányalakításhoz legalább 76 mandátumra van szükség.

Ha a HDZ 56 mandátumához csatlakozik a diaszpóra, akkor is további 17 mandátumra lesz szüksége a jobboldali párnak, hogy megszerezze a kormányalakításhoz szükséges többséget. Politikai szakértők szerint a stabil többséghez mindazonáltal legalább 80 mandátumra van szükség a 151 fős parlamentben.

Nehéz lesz a kormányalakítás az új parlamentbenForrás: Anadolu Agency/2016 Anadolu Agency/Stipe Mayic

Nagy küzdelem

Szakértők úgy vélik: a tavaly 19 mandátummal a harmadik helyen végzett Híd a jelenlegi nagy pártok ellenzékeként jött létre, amely kritikusan lép fel a szerinte szociálisan érzéketlen „jobb- és baloldali hatalmaskodó klientúrapártokkal" szemben, és addig ez az álláspontja fenn is marad, míg a HDZ és az SDP nem hajlandó változni. 

Nagy küzdelem várható a Híd támogató szavazataiért a parlamentben a HDZ és az SPD között – mondta Davor Gjenero politikai elemző a DPA német hírügynökségnek. Azzal, hogy a HDZ élén Karamarkót Andrej Plenkovic váltotta, lényegesen nagyobb az esélye annak, hogy a jobbközép párt meg tud majd állapodni a Híddal. Annak egyelőre nincsen esélye, hogy a két nagy párt egymással állapodjon meg a közös kormányalakításról.

Akár harmadik választás is lehet

Az elemző többek között azért is ad nagyobb esélyt a HDZ-Híd-koalíciónak, mivel Zoran Milanovic, az SPD elnöke az utóbbi hónapokban meglehetősen éles retorikát vett föl, amivel mind Boszniával, mind Szerbiával kiélezte a viszonyát. Milanovic a háborús veteránokkal való találkozóján arról beszélt, hogy Belgrád egy kisváros, míg Boszniáról úgy beszélt, mint egy „nagy szarról”.

Zoran Milanovic, a baloldal vezére, volt miniszterelnök meglehetősen furcsa stílusban kampányoltForrás: Anadolu Agency/2016 Anadolu Agency/Stipe Mayic

Egyébként ha nem sikerül kormányt alakítani, akkor 2017 tavaszán újabb választás jöhet, de ennek sem a nemzetközi piacok, sem a horvát gazdasági élet szereplői nem örülnének. Az országban, bár növekedési pályára állt a gazdaság, újabb lépésekre lenne szükség, hogy ez fenntartható legyen. Délnyugati szomszédunkban is komoly probléma a munkaképes lakosság elvándorlása,  és erre is gyors válaszokra lenne szükség. Összességében a politikai bizonytalanság a gazdaságba is továbbgyűrűzne, ami senkinek sem lenne jó. 

Eltérő programok

A kampány legfőbb témája a gazdaság felpörgetése és az uniós pénzügyi alapok felhasználása. Átfogó reformokra egyik párt sem fektet súlyt, a választási hadjárat leginkább az adó csökkentéséről és a szociális támogatási rendszer átalakításáról szól. A HDZ gazdasági növekedést, új munkahelyeket és társadalmi igazságosságot ígért, az SDP az újítások és reformok helyett a „biztos utat” és tapasztalatát kínálja a választóknak, a Híd pedig továbbra is gyökeres változásokat akar.

Tomislav Karamarko, a HDZ volt vezetője belebukott a korábbi ciklus sikertelenségébe, valamint felesége kapcsolataibaForrás: Anadolu Agency/2016 Anadolu Agency/Stipe Mayic

Magyar viták

A választás előtt a magyar közösségen belül is fellángoltak a viták, mivel az egyik fél csalással vádolta a másikat.  Manipulálnak a választói névjegyzékkel  a horvátországi parlamenti választások kimenetelének befolyásolása érdekében – jelentette ki Juhász Sándor magyar kisebbségi képviselő. A magyar képviselő azt állította: horvát és roma nemzetiségű állampolgárok pénzért magyarnak vallják magukat, hogy a magyar listára szavazhassanak vasárnap az előrehozott parlamenti választásokon.

A magyar politikus szerint a HDZ-nek az az érdeke, hogy Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) jelöltje nyerje meg a szeptember 11-i választásokat. Jankovics Róbert azt mondta: nem tud a fent említett üzelmekről. Hangsúlyozta, hogy ő pártonkívüli, míg Juhász Sándor a Szociáldemokrata Párt tagja. Jankovics úgy vélte: a szociáldemokraták érdeke az, hogy Juhász nyerjen a választásokon, hisz tavaly a választások után elsőként állt ki az SDP mellett.

A horvátországi magyarságnak törvényesen garantált kisebbségi képviselői helyért folyó küzdelemben a tavaly novemberi parlamenti választásokon Juhász Sándor, a MESZ jelöltje a szavazatok 50,24 százalékát (2218 szavazatot), míg Jankovics Róbert, a HMDK jelöltje a szavazatok 49,76 százalékát (2198 szavazatot) szerezte meg.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK