Győzelmük ellenére sem lehetnek boldogok a SPD vezetői: a mostani 21,6 százalékos eredményüknél soha nem szereztek kevesebb szavazatot a berlini tartományi törvényhozásban – öt évvel ezelőtt majdnem 7 százalékkal többen szavaztak rájuk. Az eddigi koalíciós társ, a CDU sem járt jobban:
történelmi mélypontot jelentő 17,6 százalékot értek el, ami több mint 5 százalékkal rosszabb legutóbbi eredményüknél.
Ez azt jelenti, hogy a két pártnak együtt már nem lesz többsége a képviselőházban.
Az öt évvel ezelőtt még nem is létező AfD a szavazatok 14 százalékát szerezte meg, a Zöldeket a szavazók 15,2, a Baloldalt 15,6 százaléka támogatta. Visszajutott a törvényhozásba a korábban országosan is jelentős liberális FPD, amely a szavazatok 6,7 százalékát elnyerve 12 képviselői helyet szerzett.
Az eredményben valószínűleg nagy szerepe volt annak, hogy Németországban csökken az Angela Merkel által képviselt befogadó menekültpolitika támogatottsága. A migráció jelentette kihívásokat ráadásul a bőrükön is érezhetik a berliniek, hiszen a városban 70 ezer embert szállásoltak el. Az eddig kormányzó pártok visszaesésében azonban helyi problémák is szerepet játszottak:
a város hatalmas adóssággal küzd, nem jut elég pénz a közszolgáltatásokra, kevés a megfizethető áron elérhető ingatlan, a 10 százalékos munkanélküliség pedig bőven az országos átlag feletti.
Ettől függetlenül a választás talán legnagyobb győztese, az AfD a menekült- és EU-ellenes politikájának igazolását láthatja az eredményben. A párt társelnöke, Beatrix von Storch azt mondta:
megérkeztünk a fővárosba.
Ezzel arra utal, hogy a jövő évi parlamenti választáson céljuk országosan is megelőzni a kormánypártokat. A párt a 16 tartományi törvényhozásból immár 10-ben képviselteti magát.
Az elemzések szerint az AfD által megszólított protestszavazóknak nagy szerepük lehetett abban, hogy az öt évvel korábbi 60 százalékos részvételnél jóval többen, a választók 67 százaléka leadta a szavazatát. Az őket támogató többség ugyanis korábban nem szavazott, kisebb részük pedig a kereszténydemokratáktól pártolt át hozzájuk.
Az eredményt kommentáló CDU-s politikusok a csalódottságuknak adtak hangot, Peter Tauber főtitkár pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy győzelmük ellenére a szociáldemokraták a CDU-hoz hasonló mennyiségben vesztettek szavazatokat. Angela Merkel hétfő délután értékelte az eredményt: azt mondta,
pártelnökként és kancellárként vállalja a felelősséget a CDU kudarcáért.
Arról is beszélt, hogy ha a lakosságnak a menekültpolitikában irányváltást sürgető 82 százaléka azt akarja, hogy ne ismétlődjék meg a menedékkérők tavalyi tömeges, ellenőrizetlen beáramlása, akkor teljes az egyetértés, mert „éppen ezért harcolok én is”.
A kancellárt a kereszténydemokraták bajor testvérpártja, a CSU részéről belső kritikák is érik. A CSU vezetője, Horst Seehofer szerint az országnak rögzítenie kéne, hogy évente legfeljebb 200 ezer menekültet fogad be. Ezt a Merkel és az őt támogatók az alkotmányra hivatkozva utasítják el, mivel az csak a humanitárius szempontok szerinti mérlegelést teszi lehetővé.
A sorozatos választási kudarcok és az európai, valamint hazai kritikák hatással vannak a német menekültpolitikára – mondta az MTI-nek Kiss J. László Németország-szakértő. Az elmúlt időszakban elfogadott integrációs törvény értelmében
a menekültek nem választhatják meg lakhelyüket, az integrációs kurzusokon való távolmaradásuk esetén csökkentik szociális támogatásukat.
Emellett kibővítették a biztonságosnak tekintett országok számát, továbbá kilátásba helyezték a kitoloncolások meggyorsítását is.
A nehézségek ellenére a CDU és CSU szinte biztosan Merkellel vág neki a jövő évi választásoknak. Egy német szakértő szerint „politikai öngyilkosság” lenne másképp tenniük, hiszen pótlására nincs jelöltjük. Ezzel Kiss J. László is egyetért, hiszen
Merkel a pártján belül alternatíva nélküli.
Így nagy valószínűséggel a CDU decemberi kongresszusán újra elnökké választják, amely az eddigi gyakorlat szerint azt jelenti, hogy a kancellárjelölt is ő lesz.
A választás utáni számolgatásban csak az biztos, hogy marad Berlin polgármestere a győztes SPD helyi első embere, a rendkívül népszerű Michael Müller. A koalíciónak pedig nem lesz része az AfD, mert a szociáldemokraták a törvényhozásba jutott pártok közül egyedül velük nem hajlandóak egyeztetéseket kezdeni.
A Deutsche Welle szerint a szociáldemokraták így három forgatókönyvet mérlegelnek. A piros-vörös-zöld koalícióban összeállhatnak a Baloldallal és a Zöldekkel. De nem kizárt egy SPD–CDU–FPD vagy SPD–CDU–Zöldek formáció sem.
Müller a választás előtt arról beszélt, hogy ő a Zöldekkel való együttműködést támogatná – a két pártnak együtt azonban messze nincs elég képviselője a többséghez. Ezért merül fel a Baloldallal való szövetségkötés, viszont a SPD-n belül ezt sokan nem támogatják, mivel
attól félnek, hogy túlságosan baloldali politikával csak az AfD malmára hajtanák a vizet.
A Zöld Párttal való együttműködés esélyét pedig az csökkenti, hogy a választás estéjén Ramona Pop listavezető kijelentette: nem akarja többséghez segíteni a szociáldemokratákat és a CDU-t.